"Hallgatunk az intuíciónkra, az érzelmeinkre, egy-egy ötletre, pillanatra, érzésre. Ebből írunk aztán vizuális párbeszédeket, és persze folyamatosan vizsgáljuk, hogyan hatnak a különböző szereplők egymásra." - Interjú Anne Le Batard-ral, a Shapers projekt művészeti vezetőjével.
Már tizenhat évesen komponált, de a klasszikus zenei világ elitista hozzáállását elvetve a saját útján próbál járni - ebbe pedig sok minden belefér. Ólafur Arnalds érdekes életútja dobolással, létkérdésekkel, robotokkal, elveszett harmóniával és visszanyert csenddel...
Ki ez az ember a lakóházak előtt felbukkanó botlatókövek mögött? Utánajártunk. Interjú Gunter Demniggel, aki Budapesten legutóbb Radnóti Miklósnak állított emlékkövet...
Kezdő és haladó lázadóknak, klasszikuszene-rajongóknak, könnyűzene-rajongóknak, sőt, még a világzene rajongói is hegyezhetik a fülüket!
– Én egyszer kutattam Tirolban. – Hol? – A Pitztaler Gletschernél. – Mit? – A szemét és az érzelmek kapcsolatát. – Erre ők is úgy néznek, ahogy mindenki szokott.
Ez nem egy felolvasásos költészeti est vetítéssel és háttérzenével. Számomra ezek a formák teljesen egyenértékűek, mellérendeltek, én ezek keveredéséből tervezek egy „élő szövegtestet” létrehozni. - Tóth Kingát kérdeztem a performansz-estjéről, a nyelvről és a félrehallásokról.
Idén hétszáz ember jön velünk táborba a Kórusünnepet megelőző hétvégén, ahol a már felkészült énekkarok tudását elmélyítjük a Messiásról, és a két és fél napos próbafolyamat során összerakjuk a darabot - mondja Hollerung Gábor karnagy, aki már alig várja, hogy elstartoljon az idei Kórusünnep...
Az előadás témája, kiindulópontja én vagyok. Van egy visszatérő álmom, egy bolyongás egy házban, ahol mindig felfedezek újabb tereket, amelyekről néha mintha tudtam volna, hogy vannak, és mégsem nyitottam volna be... - Interjú Mészöly Andreával arról, hogyan született az álomból táncelőadás.
Van benne nyomozás, gyomorszorító feszültség és feltáruló titok. De a történet narrátora „csak” egy lány. Szerelmi történet vagy vérfagyasztó pszichothriller? ... Ez Ida Hegazi Høyer Bocsáss meg című regénye.
Hegyi Barbara, Telekes Péter és a rendező Czeizel Gábor az Egy egyszerű szemöldökráncolás (stílusgyakorlat) című darab próbájáról érkeznek. Az energia szinte szétfeszíti őket, csupa lélekkel, felfokozott hangulatban mesélnek, ami már így is sokat elárul a darabról…
Egyre tisztábban rajzolódott ki előttem az alakja, megnyugtató baritonhangjával, véget nem érő koncertkörútjaival, melankolikus, elmerengő dalaival. De mindeközben ott motoszkált az a kis kérdés...
José Cura kórusénekesként, majd karmesterként is dolgozott a Máté-passióval, és minden alkalommal valóságos sokkhatás alá került a remekműtől. Így formálódott meg a fejében egy modern passió gondolata... - José Cura Magyarországon lép fel.
Nyolc évtizednyi élettapasztalatot vegyít egy évszázadokon át őrzött és ápolt kulturális örökséggel. Dona Onete portréja.
A főhősnek, Aaronnak különösen nehéz a sorsa, mégis megtalálja a szépséget a káoszban. Sokszor ez a legjobb, amit tehetünk, és még mindig jobb így, mintha feladnánk... Beszélgetés Adam Silvera íróval.
A koncertsorozat címe Kontinenseken át, de Gilbert Varga számára, aki egyébként keresztül-kasul röpköd a kontinensek között, ez afféle hazatérés...
Általában mindhárom kifejezésmódot, a zenét, a színházat és a látványtervezést is együtt tudtam itt működtetni egy előadáson belül. A hangszerek – hagyományosak és kísérletiek – mind szereplői voltak a darabnak. - Interjú Szőke Szabolccsal.
"Látszólag nagy kérdések végtelenül egyszerű megtárgyalása, vagy éppen elfedése zajlik, de valahogy az egész átmegy egy pókerjátékba, tettetésbe." Interjú Rozgonyi Ádámmal A fizikusokról.
Lányát, a szintén hegedűművész Gyermán Júliát kérdeztem az idén nyolcvan éve született Gyermán Istvánról, illetve a január 27-én tartandó, Fehéren izzó hegedű című emlékkoncertről.
Hogy lehet egy énekkar „családi vállalkozás”, mit szólna Kodály a Mindenki rövidfilmhez, és mi mindenre képes a közösség ereje a mai egyéniségközpontú világban? Szabó Somával, a Cantemus kórus egyik vezetőjével beszélgettünk.
Más közegből indultak a népzenéjük kincseit büszkén ápoló karéliai bandatagok, és másból az identitását sokáig szégyellni és titkolni kényszerülő énekesnő. De ha közelebbről megnézzük őket, van bennük van valami közös.
Tavasszal azt írtam róla, hogy minden koncertje intim élmény. Mivel nemsokára jön a Müpába, a figyelmem fél év elteltével újra Rufus Wainwright felé fordult...
Nagyon izgalmas technikai világ épül Hajnóczy Péter regényére - az alkotók különböző színházi és filmes eszközökkel nyúlnak az egymásba gabalyodó történetszálakhoz és idősíkokhoz. Interjú Szenteczki Zitával, A halál kilovagolt Perzsiából rendezőjével.
Az első felvonásban a viktoriánus korba helyezve találkozunk hiánytalanul a főszereplő családdal. A második felvonás Londonban játszódik száz évvel később, mégis ugyanannak a családnak a sorsát kísérjük tovább, de ők a két felvonás cselekménye között csak huszonöt évet öregszenek. – Földi Paradicsom először Magyarországon, a Trafóban.
Néhány érdekességet gyűjtöttem össze két úrról, de a nevüket egyelőre nem közlöm. Vajon sikerül rájönnöd az információkból, hogy kikről van szó? Na és miért kerültek éppen ők egy asztalhoz?
Megesett, hogy lemezbemutató turnéra indult, de már az első állomásokon bővítette a repertoárt, és végül – önmagát is meglepve – sokkal hosszabb, gazdagabb műsort tárt a közönség elé, mint amit eredetileg tervezett - Hacsek Zsófia írása Rokia Traoréról, aki néhány nap múlva a Müpában lép színpadra.
De mit lehet ezekről a lecsupaszított szövegekről még mondani? Kábé olyan lenne, mintha egy szaunában a meztelen emberek lábára random pöttyös zoknikat húznánk. (Rosa Liksom: Ideglenes egyperceseiről Hacsek Zsófia írt)
Vajon mi ennek a gyűjteménynek a szervezőelve? Talán az, hogy minden történet kulcsmomentuma egy végzetes találkozás, egy csomópont, ahol két vagy több életút véletlenül keresztezi egymást... - Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni című könyvéről.
Ahhoz, hogy az afrobeat a soha fel nem adás és az önfeláldozás zenéje lett, nagyban hozzájárult Fela Kuti karaktere és személyisége, na meg az afrikai zenei és kulturális hagyományok. Október 14-én FELABRATION a Trafóban!
Általa lesz regény a novellák füzéréből: minden fejezet éppen aktuális főszereplője valamilyen kapcsolatban áll vele. Így őt magát sokszor csak kívülről, távolról látjuk – amikor Jergović közelebb visz hozzá, akkor meg inkább menekülnénk tőle...
Elismerték, hogy a hangja páratlan, a komoly követelményekre hivatkozva mégis elutasították – nem akadt ugyanis olyan hangszer, amin képes lett volna játszani. Ma már Thomas Quasthoff is úgy látja, hogy hosszú távon előnyére vált az elutasítás...
