Terepjáró

Cikk





A Pál utcai fiúk egy humanista és polgári univerzumban születhetett meg

110. születésnapját ünnepli idén a Pál utcai fiúk, ezért nagyszabású kiállítás-sorozattal tisztelegnek a regény előtt. A tárlat nyitórendezvényén jártunk, ahol interaktív fal várta az érdeklődőket. Megtudtuk, hányan kölcsönzik ki egy évben Molnár Ferenc alkotását, Geszti Péter pedig elmondta, miben látja ő a Pál utcai fiúk sikerének titkát.



Az art deco kiemelkedő magyar építésze a Műcsarnokban, akit félreértett a 20. század

Sajót sokoldalú tehetséggel áldotta meg a sors, sportolt, a műszaki tudományokhoz és a művészetekhez is vonzódott. Útja Debrecenből, ahol 1896-ban született és ifjúkorát töltötte, a Műegyetemre vezetett – közben, mintegy mellékesen, részt vett az első világháborúban is, több kitüntetést szerezve – írja Sajó István építészről Kovács-Cohner Róbert.



Albert Göring: Köpök Hitlerre, köpök a bátyámra, köpök az egész náci rezsimre

Mi köze van Hermann Göring öccsének egy magyar könyvkiadóhoz, Cserépfalvi Imréhez és lányához? Albert Göring és Cserépfalvi Imre egymást nem ismerve egy ideig ugyanazon a helyen küzdöttek a náci hatalom törekvései ellen. A kettejük közötti kapocsra Cserépfalvi Katalin bukkant rá, akit egész életében végigkísért Albert Göring személye.






Miért nincs szüksége naptejre a vízilónak?

Tudtad, hogy a vízilovak magas fényvédő faktort tartalmazó izzadsággal védekeznek a tűző nap ellen? Gondoltad volna, hogy Shakespeare darabjaiból kiolvasható a drámaíró természettudományos érdeklődése és az asztrológusok iránti megvetése? És az megvan, hogy Jókai miért mérette Berend Ivánnal az ózon mennyiségét? Ha mindegyik kérdésre nemmel válaszoltál, akkor valószínűleg nem vetted még kezedbe Lente Gábor – Vizilónaptej és más történetek kémiából című kötetét.