sjón
+ Irodalom

Sjón, az izlandi fenegyerek a PesText esten

No, de ki is az a Sjón, aki miatt itt vagyunk? Egy izlandi fenegyerek, a pesTextes leírás szerint minden értelemben igazi rocksztár.

Fotók: PesText FB
Keresés a weben

S jön majd Sjón

A Három Holló elnevezésű irodalmi kávéház nem veszített bájából a pár évvel ezelőtti megnyitója után sem. A viszonylag nagy és tágas fogadótérben mindig azt érzem, hogy a legkisebb enteriőr-tartozékok is harmonikusan illeszkednek a hely szellemiségéhez. Legyenek adys dolgok vagy nem adys dolgok, friss virágok vagy beszakadt borítójú földgömblámpa-testek, akár kiállítófalra akasztott street art képek.

Viszonylag sokan álldogálnak már bent, amikor csurom vizesen, kapucnis esőpelerinünkbe bonyolódva mi is megérkezünk az érdeklődők közé. A jeges zuhé valahogy passzol is egy hideg világból érkező művész imázsához, a lenti nagyterem nézőtere, úgy fest, szépen lassan megtelik.

No, de ki is az a Sjón, aki miatt itt vagyunk? Egy izlandi fenegyerek, a pesTextes leírás szerint “minden értelemben igazi rocksztár”,  kortárs író, három művét fordították eddig magyarra: A macskaróka, A cethal gyomrában, illetve a CoDex 1962 című trilógiát. Dolgozott együtt Lars von Trierrel és Björkkel, s egyúttal az idén bemutatott történelmi akció-filmdráma, az Északi egyik forgatókönyvírója is.

sjón

A Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint duó kezd. Szinte hallom, ahogy gleccserek repednek, szél süvít a jeges tartományokon át, megszólalnak a kivételes énekesnő, Björk világát idéző zenei futamok. Abszolút ideális koncepciónak tűnik, hogy dallal kezdődik az est, így a mű (sőt: maga a szerző!) szólíthat meg minket először, és hát engem azonnal be is rántanak.

sjón

Antal Nikolett fantasztikus moderátor, a kérdései mesélnek, látszik, hogy minden egyes megszólalásának célja Sjón megismertetése a közönséggel, nem folytat semmiféle bennfentes, esztétizáló diskurzust, nem vagyunk kirekesztettek, sokkal inkább meghívottak egy művész életútjának megismeréséhez.

sjón

Beszélgetőtársának ezúttal Benedek Mártont választotta, és nagy elégedettségünkre magukat a zenészeket is. Több Björk-dallal találkozunk, és három dal szövegét Gerevich András verssé is fordította. A Biofília című Björk-lemezről Az óceánia című szöveget szerettem meg a legjobban, amely egyébként a 2004-es Athéni olimpia nyitódala is volt.

Az óceánia
Egy lehetnyire távol az ősanyától, Óceániától,
fürge lábatok nyomot hagy partomon.
Javatokra vált, hogy kiszöktetek vizes ölemből,
és a szárazföldre kúsztatok.
Minden fiú kígyó,
minden fiú liliom.
Minden gyöngy hiúz,
minden gyöngy lány.
Édes, mint a harmóniából teremtett hús.
Mellettem táncoltok magasztos gyermekek,
kontinenseket mutattok, de csak szigeteket látok.
Évszázadokban számoltok, nekem egy szempillantás.
Ölyvek és verebek kergetőznek habjaim között,
mérges ráják úsznak át az égbolton.
Kicsikéim, fiaim és lányaim,
Sósat izzadtok miattam,
miattam, miattam.
Sósat izzadtok miattam,
miattam, miattam.

Izland tele ősiséggel, sagákkal, mesevilággal, és Sjón írói világában – akárcsak Björknél – ezek erőteljesen visszaköszönnek. Nagyszerű élmény ebben a világban úgy elmerülni, hogy  a fordításokat eleve zenei kíséretben olvassák fel, ebből fejlődnek aztán tovább a dalok. Ez nem csupán az angolt nem beszélőknek segítség: a tartalom megértést követően könnyebben adjuk át magunkat a zenének, az érzelmi igazságoknak.

Björk olyan énekes-dalszerző, aki tulajdonképpen mindenben otthon van, legyen az jazz, popzene, vagy akár hip-hop.  Varázslatos dolog végre egy olyan irodalmi esten részt venni, ahol a zenészek nem csupán zenélnek, de nyilatkoznak is, és meg kell jegyeznünk, hogy remek beszélgetőtársak! Szerintük alkotás közben Björk nem azon gondolkodik, hogy milyen keretek közé kellene szorítania önmagát, hogy milyen hangszerekkel , milyen zenekarral kellene dolgoznia. Totálisan önazonos, a személyétől válik egységessé az anyag, amit megalkot. Nagyon tisztán látszik munkáin a kísérletezés.

Például valaki épített neki egy hangszert, amelynek mintha valamilyen furcsa űrcseleszta hangja lenne, s ő egy egész lemezt szentelt ennek a hangszer által gerjesztett világnak. Nagyon erős koncepciókkal, eredeti forrásokkal dolgozik. Itt Sjónnal szépen összeérnek.

Benedek Márton is rávilágít egy-két sajátosságára az északi irodalomnak, elmeséli például, hogy Sjón és Björk egyébként a Medúza nevű alkotócsoportban találtak egymásra, amely a ’70-es években alakult ki. Megigézte gondolkodásmódjukat az avantgard, a punk, a szürrealizmus, amelyek ekkortájt gyűrűztek be igazán Izlandra, és hát ott volt az egész DIY ( DO IT YOURSELF) mozgalom, így saját maguk adták ki verseiket, könyveiket, zenéiket. Ennek az izlandi szürrealizmusnak lett az egyik főalakja Sjón, s innen eredeztethetők a két alkotó gyümölcsöző együttműködései.

Izland baromi jó hely lehet az íróinak. Az est alatt kiderült, hogy az ottani kultúrpolitika igen komolyan támogatja az irodalmat, a szerzőket. Nem ritka, hogy életvitelszerűen élhetnek abból, hogy könyveket írnak, valamint az ősi szövegekhez is meglehetősen könnyen hozzájutnak. És ha mindez nem lenne elég a fel-feltörő irigységünknek, bizony a művek fordítását is jelentősen támogatják a világnak ezen a nagyon-nagyon messze eső pontján.

Jóllehet a PesText majd csak szeptember 23-án nyílik, a szervezők igen jó érzékkel bonyolítanak le a prominens nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál eseményeit megelőző programokat. A Három Holló nagytermében tartott Egy pár hangnyi Sjón című, valóban remek est is ilyen hívogatóként,  rendkívül magas színvonalú csaliként szolgálhatott az izlandi költő, író, forgatókönyvíró iránt érdeklődők számára.

Sjónnal szeptember 30-án ugyanezen a helyen találkozhat majd a nagyérdemű, akivel a szintén Izlandon élő Dunajcsik Mátyás költő, író beszélget majd. Mire ideér, talán magam is felkészülhetek rá, legalább a Macskaróka elolvasásával.

Sjón, az izlandi fenegyerek a PesText esten
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top