Ha Y generáció, akkor még mindig anyámnál lakunk?
Rendszerváltás, tárcsázós internet, tamagotchi, ha péntek, akkor Dallas, ha kedd, akkor Vészhelyzet. Önerőből még mindig anyámnál lakunk. Az Y generációt firtatták a Trafóban három héten át.
Rendszerváltás, tárcsázós internet, tamagotchi, ha péntek, akkor Dallas, ha kedd, akkor Vészhelyzet. Önerőből még mindig anyámnál lakunk. Az Y generációt firtatták a Trafóban három héten át.
James Marsh filmje azért is dupla csalódás, mert nehezen tudnánk Hawkingnál találóbbat elképzelni egy gigantikus büdzsével megáldott hollywoodi filmhez.
A múlt héten bemutatott Parkoló című film egy nagyot gondoló starttal indított és végül befarolt a majdnemek halmazába. Filmkritika.
A Zűrös olasz esküvő arra az élményre emlékeztet, mint amikor egy gigantikus rózsaszín Hubba-Bubbát próbálsz meg kitépni a hajadból, de minél jobban húzod, annál tovább nyúlik.
A producerek a fejüket fogták, amikor megtudták, milyen címet akarok adni a filmnek. Mindenki le akart beszélni, hogy ez már tényleg sok. Egy olyan rendező, aki amúgy is a lassú meg hosszú filmjeiről ismert és akkor ad egy ilyen címet: Téli álom.
Nem szokványos az olyan színházi előadás, ami arra kér, hogy most az egyszer, légyszi, ne csinálj úgy, mintha sosem halnál meg.
Három órás pszichotúrába keveredtünk, ami sárban fetreng és ragad, mint a méz. A télbe begubózott faluból szabadulni lehetetlen: megnéztük a Cannes-ban körberajongott Téli álom című filmet.
Ha a Charlie Hebdo bármelyik karikaturistája, a maga stílusával, ugyanezt megrajzolta volna, valószínűleg sikítva dobja vissza a szerkesztőség - a múlt hét eseményeire emlékeztek a Francia Intézetben.
A mai Charlie Hebdo-szám kikiáltási ára általában öt euró körül mozog és eddig a legnagyobbat kaszáló üzér 280 euróért értékesítette a pár eurós lapot.
Egy ember, aki elveszíti a kapcsolatot a jelennel, aki érzi és megéli elveszettségét, aki tehetetlenül gyalogol a megsemmisülés felé. Az örök Akárki. - A Belvárosi Színház februári premierje az Alzheimer-kórt viszi színpadra.
A történelem első selfie-je, autópályán piknikező hippik és postázott világháborús gyerekek. Éljen a HistoryInPics!
Ki szeretne először meghalni? A halál, esetünkben, egy számítógép testébe költözött, ami pár kérdés megválaszolása után készségesen kidobta a pontos dátumot.
A szavak számomra gyakran túlságosan el vannak koptatva: nincs már elég súlyuk. Ennyiben a tánc, a mozgás, a test a kifejezésnek tágabb, még felfedezetlen tereket is felkínál.
Che Guevara és John Lennon együtt jamel, Gandhi densz és lencsevégre kapták J. F. Kennedyt a halála pillanatában. Éljen a HistoryInPics!
Demokrácia - hogy is kell azt? Részvétel? Felelősség? Beleszólnak, beleszólhatok, áthallásosság és direkt kommunikáció. - Rendezőkkel, zenészekkel beszélgettünk.
Deutsch hozzányúlt a neves amerikai festő, Edward Hopper munkásságához és szépen rágyömöszölte a filmvászonra.
Mit adtál nekünk, Budapest 2014? Kis híján beszerveztek a BKK bérlettel spílerkedő maffiájába. Aztán emlékművet állítottak a Moszkva térnek, megpróbáltuk dekódolni a Szigeten bulizó tömeget.
Klasszikus művek hű fordítása időről-időre szükséges, ahogyan a természet is folyamatosan megújul a maga eredeti formájában. - Forgách Andrással beszélgettünk az új Julius Ceasar-fordításról.
Szeretnék hinni abban, hogy jelen van a részvétel igénye a társadalmunkban, és ez még erősödhet. Számomra a részvétel az evidens, a norma. - Takács Gáborral, a Káva Kulturális Műhely szakmai vezetőjével beszélgettünk.
Jean-Luc Godard új filmjét meleg szívvel ajánljuk az értelmezői rutinból kijött bölcsészeknek, akik úgy érzik, sorvadozó interpretációs izmaiknak jól jönne egy kis mozgás.
Messze nem ártatlanok a film szereplői, nem ezt állítom. Elkövették az egyik legsúlyosabb emberi bűnt, amit lehet. - Interjú Gerő Marcellel, a Káin gyermekei című film rendezőjével.
Azokból a rendszerekből, amik kényük-kedvükre át meg átnevezték a városom, miért mindig úgy próbál meg kilépni a rákövetkező, hogy: na, akkor én most majd jól átnevezem az ő átnevezettjét?
Hol dobják utánad csak úgy grátisz a kultúrát? Mennyiben felelőssége a jobban közpénzelt kőszínháznak a függetlenebbek pátyolása?
Itt köztünk, társadalomnak hívjuk, Te kiért vállalsz felelősséget? És magadon kívül?
Az afféroktól fülledő századfordulós atmoszféra igazi dísze persze a női nem, amelynek teljes pávatollas palettáját felvonultatja Schnitzler klasszikusa.
Történetünk ott indul, amikor a válság (de melyik?) eléri az ócskásokat is, a piacot felszámolják. Olyan kor ez, amit már az esőtől szétmállott antikváriumi kötetek sem élnek túl. (színikritika)
Tanini nem csak a diktatúrák működésének íratlan törvényeit vizsgálta, de a mögöttük megbúvó valóságot is: az egyéni történeteket. És akkor szembe jött velem a nagymamám tapétája.
A színháznak a kritika ellen az áthallásosság kardjával vívott véres harca ezúttal nem várt komikumot csempészett a magyar színikritika szürke hétköznapjaiba.
Ma, Magyarországon nem áthallásosságra, hanem egyértelmű kommunikációra van szükségünk - állítja Gergye Krisztián, aki most is mindent feltett egy lapra. (Interjú)
Budapesten sokkal élénkebben átvilágítanak a színek - állítja Katarzyna Karpowicz Szymerkowska, aki Varsót kezeli viszonyítási alapként.
Humanoid robotunk szemöldökmozgatása olyannyira humanoid volt, hogy egy ponton elkalandoztunk: akkor már miért nem ráncolja a homlokát is?
Beférkőzhet-e oda a művészet, ahol azt gyógyszerrel igyekeznek helyettesíteni? Hová menjen a művészet, ha nem ide?
Ki csinálhat forradalmat? Férfi vagy nő? A tömeg, mert több száj együtt messzebbre kiált? A magát némán értelmiséginek kikiáltó kevesebb (színház)? Egyáltalán tudjuk, mi az, hogy forradalom? - színikritika
Viktória hamar hátrahagyja a slattyogó papucsot és imponál neki a sok szép új ruha. Volt valami bizarr idill a filmnek ebben a szakaszában - filmkritika.
Nem lehet nem elmosolyodni, ha belefutunk a New Republic oldalán Becca Rothfeld több oldalon át áradozó kritikájába Szerb Antal regényéről. Idézzük.
A rendezők meg rendesen megtornáztatták nézőiket. Pedig lehet vállvonogatva arra hivatkozni, hogy a Két nap, egy éjszaka baromi őszinte volt: tényleg egy hétvégét, saccra kettő napot és egy éjszakát követünk végig.
Ilyen kapkodós filmgyártásban vérfröccsentős nyakelmetszésekkel tarantinózni pedig fölösleges gesztus és kínos hiba volt - bátran versenyezhet egy Irigy Hónaljmirigy epizód bravúrosságával.
Most úgy gondoltuk, hogy félretéve minden létező negatív múltunkat és előítéletünket, adunk még egy sanszot a zenés irodalomként címkézett programoknak.
A Zöld Szofi hiszi, hogy a kulturált petrezselyemfogyasztás elterjedése hozzájárul…. ”Hazánk jobban teljesít!”
A konspirációs teóriák (rém)szülöttei régóta kísértik a zenetörténelem legendás alkotásait – és alkotóit. Sátánizmus? Vagy véletlen fonetikai egybecsengés? Honnan ered a backmasking töretlen misztikuma?
Ezúttal kölcsön kérnénk a késve érkező öregúr szavait: "Ide valami költőt kell szervezni, kérem, nem világhírű prózaíró."
A The Last Anniversary című nemzetközi produkció kapcsán beszélgettünk az európai és az afrikai tánc különbségeiről Berger Gyulával, az előadás koreográfusával.
John Lennon a Lucy In The Sky With Diamonds kapcsán például váltig állította, hogy eszükbe se jutott a címadással az LSD-re utalgatni. A dalt kisfia egyik rajza ihlette.
Az alternatív színházaknak van egy már klasszikusnak mondható jó szokása: a nem-színházi közeg. Az Artus Színház bázisáig is kvázi fél órás villamosút vezet, hogy ott aztán egy megint csak klasszikusan betört ablaküveges ex-gyárépületet kelljen felkutatnunk.
Hőrich Nóra Lilivel, a Karlovy Varyban többszörösen díjazott Szabadesés című film szereplőjével beszélgettem.
Hogy valahol a tizedik percnél eljön egy pont, amikor a film kegyelmet nem ismerve beleprésel minket abba a párnás székbe. Hogy ezt aztán apró kilengésekkel ugyan, de fent is tartja a hátralevő hetven percben
Sandro Miller legendás portréfotós legutóbbi projektje szokatlan módon tiszteleg a világtörténelem ikonikus portréképei előtt.
Grace képeit már aukciókon is árverezik, a festményekért kapott összeget a szülők autistákkal foglalkozó alapítványoknak ajánlják fel.
A jugoszláv zenei palettának aztán volt esztétikai ráérzése az albumborítók terepén. Vajon komolyan gondolták? Vigyázat, a most következő képek fizikai fájdalmat okozhatnak.
A Város Mindenkié célja az volt, hogy felhívják a közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy ma Magyarországon a lakosság jelentős része lakhatási gondokkal küzd.
Dragomán György mesél a napokban megjelenő, Máglya című regényéről.
A világhírű tervező bár anyja finn, apja pedig orosz volt, mindig is magyarnak tartotta magát.
Te mit látsz a képen? A visszaköszönő grimasznak jóval tudományosabb okai vannak, mint gondolnád.
Hogyan működik egy film, ahol a hivatásos színészek közt a főszerep éppen egy amatőrnek jut? Kristóf Mártonnal, az Utóélet főszereplőjével beszélgettünk.
Hogy is működik egy olyan színház, ahol a meghajlás után a nap végén az est főszereplője mossa fel a színházi büfét? Cziczó Attilával, a Fészek Színház rendezőjével beszélgettem.
Dúl az örökösödési háború a dadus manapság több száz millió dollárra rugó gyűjteménye körül. Lehet, hogy Maloof illegálisan szedte meg magát a maieri munkásságból?
Ha már itt a nyomtatott médiumok apokalipszise, érdemes meglesni, mi hozható ki könyveinkből egy műtőasztalon. Képorgia következik.
Az ex-textilgyár épületének két emeletét időről időre megszállja a művészet. Bánki Ákossal beszélgettünk a kortárs képzőművészek lehetőségeiről, szakmai és egyszeri nézelődőkről.
Zomborácz Virág filmjét Karlovy Varyból jövő híre már jó ideje beelőzte. Most végre megnéztük az Utóélet című filmet, és valóban jól szórakoztunk.
A brazíliai graffiti duó tényleg tudja, hogyan kell gyárszörnyetegekből művészetet varázsolni.
Először van a semmi. Majd a mélységes semmi. Végül pedig a kék mélység.
Mi történhet egy polaroid képpel, ha egy napra a fiókban felejted? A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója és a Hibaista Klub beengedte a véletlent kiállítótérbe.
Barcza Gergely kiállítása egy ismeretlen család diaképein keresztül kalauzol a szocializmus mindennapjaiba.
A 126 éves kriminalisztikai talányt feloldása ráadásul nem is egy szakmabelinek köszönhető. A napokban megjelenő könyv bevezet a sikertörténet rejtelmeibe.
Immáron huszonkettedik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt. A különdíjat Weiner Sennyey Tibor költeménye kapta, amit most hallhatunk is a szerző felolvasásában.
Az idén először megrendezett Gallery Weekend Budapest túráin most mindenre rákérdezhetsz, ami kortárs képzőművészet.
A festmény feltehetően korábban annak a Hildebrand Gurlittnak a birtokában volt, akit Adolf Hitler kedvelt műgyűjtőjeként tartottak számon.
Az Utóélet című magyar film az East of the West szekció nyitányaként nagy sikerrel debütált Karlovy Varyban, most pedig elérkezett a hazai mozikba is.
A Schindler listájának legendás klarinétosa a Zsidó Nyári Fesztivál alkalmából adott interjút.
A brit zeneszerző 4500 óra állati hanganyagból komponált darabja nem gyerekeknek szól.
Pedig Delhiben kiállítás is nyílt. Az ormányos legértékesebb alkotásai négyszáz dollárra rúgnak.
Vajon a Van Gogh-féle napraforgók sárgája mennyire sárga ha kivonjuk belőle az abszint-esszenciát?
A képzőművészet közügy, mert aktualitása megkerülhetetlen. És a kortárs szó azt is jelenti 'velünk élő' - és nem kell tőle feltétlen megijedni.
Kevés nyomasztóbb kötetet olvastunk mostanában. Pedig néha fellélegeznénk. Serestély Zalán feltételes átkelés című kötetéről.
Megnéztük a Free Entry című filmet.
Mi van azzal a több száz ismerőssel, aki szembejön a news feed-en? Hidegen hagy, ugye?
25 évad: több, mint 500 epizód, 13800 perc Homerékből. Simpsons-túladagolás
Harmadszorra rendezi meg Transzformersz címmel tárgyátalakító pályázatát a MÜSZI.
Negyed Budapestnyi multikultúráról szólva mennyire kerülhető meg az általánosítás? Meg se próbáltuk: cappuccino és Sziget Fesztivál.
Vajon mennyire érdemes a Lucy tudományos megalapozottságát firtatni? Összegyűjtöttük, mit gondol a kérdésről a rendező...
Szurdi Éjszakai Színházában a közönség tudja, hogy ez most tizenhat éven felülieknek szól.
Térey kötetét érdemes a tartalomjegyzéknél kezdeni. Ráadásul még az sem árt, ha mellé felcsapsz egy google-t is.
Hogy mi művészet és mi nem, szerintem magánügy. De az már zűrös, ha pont a HÉV-en mellettem ülővel nem egyezik az ízlésünk. De: mindkettőnké a város - mondja Budha Tamás
A Szigetet megelőző hétvége mindig kritikus pontja a budapesti nyárnak. Az egy emlékműre jutó turisták száma ekkor éri el tetőfokát.