Schlecht Aliz

„Még néhány zord kritikus sietett az erélyes költő ellen… De hiába. Troppauer úgy dobta egyiket a másikhoz, mint apró forgácsot. A harc befejeződött, a művész egymaga állt a helyiség közepén és szemrehányó pillantással körülnézett. Valaki nyöszörgött, de különben csend volt. A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját… A több, mint huszonkét oldalas verset azután már feszült figyelemmel hallgatták a légionisták.”

Szerző Schlecht Aliz

Továbbiak betöltése...
To Top