Csoszó Gabriella – 90 ezer kiáltás a tüntetésekről
Csoszó Gabriella: Azért jöttem ebbe a kiállítótérbe, mert ebben a politikai és társadalmi klímában nem szeretnék “szép” fotókat készíteni.
Csoszó Gabriella: Azért jöttem ebbe a kiállítótérbe, mert ebben a politikai és társadalmi klímában nem szeretnék “szép” fotókat készíteni.
A Trafó Galériában látható Hegymozgatás hat lépésben című kiállítás hat művész különleges munkáit mutatja be.
Feldmár András: A nők ügyeltek a külsejükre, sminkelték magukat, megpróbáltak úgy élni, mintha nem lenne háború, így vigyáztak a gyerekeikre
Patti Smith egy interjúban úgy fogalmazott, hogy mindenképpen tenni akart valamit, amivel felhívhatja a figyelmet az ukrán konfliktusra.
Ukrán zászlót posztolt az Instagram-oldalán Elton John, hogy kifejezze szolidaritását az Ukránok mellett.
Marina Abramović: Egy támadás Ukrajna ellen az egész emberiség elleni támadásnak minősül, amelyet meg kell állítani.
Alföldi Róbert és Mácsai Pál kapta tavaly decemberben a New York-i székhelyű Actors Award díját az Imposztorban nyújtott alakításukért.
Nemcsak, hogy teológiai fakultáson belül nincs gender-képzés, hanem semmilyen egyetemen nem létezik már ilyen szak.
Az arát egészen addig rejtegetni kellett a vőlegény elől, míg az oltárhoz nem léptek, hiszen ha a menyasszony esetleg csúnya volt...
A négy szerelmes vers olyan világot idéz, amelyben a női érzelmek írásos megjelenése nem volt túlságosan gyakori...
A Mese a barátságról olyan film, amitől kicsit kényelmetlenül érezhetjük magunkat, nem old fel és nem ad tanácsot, viszont megdolgoztat.
Ütemes csapkodás hallatszik a Trafó Galéria félhomályában, fenyegető, vészjósló, nyomasztó. Keressük a hang forrását, szinte az ütemre lépünk. Amikor megtaláljuk, a hang elnémul, és egy, az arcát nem vállaló férfi kezd beszélni a vászonra kivetített videón. Többek között arról, hogy a verések hangja ütemesen fut végig a falakon, de nem lehet eldönteni, hogy honnan terjed…
A fenti mondat a Vincent van Goghot alakító Willem Dafoe szájából hangzik el a Van Gogh az örökkévalóság kapujában című életrajzi filmben, amelyet október elsején mutatnak be a magyar mozikban. Ziháló, vörös hajú férfi lép be egy kis szobába, ahol egy ágyon kívül szinte semmi nincs. Az ablakot kísértetiesen ki-be csapkodja a kint süvítő szél,…
Noha az operát 2004-es párizsi debütálása óta New Yorktól Hamburgon át Londonig számos nagyvárosban láthatta a közönség, Magyarországon először csak most, október 10-én mutatják be a Müpában, a CAFe Budapest kortárs művészeti fesztiválon, a Neue Oper Wiennel közös produkcióban.
"A tudatomban a művészet csak úgy, mint művészet jelenik meg, és nem üzleti vállalkozásként. Talán túl idealista vagyok..."
A magyar kortárs piacba nem áramlik a nagytőke, kezdetleges a másodlagos piac. Kevesen vagyunk, akik ezt szenvedélyből csináljuk, és ez nem elég a magyar művészet nemzetközi bevezetéséhez - mondja Gerő László az interjúban.
Boros Viola huszonöt évvel ezelőtt vásárolta meg azt a Bács-Kiskun megyei tanyát, ahol azóta édeni körülményeket teremtett.
Németh Ágnes a szentendrei ArtCapitalonl Örök kert címen nyílt kiállításán plexilapokból készíttetett ruhákat, amelyeket a Vajda Lajos Múzeum kertjében teregetett ki.
Nádas Péter 1959 és 64 között, analóg technikával készült szentendrei képeit láthatja a közönség szeptember 2-ig.
– Amíg a kert a természetből egy kikerített terület, addig a művészet is a maga kereteivel, és a szó szoros értelmében vett képkerettel, egy elzárt és bezárt terület, amely az ég felé nyitott létezést mutatja – mondja Nagy Barbara a Baksai Józseffel közös, Ösvények a kertben című kiállításon.
Noha Szabó Klára Petra és Szvet Tamás egy (házas)párt alkot, ez idáig még soha nem állították ki együtt műveiket.
A szkopjei képzőművészeti egyetem szobrász tanszékén tanító Bašeski valódi haj és szilikon felhasználásával készítette el 200 x 180 x 160 cm-es szobrát.
A dél-afrikai Sowetóban, 1986-ban született Mohau Modisakeng Passage (Átkelő) című projektje a posztkoloniális Dél-Afrika sötét és véres történelmére reflektál.
A Kmetty Múzeumban egészen szeptember 2-ig látható a Yes, You (Igen, te!) című tárlat.
A csinos hölgy a Ferenczy Múzeumi Centrum egyik munkatársnője, aki nyitvatartási időn túl sétált fel meztelenül a magaslesre, hogy így viszonozza a múlt héten elhíresült, a teraszán a magasles ellen pucéran tüntető szomszéd gesztusát.
– Itt még a gyerekek is boldogabbnak tűnnek – mondja egy járókelő a mellette sétálónak, mi pedig magunkban bólogatunk, miközben a napos, macskaköves utcákat róva, az éttermek, a kávézók és a szuvenírboltok forgatagában egy mediterrán kisvárosban érezzük magunkat. - Szentendrén jártunk, ahol most indult el az idei Art Capital nagyszabású rendezvénysorozata.
Boszorkány, vamp, femme fatale, a női Dalí, Párizs bohém királynője – számos jelzővel illették már a 20. század egyik legtöbbet fotózott művésznőjét, Leonor Finit (1907-1996), aki kora ünnepelt festőnőjeként nemcsak botrányos életstílusával, hanem tehetségével is felhívta magára a sajtó figyelmét. Ő volt az első női művész, aki férfiaktot festett, legendás jelmezeinek és látványterveinek köszönhetőenés pedig…
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány olyan színes bőrű művésznőt, akik munkáikkal és tetteikkel nagyban hozzájárulnak a sztereotip és rasszista előítéletek ledöntéséhez, valamint felhívják a figyelmet a nők elleni erőszakra, a nők elnyomására és kizsákmányolására.
Firenze első ismert festőnője nagyméretű vásznakra dolgozott: egyetlen szignózott – 7 méter széles és 5 méter hosszú – műve az Utolsó vacsora megfestésénél feltehetően asszisztensek is segítették a munkáját.
Szabadúszó divattervezőként dolgozott, ruhái kelendőek voltak, így 1922-ben megnyitotta első önálló szalonját a New York-i művészeti élet központjának számító, legendás Greenwich Village-ben. Sikerét azonban az 1940-es években számos krízis árnyékolta be.