+ Ajánló

Az Angyalok Budapestre repülnek – Eötvös Péter operája először Magyarországon

Noha az operát 2004-es párizsi debütálása óta New Yorktól Hamburgon át Londonig számos nagyvárosban láthatta a közönség, Magyarországon először csak most, október 10-én mutatják be a Müpában, a CAFe Budapest kortárs művészeti fesztiválon, a Neue Oper Wiennel közös produkcióban.

„Meleg fantázia, nemzeti témákra”

– olvasom az Angyalok Amerikában című Pulitzer-díjas mű alcímét, amely eszembe juttatja a téma aktualitását itthon, a társadalom hozzáállását a melegekhez, és úgy általánosságban a mássághoz. És igen, a téma még mindig aktuális, pedig az „amerikai nemzet állapotát” – a faji, vallási, politikai és társadalmi kérdések mentén –  vizsgáló drámát több mint harminc évvel ezelőtt írta Tony Kushner. A tabuként kezelt melegszerelmet és az AIDS témáját is körbejáró, korszakalkotó darab azóta iskolai tananyag az USA-ban. A mű operaváltozatát a világhírű karmester, zeneszerző Eötvös Péter alkotta. Noha az operát 2004-es párizsi debütálása óta New Yorktól Hamburgon át Londonig számos nagyvárosban láthatta a közönség, Magyarországon először csak most, október 10-én mutatják be a Müpában, a CAFe Budapest kortárs művészeti fesztiválon, a Neue Oper Wiennel közös produkcióban.

És akkor vissza is kanyarodok rögtön oda, hogy talán nem lehetne aktuálisabb itthon sem a fenti alcím – eszembe jutott róla az a néhány hónapja brutálisan összevert 19 éves lány, akinek „bűne” az volt, hogy szivárványszínű táskát viselt egy rendezvényen. A segítségére siető idősebb férfi, barátja édesapja sem úszta meg: a járomcsontja is eltört, miközben a földön fetrengve próbálta kivédeni a homofób kopaszok támadását. A lány liláskék duzzanatokkal tarkított arcáról készült fotót most is fel tudom idézni. Ahogy azt a jelenetet is, amikor az ominózus eset előtt néhány nappal álltam a villamoson, és azt figyeltem, ahogy egy fotós éppen a meleg párt ábrázoló, festékszóróval összefújt Coca-Cola plakátot fényképezi a megállóban. (Emlékezünk a cég #loveislove néven futó plakátkampányára, amit végül lecseréltek, mert a magyar jobboldali sajtóban kiverte a biztosítékot, majd a fideszes képviselő, Boldog István is bojkottra szólította fel hazánk fiait.)

Szimbolikus ez a két fenti jelenet a mai Magyarországról – jól mutatja, (még mindig) mennyire gyűlöli, és nem tudja elfogadni a másságot a társadalom, legalábbis egy jó része.

Az Angyalok Amerikában a politikai, faji és vallási kérdésfelvetéseken túl – ezekre is rávilágít: éppúgy szól ugyanis önmagunk és mások elfogadásáról, mint az élet szeretetéről, a halállal való szembenézéséről.

HALLUCINÁCIÓVAL A HALÁLOS KÓR ELLEN

Kushner 1988-ban írta a kétrészes darabot, amelynek első részét (Millennium Approaches) 1991-ben mutatták be, a második részt, a Perestroikát pedig rá egy évre. A Broadwayen mint kétrészes színmű 1993-ban debütált.

A történet maga New Yorkban játszódik a nyolcvanas években. Kushner nyolc színészre írta a művet, akik kettő vagy több szerepet, gyakran az ellenkező nem bőrébe bújva játszanak.

A cselekmény több szálon fut, szürreális álomképek, metaforikus hallucinációk, és látomások mentén haladva: adott egy meleg, AIDS-es fiatalember, Prior Walter, aki a halálos kórral harcolva azt képzeli, egy angyal közvetít felé üzenetet, megparancsolva számára, hogy váljon prófétává. Prior tehát nem kevesebbet, mint a világ megmentését tűzi ki céljául, ez pedig segíti gyógyulását.

Amikor kiderül Prior betegsége, korábbi partnere, Louis elhagyja, és összeáll a mormon vallású Joe Pittel, aki a férfi kedvéért elválik váliumfüggő feleségétől.

Prior egyetlen támogatója, egykori szerelme, a fekete drag queenből lett ápoló, Belize lesz, aki később Roy Cohnt, a homoszexualitását tagadó, szintén AIDS-ben szenvedő ügyvédet is ápolja. Cohn nem mellesleg Joe Pitt főnöke a történetben, és a való életben is létező személy volt: ügyészként többek között a Rosenberg-házaspár 1953-as pere kapcsán vált ismertté – villamosszékbe küldte őket. (A szovjetek javára, kémkedéssel vádolt Julius és Ethel Rosenberg kivégzése anno hatalmas port kavart, a mai napig nem tisztázott, hogy ártatlanul haltak meg, vagy valóban bűnösök voltak. Kivégzésük ellen Einstein, Picasso, Cocteau, Brecht, Sartre, sőt még XII. Piusz pápa is tiltakozott.)

A színműben a haldokló, velejéig romlott Roy Cohnt Ethel Rosenberg szelleme kísérti. Utolsó perceiben hozzá könyörög, anyjának hallucinálva a halott nő szellemét, aki egy kaddis altatódallal segít átkelni a szenvedőnek a túlvilágra.

A darab végére Prior megszabadul kényszerképzetétől, és prófétai szerepét maga mögött hagyva Louis, Belize és Hannah (Joe Pitt anyja) társaságában a Szovjetunió összeomlásáról elmélkedik a Central Parkban található Bethesda Szökőkút mellett.

HIÁBA HALDOKLIK, NEM HAJLANDÓ MEGHALNI

Nem kevés fejtörést okozott Eötvösnek és a mű librettóját megalkotó feleségének, Mezei Marinak a hét és fél órás drámát két és fél órába sűríteni. Mezei Mari hónapokon keresztül dolgozott a szövegen, kidomborítva a főszereplők egyéni sorsát, kevésbé fókuszálva az eredeti írás politikai vonatkozásaira. Eötvös szerint csupán ezt az egy dolgot, az aktuálpolitika kihagyását nehezményezte kissé Kushner, amikor személyesen találkoztak Párizsban, ahol éppen akkor forgatták az Angyalok Amerikában sorozatot. (Az HBO készített 11 Emmy-díjjal kitüntetett minisorozatot a drámából.)

A Kodály Zoltán javaslatára már 14 évesen a Zeneakadémián tanuló Eötvöst azonban pont a világmegváltó Prior életszeretete fogta meg igazán, aki hiába haldoklik, nem hajlandó meghalni. A zeneszerző a musical, a jazz és a rock zenei alapjain nyugvó absztrakt muzsika megkomponálása előtt feleségével együtt két héten át látogatta a New York-i színházak musical előadásait.

A 2004-ben a párizsi Théâtre du Châtelet felkérésére írt opera bemutatóját végül zajos siker kísérte, csakúgy mint Londonban, New Yorkban, Bostonban, Los Angelesben vagy éppen Hamburgban.

Noha a világszerte híres operaváltozatot most először láthatja a magyar közönség, a kétszeres Tony-díjas Kushner drámáját már bemutatták a Vígszínházban, (1993-ban, Rudolf Péter rendezésében az első részt), valamint az Alföldi vezette Nemzetiben is, 2012-ben.

Az Angyalok Amerikában, csakúgy mint Eötvös korábbi darabja, a Paradise Reloaded (Lilith) az osztrák Neue Oper Wiennel közös produkcióban látható október 10-én és 12-én a Müpában. A művet a német rendező, Matthias Oldag viszi színre, Eötvös pedig karmesterként lép színpadra.

Rá szűk három hétre, október 31-én az évad művésze Eötvös ugyanott ad majd koncertet az évad együttesével, a Nemzeti Filmharmonikus Zenekarral. Az esten Weöres Sándor halandzsaverseit szavalva üti majd a hangszereket Martin Grubinger ­– Eötvös Péter kizárólag az osztrák dobművész számára írta ütőhangszerekre komponált versenyművét, a Speaking Drums-t. A koncerten hallható lesz az 1999-ben Londonban bemutatott zeroPoints, a 2003-ban komponált, de rá tizenöt évvel később hangszerelt Per Luciano Berio, valamint Liszt Dante-szimfóniája is – utóbbi Eötvös külön kérésére került a programba.

Az Angyalok Budapestre repülnek – Eötvös Péter operája először Magyarországon
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top