Tag Archives: MüPa


Kézdy Luca: Számomra sokszor üresek a tökéletes hangok

Amiért többek között nagyon örülök annak, hogy filozófia szakra jártam, az az, hogy megtanulhattam a mondatról mondatra logikusan felépülő vitakultúrát, ami az építő, alkotó beszélgetésnek, kommunikációnak az alapja. A mindennapi életben sokkal többször beszélünk el egymás mellett, mint ahányszor mondunk egymásnak valamit, vagy közösen létrehozunk egy olyan konszenzust, amivel teremtünk valami újat. Számomra a zene kommunikáció, egy beszélgetés… – meséli Kézdy Luca jazzhegedűs.



Sokkal jobban igénybe veszi a tüdőt szabadtéren harsonázni – interjú Benjamin Schmidingerrel, a phil Blech Wien üstdobosával

Szegény Mozart még nem kaphatta le csak úgy a saját arcképével díszített CD-t a polcról, ha újra akarta hallgatni valamelyik régebbi operáját. Viszont készíthetett belőle fúvószenekari átiratot, amelyet aztán sokkal könnyebb volt újra és újra műsorra tűzni, mint az eredeti nagyzenekari verziót. A phil Blech Wien nevű modern együttes ezt az érdekes régi hagyományt emeli át a CD-k, a Spotify és a torrent korába…


150 évvel az osztrák császár magyar királlyá koronázása után szimbolikus előadás lesz – interjú Rossen Gergov karmesterrel

A művészek, ha tehetik, inkább elhagyják az országot. Tehát mondhatjuk, hogy létezik egy fantasztikus bolgár zenei élet, csak éppen nem Bulgáriában – mondja Rossen Gergov karmester, aki már a fél életét Bécsben töltötte, de mindeközben hazájában is támogatja a zenei életet a jelenlegi áldatlan kulturális és gazdasági viszonyok között…



Forradalmian új zene keletkezett, amit ma barokként ismerünk – interjú Rubén Dubrovsky karmesterrel

Hogyan intett be az inkvizíciónak Bach, ki vitte be a tánczenét a templomba, és mi köze van az afrikai rabszolgáknak a rizsporos hajú barokk zeneszerzőkhöz? Ilyesmikről mesélt nekem Rubén Dubrovsky csillogó szemmel, miközben néha ritmusokat dobolt az asztalon. Én pedig úgy éreztem magam, mint egy krimiolvasó, akinek csak most tűnt fel egy összefüggés, ami pedig végig ott volt az orra előtt…



A véletlen műve, kit ismerünk a múlt nagyjai közül – beszélgetés Vashegyi György karmesterrel

Abban, hogy mára a magyar közönség is széles körben megkedvelte a historikus előadásokat, és a natúrhangszerek hangzása is bármikor képes ámulatba ejteni őket, nagy szerepe van Vashegyi Györgynek és az általa alapított Orfeo Zenekarnak és Purcell Kórusnak. A régizene egyik legjelentősebb hazai képviselőjét nem máshol, mint Versaillesban értük utol.


Mit kérdeznék hétfőn este Végel Lászlótól?

A bosznia-hercegovinai Szenttamás Népkönyvtárában volt egy ested, amely egy Élet(pálya) kulisszatitkai címet kapta. A képek pezsgőről és derűről mesélnek. Ugyanakkor az írók többnyire frászt szoktak kapni, ha ilyen nagy ívű történet elé állítják őket, merthogy ők tudják a legjobban, egy életet képtelenség elmesélni. Képes vagy egyetlen ívben átlátni az életedet?


Kinyílt előttem a jazz világa, amit addig csak felszínesen ismertem – Beszélgetés Náray Erikával

Február 23-án Hámori Gabriella színésznő és az Állítsátok meg Terézanyut! című film rendezője, Bergendy Péter lesz Náray Erika vendége a Bohém Étteremben. A Jazzrajongók apropóján ezúttal mi kérdeztük Náray Erikát a jazzhez fűződő viszonyáról, de szóba került a színpad gyógyító hatása, a rutin és Hajós András is. Interjú.



Dallá formálni a bánatot gyógyír – Interjú a Meszecsinka együttes alapítóival

A pszichedelikus világzenében utazó Meszecsinka együttes hét nyelven énekel, felléptek többek között Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában Bulgáriában, és turnéztak már az Egyesült Államokban is. A zenekar két alapító tagjával, Oláh Annamarival és Biljarszki Emillel beszélgettünk a kezdetekről, a dalírásról, Amerikáról, és persze a január 27-ei Bábel-Estről is.



Mit kérdeznék hétfőn este Tolnai Ottótól?

Tolnai Ottó szerzői Facebook-oldalán, 2015. október 13.-i dátumozással találtam egy Hudolin című verset, amit Esterházy Péternek ajánlott. Tudom, sokan azt gondolják, hogy Tolnai különös figurái egy részét a találkozások, más részét a fantázia hozza létre. Az olvasó már csak ilyen, tudni akarja az igazságot. Hudolinnal kapcsolatban mi lehet a rejtélyes igazság?