+ Próza

Jack Reachert többen is meg akarják ölni, pedig ő csak arra kíváncsi, hogy hová tűnt a katonanő, aki a West Pointon diplomázott. Éjféli szállítmány…

Igazságtalan, hogy a szerelem a maga lángjaival, néma bensőségességével nem él annyi ideig, mint az ember, hanem az évek során elhervad, kihűl, elveszti egyéniségét.

…annál valósabb, ijesztőbb, naturálisabb és – bár ez nem biztos – véresebb. Jack Reacher egy akkora gyűrűre bukkan a zaciban, ami a kisujjára sem menne...

…a halaknak nincs lábuk. Izland messze van, nem csak tőlünk, de talán az égtől is, mégis élnek ott emberek. Igazodnak a világhoz, amit körbevesznek a...

Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik. – állítja Vida Gábor, akinek regénye mutat valami fontosat. Most beleolvashatsz!

Lehet-e egy minden ízében csálé valóságot görbe tükörben ábrázolni? Zokogjunk vagy kacagjunk Patik László regényének hősén? Anna, édes. Anna, édes?

Szakítani néha muszáj, ez az élet rendje. Minden szakítás, legyen szó szerelemről, barátságról, vagy családi kötelékről, egy kis halál. De lehet, hogy valaminek a kezdete,...

A General Press kiadónál jelent meg Amanda Prowse Tápláló szeretet című 384 oldalas könyve, amelyből itt egy részletet olvashatsz.

Elegendő a szobrot nézni, s a szégyen helyett a megbocsátás jut mindig eszembe.

Barátaink és ismerőseink gyakran kérdezik tőled, nem hiányzik-e Tokió, nem vágysz-e vissza oda, ahol felnőttél, egyetemre jártál, négy évtizeden át dolgoztál, s azt hitted, ott...

Kevés tárgy van, amit megőriztem, mert otthonról hurcolom magammal. A legfontosabb a ferberek és szemmelveiszek megmaradt fényképei. Néz rám az egyik szemmelveiszné, tekintete egyszerre csodálkozó...

Kollégái között lehet valaki, aki figyeli. Haza se mer menni, mert a tárgyai elmozdultak a helyükről. A fürdőszobában van egy szellőző, valószínűleg azon keresztül jött...

Két év telt el, amikor egy koncert után összetalálkoztam az órámra járó egyik diákkal. Egyfelé mentünk haza, kiderült hogy nagyon közel lakunk egymáshoz. A diákok,...

Nem tudtam németül. Csak néhány embert ismertem Berlinben, de a korábbi, Japánban eltöltött évek már megtanítottak arra, hogy az azonos útlevél és anyanyelv vajmi kevés...

A napló írója csaknem negyed százada ment el Magyarországról. Társa és szövetségese mindössze hét éve nem él saját hazájában, de így együtt, emigránsként sokszorosan tapasztalják...

Lakodalmi fordulat: - Kínáljátok a Tisztelendő Urat, a többieknek meg úgyis van magához való esze!

De csak pár pillanat a józanság, s már vissza is hengergőzöm az emlékek közé. A László Kórházban fekszem, s eközben szintén én magam vagyok a...

Felnőttként akartam egy ilyen plasztik férfit az ágyamba. Ám mikor sikerült vennem egy szexbabát, az egész már nem volt olyan érdekes. Húsz centis intim ide...

Lui rejtőzködő, szemérmes és óvatos művész. A hétköznapokban amikor nem látjuk, civilben Simicska néven tevékenykedik. Tesz-vesz, intéz, gyarapít, épít, rombol, mikor hogy adódik. Pedig költő...

Amelie a kasszánál állt, és lenyűgözve figyelte a látványosságot, miközben a kolléganője az életéért küzdött a tumultus kellős közepén. Egy jó kis kiadós bunyó a...

A felügyelőt alakító Luca Zingeretti felejthetetlen figurája ma is azonnal beugrik mindenkinek a Montalbano név hallatán.

…a kaja-pia iránti extatikus érdeklődés már az ókori Kínában is központi helyet foglalt el.

A Konzílium az őserdőben legalább annyira meghökkentő, mint amennyire szórakoztató. Benne van minden, ami miatt Rejtőt szeretjük szeretetni. És talán még valami több is!

Legyen a címe "Kálmánka"? De ki ez a Kálmánka? Legyen "Kálmán vitéz"? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a...

Leet már nyáron megismertem, hatalmas arc, nagy kavarógép, egyszerre nyolcszáz dolgot csinál, mindent tud, mindent meg tud szerezni, de a dolgok jelentős százaléka valószínűleg duma....

De hiába vagyok álmos, elaludni még nem tudok, felveszem a fülhallgatót és a szemcsés kis képernyőn megnézek egy fél epizódot valamelyik Pókebemberből francia szinkronnal, kínai...

Az a bajom nekem, hogy most, hogy van ez a színházi kotonbalhé, és jó, hogy ki mernek állni ellene a művészek, de itt a faluban...

Az irodalomnak létezik egy olyan rétege, mely írótól és olvasótól is többet követel a szabadidő eltöltésénél. Remélem, Karl Ove Knausgård harca nekünk is fontos.

Nem hiszem el, hogy mára is jutott egy színházigazgató, morogja, miközben kissé irigykedve nézi az egyszerre a Pókemberre és a János Vitézre is emlékeztető, kolléganőjéért...

A héten jelent meg Kiss László Minden nő című válogatott prózakötete, amelyről maga a szerző így ír: Mindig másutt vagyunk, mégis mindig ugyanazokat a reménytelen...