Az első, akivel összefutok a szerkesztőségben, persze, hogy ismerős: Hajnal Laci az ELTE-ről... A másik szerkesztőt is ismerem, igaz, csak látásból: abban az időben dolgozott a Magyar Rádióban, amikor én is, ő a Falurádiónál volt, én a Zoli-féle Irodalmi szerkesztőségben. Ő sem akar Magyarországra visszatérni
37 nap, aminek ünnepi zamata van. Welbach Lola eleinte kissé emelkedett, aztán praktikus ajánlója.
Legyen a címe „Kálmánka”? De ki ez a Kálmánka? Legyen „Kálmán vitéz”? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a címe „Lipót”? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben. Mit szólnának ahhoz, hogy „Záp”? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és…
A tárlókban végig nézzük, hogyan nevelkedett és hogyan élet a mester, Lu Xun, akinek az egész attitűdje, kultúrafelfogása a kelet-európai értelmiségi számára igencsak ismerős és otthonos: egész élete azzal telik, hogy a nyugati irodalmat és kultúrát megpróbálja átplántálni Kínába.
Leet már nyáron megismertem, hatalmas arc, nagy kavarógép, egyszerre nyolcszáz dolgot csinál, mindent tud, mindent meg tud szerezni, de a dolgok jelentős százaléka valószínűleg duma. De végtelen aranyosan nyomja az ipart.
De hiába vagyok álmos, elaludni még nem tudok, felveszem a fülhallgatót és a szemcsés kis képernyőn megnézek egy fél epizódot valamelyik Pókebemberből francia szinkronnal, kínai felirattal. Páratlan élmény, mindenkinek csak ajánlani tudom.
A korát száz évvel megelőző „protofeminista” bárónőt ma már az első performanszművészek között tartják számon. Kora műkritikusai azonban nem ismerték el, hírnevet sem szerzett, pedig valószínűsíthető, hogy Duchamp emblematikus piszoárja valójában az ő munkája.
Az elismerő címet olyan pedagógusok, orvosok, egészségügyben és szociális területen dolgozó nők kapták, akik munkájukat csekély elismerés mellett, mégis nap mint nap sosem szűnő lelkesedéssel végzik.
1887 után a filoxéra legfontosabb anyagi erejétől, a szőlőtől és a boroktól fosztotta meg a várost – az utolsó szüretet 1887 szeptemberében tartották, a korábbi szokásokkal ellentétben ekkor már nem kellett felvidéki munkásokat hívni.
Ágival az olvasópróba felétől zokogtunk. János is megrendült, persze. Nagyon szerették. Az elején érzékelték, hogy eggyel sötétebb a darab, mint amire számítottak. De szépen szomorú. A néző nem azt érzi, hogy jelenetről jelenetre kap egy gyomrost, hanem hogy simogatják a lelkét - meséli Sztárek Andrea rendező a Spirit Színházban látható a Jövőre, veled, ugyanitt 2.…
Miután Sárosdi Lilla színművész zaklatással vádolta Marton Lászlót, a Vígszínház volt igazgatóját, Radnóti Zsuzsa dramaturg levelet írt Marton László színházi és rendezői érdemeiről, amelyre most Baranyai László író válaszol.
Huszonöt éves a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), amelyet az MTA azért alapított, hogy az 1949-től kizárt területek – az irodalom és a művészetek – jeles képviselőit ismét bevonja a magyar tudományos életbe. A Magyar Művészeti Akadémiával ellentétben a SZIMA pártfüggetlen.
Fontos dolgokról nem beszélgettek, nem kerültek szóba a kormány elhibázott döntései, sem a világot fenyegető környezeti katasztrófa, sem az Európai Unió, sem a hol emelkedő, hol eső, hol a napot a legmagasabb értékkel záró tőzsdeárfolyamok. Leginkább a fociról beszélgettek - Hatice Meryem: Kozluk – ahányan, annyifélék című regényéről.
Sam Munson, a Menő Könyveknél megjelent Szívás című könyvéből itt egy részletet olvashatsz.
Rosa Liksom rövidprózai művei számos nyelven (köztük németül, franciául, angolul) megjelentek már, a magyar olvasók azonban mindeddig csak a 2011 legjobb finn regényének járó Finlandia-díjjal jutalmazott kötetét, A 6-os számú fülkét vehették kezükbe könyv formájában. Novellái közül mindössze néhány jelent meg elszórtan, folyóiratokban. E markáns rövidpróza-kötet magyar nyelvű megjelentetése hiánypótlónak számít. A magyar olvasó számára…
Rubin Eszter Barhesz című monodrámájának bemutatásával avatták fel Budapest új közösségi terét, a VII. került, Csányi utca 5. alatti Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárat. A monodrámát a friss Bilicsi-díja Csákányi Eszter adta elő.
Volt egy bőrönd az ágya alatt. És abban a bőröndben volt egy zsák, és abban a zsákban negyven kis zsákocska, és mindegyik zsákocskában volt egy kő, és mindegyik kőnek megvolt a maga története. - meséli gyerekkoráról Hatice Meryem török írónő.
Soha senki nem keresett meg azzal, hogy elmondja horrortörténeteit (...) De rendszeresen hallasz millió furcsa pletykát. Némelyikről később kiderül, hogy igaz, sok más azonban csak történet erről vagy arról a színésznőről, színészről.
Azok, akik manapság prüszkölnek Ady Endre neve hallatán, jól teszik, ha aggódva figyelnek az önsorsrontó költő publicisztikájára. Ady megmondja.
Ferenc pápa már több alkalommal találkozott rabokkal börtönökön kívül is, például a Vatikánban is vendégül látta őket, de most történt meg először, hogy a rabok a pápával való találkozót szökésre használták ki.
A tavalyi kegyetlen bűncselekmény híre a mai napig visszhangzik a médiában. Egy kiállítás megpróbál az események mögé nézni, megvizsgálva a társadalmat, ahol ilyen előfordulhat. Az Idegen a Senkiföldjén című tárlat megnyitóján jártunk.
Ha azt kérdi, hogy én már akkor előre láttam a jövőmet, akkor téved. Eszembe sem jutott házasságra gondolni. Egyszerűen csak jól éreztem magam az együtt töltött nap után. Albert aztán naponta felhívott telefonon és a következő hétvégén ismét találkoztunk - meséli Marcia Szent-Györgyi.
Évtizedeken át végzett kétkezi munkát, közben kisebb helyeken lépett fel, évekig élt az utcán.
A létra régóta ismert motívuma a művészeti alkotásoknak, lehet jól elemezni mindenféle utalást, amit sejtetni enged. Ezen a létrán csak meghökkeni lehet. Mi a fenét keres ez itt? (Cseh Borbála válaszkeresése)
…aki egy nős férfivel folytatott viszonyt. Legalábbis a korabeli sajtó ezen csámcsogott, ebben a hangnemben. Irène Frain utánajárt a tényeknek.
Mirólunk csináltál filmeket. Az esendőségünkről, a nagyravágyásunkról, álmainkról - írta Tarr Béla gyászbeszédében.
Ebben a faluban nem szerettek bábát hívni a szülésekhez, ezt a fiatalt pedig különösen nem. Az előző inni kezdett ennyi vér és nyák, farfekvéses szülés és gyengeségbe belehalt anya láttán. (Tommi Kinnunen: Négyesút)
Magyarországon még kevés helyen alkalmazott színpadi technikája lesz a 9 milliárd forintból jövő őszre megújuló kaposvári Csiky Gergely Színháznak .
Ha tudásra vágysz, most megkaphatod a magadét!
Ez a szabolcsi félcigány származású férfi 1886-ban született, egyszerű mezőgazdasági munkás volt. Kitűnő memóriával és nagyszerű beszédkészséggel rendelkezett, meséit apjától, katonatársaitól és egy olasz tűzmestertől tanulta, de azokat kibővítve, átköltve adta elő. Mintegy 240 meséjét és 13 babonás történetét jegyezték föl. Ő nem írta le őket, szóban mondta el, főképp társas munkákon mesélt. Ezeket halála…
