+ Életmód

Cicciolina: A szabad szerelem hírnöke voltam – Mélyinterjú

Anyukám a nyomorból próbált elmenekülni. Jugoszláviába disszidált velünk, táborba kerültünk, várta a negyedik testvéremet, aki az akkori nevelőapánktól volt. – Bajusz Orsolya és Kiss Noémi felkereste Cicciolinát Rómában és az egész életét átfogó interjút készített vele.

Cicciolina – Staller Ilona, Róma, 2018. február 28.

Staller Ilona, Cicciolina Kőbányán született, ma Rómában él. Volt fotómodell, felszolgáló, kém, rádiós és pornódíva, ma is fellép show-műsorokban. Belülről ismeri a szexipar és a politikai pártok világát. Egykor az olasz parlament női képviselője volt. Meztelen mellel és plüssmackóval ült be a padok közé. Sokat tud a 68-as ideálokról, a szabad szerelemről és annak lehetetlenségéről. Arról, a pornó miként szabályozza ma a szexualitást. Szívesen hazaköltözne Magyarországra. Mélyinterjú.

Bajusz-Kiss: Láttuk a képeket, amin 1990 áprilisában a szovjet tankokat búcsúztatod Pest határában. Integetsz és csábítóan mosolyogsz. Kik hívtak oda? Szerinted mit testesítettél meg?

Cicciolina: Ez abban az időben történt, amikor parlamenti képviselő voltam az olasz Radikális Párt színeiben (1987-1992). Rómából mentünk Marco Panellával, az RP vezetőjével és képviselőkkel. Amikor kimentek az orosz tankok hivatalosan Magyarországról, mi üdvözöltük a távozásukat.

Bajusz-Kiss: Egy magyar párt hívott meg titeket?

Cicciolina: Nem. Teljesen magunktól mentünk. Abban az időben volt az RP kongresszusa. Panelláék ott akartak lenni Budapesten, miután magyar vagyok és soha nem mondtam le a magyar állampolgárságomról, mondtam Panellának, hogy én feltétlenül szeretnék jelen lenni. Meghatározó élmény volt számomra a szovjet katona. Gyerekkoromban vonultak be az orosz tankok Budapestre, öt éves voltam 1956-ban. Anyu a pincébe dugott minket piciket. Semmit nem értettünk. Sosem bírtam a szűk helyeket, meg akartunk lógni a nővéremmel. A gyerek nem érti a háborút, a forradalmat, a politikát, mit jelent meghalni. Abban az időben Kőbányán, a Pongrácz úti lakótelepen laktunk, negyven négyzetméteren, anyámmal és az élettársával. Esténként tízen feküdtünk le aludni a szobában. Nagyon szegények voltunk, mint a templom egerei. Nagyon szép nő volt szegény anyu, hasonlítok rá, csak a fogai hosszabbak voltak, mint Brigitte Bardot-é, szeplőkkel, égszínkék szemekkel. Mindig azt mondta nekem, ha fiatal leszel és szép ruhákat szeretnél, nem lesz, mert nincs rá pénzed. Amikor lesz pénzed ruhára, akkor nem lesz értelme. Ez így van, anyunak mindig igaza volt.

Bajusz-Kiss: Mikor az életedről mesélsz, elmondod, hogy a családodban a nőket folyton elhagyták a férfiak. Egyedül maradtak, a gyerekeikkel próbáltak menekülni a szegénységből.

Cicciolina: Anyukám a nyomorból próbált elmenekülni. Jugoszláviába disszidált velünk, táborba kerültünk, várta a negyedik testvéremet, aki az akkori nevelőapánktól volt. Nevelőapám Pesten maradt, és követelte, hogy anyám menjen vissza, öngyilkossággal fenyegette. Engem ott Jugóban örökbe akart fogadni egy filmes producer család, mert szép voltam. Pénzt ígértek, de anyu azt mondta, hogy nem.

Bajusz-Kiss: Nyugatra menni, disszidálni, ez volt a vágyak netovábbja?

Cicciolina: Igen, bár sosem disszidáltam, én férjhez mentem egy olasz emberhez. Soha nem mondtam le a magyar énemről, Magyarországról. Abban az időben, a hatvanas évek végén kemény volt a politikai helyzet, mindenhez papír kellett, engedély, ahhoz is, hogy eljöjjek otthonról. Az emberek féltek az államtól. Amikor anyám 15 évesen elvitt Jugoszláviába, a Staller apámtól kellett engedély. Mindig vágytam más országokba, érdekelt, milyen máshol élni, ezt a vágyat nem anyámtól örököltem. Olaszországban más volt a klíma, ezért itt megálltam. Bár nem pont ide vágytam. Vidám, szabad ország volt. Mosolyogtak az emberek, most keserűbbek, nincs pénzük, sok ember kukázik, elhidegült a társadalom. Igazából azon gondolkodom, hogy eladom a lakásaimat. Nem érzem Rómát a hazámnak, valószínűleg visszamegyek Magyarországra. Nem az emberek miatt, dehogy, a politika miatt! Olaszország a korrupció melegágya, csak úgy mehetsz előbbre, ha kapcsolatod van, protekcionizmus a filmiparban, a médiában, nem kell ez, undorodom. Le kell feküdnöd férfiakkal. Ha nem kefélsz, nincs előbbre jutás. Az értékek nem számítanak.

Bajusz-Kiss: Többször említed, hogy volt egy fellépésed, a kígyós show Olaszországban a 80-as években, ami után kivezetett az erkölcsrendészet.

Cicciolina: Jaj, engem sokszor kivezettek, letartóztattak, nincs ebben semmi.

Bajusz-Kiss: Mikor megkérdezted a közönséget, hogy megbotránkoznának-e, ha a kígyóval szeretkeznél, kórusban kiabálták, hogy nem háborodunk fel! Le a rendészekkel! Mint egy papnő, úgy vezetted a rituálét. Ez már nem a szexről szólt, hanem a politikáról. Közösen összegyűltek az emberek, közösen áthágtak egy szabályt, hiszen nincsen normaszegés norma nélkül. Nem a testi aktusról szól ez, hanem az erkölcsrendészettel, az álszentséggel való leszámolás orgiája. A normaszegés örömteli közösségi aktus, egy orgia, ahol új normák formálódnak.

Cicciolina: Egyet értek, az örömöt vissza kellene hozni a politikába. Tudod, mégis azt mondom erre, utópia. Ma távol tartom magamat a pártpolitikától. Nekem volt olyan is, hogy egy hatalmas diszkó-gömbben táncoltam, díszletek között, meztelenül, kitárt combokkal, maszturbáltam, ami nekem nagyon jó dolog. Senki sem sápítozott, hogy jaj, istenem! Az emberek nagykorúak voltak, kifizették a jegyet. Aztán hirtelen megjelent tizenöt rendőr, kordonban felálltak, ki akartak vezetni, mondtam, hogy nem, és erőszakkal lecipeltek. Hajamnál fogva húztak ki, hiába üvöltöttek az emberek, hogy ne tegyék! Kórusban tiltakoztak, mégis elvittek. Volt olyan is később, hogy a rendőrök beültek az első sorba, és végignézték a showt, tapsoltak. Volt olyan bíró és pap is, aki rajongóm lett. A hetvenes és a nyolcvanas évek nehéz időszak volt. Mondhatom, hogy én változtattam az álszentségen, az akkori olasz közerkölcsön. Ez azzal jár, hogy a boszorkányt elégetik. Boszorkány voltam, de nem tudtak elégetni, viszont majdnem felgyújtottak. Más téren égettek el.

Bajusz-Kiss: Mi a különbség a hetvenes és a nyolcvanas évek Olaszországa között? Hogy lehetett egy fotómodellből pornósztár és aztán parlamenti képviselő?

Cicciolina: Salvatore volt az első férjem, akit a Duna Intercontinentalban ismertem meg, ott voltam felszolgáló. A katolikus pap, mikor összeadott minket, árgus szemekkel nézte, hogy egy szép fiatal lány ilyen rusnya palival vajon miért köt házasságot? Nem volt más választásom. Vissza akartam lépni a házasságtól. Tél volt, ledobtam a gyűrűmet a hóba, de mikor nevelőapám ezt megtudta, felpofozott. Ha ki van tűzve az esküvő, annak meg kell történnie. Pár héttel az esküvőnk előtt Salvatore felszedte az egyik barátnőmet, mögöttem a kocsi hátsó ülésén tette magáévá. Ezt persze nem mertem elmondani a szüleimnek. Később kiderül, hogy Salvatore egy lukban lakik Milánóban, nincs fürdőszobája, nincs munkája. Elkezdtem munkát keresni. Korábban az MTI-nél dolgoztam fotómodellként, Milánó a modellek fővárosa, hónom alatt az albummal nekiindultam. Szép munkákat kaptam. Jól kerestem, csináltattam fürdőszobát, a lakást is kicsinosítottam. El akartam válni. Mikor elváltunk, Salvatore azt mondta, jó, de mindent én fizetek. Hát így, ilyenek voltak velem a férfiak. Nem probléma, kifizettem és tovább léptem.

Bajusz-Kiss: Rómában művészfilmekben kezdtél játszani. Jancsó Miklóssal dolgoztál, sőt, Frederico Fellini egyszer azt mondta rólad:

„Cicciolina az olasz emberek álma”.

Cicciolina: Bomba, indítószerkezet. Egy inkubátorban lebegtem, amit színpadon is megcsináltam. Mikor elváltam a csúf férjemtől, 1975-ben Rómába költöztem, nem lehetett fotómodellkedni. Kivettem egy kis lakást, szeretőim nem voltak, nem akartam kitartókat, mindig megdolgoztam a pénzért, így kezdtem filmezni. A filmek nem pornóval kezdődtek, kisebb szerepeim voltak. Tévéműsorokban, rádióban szerepeltem. Jancsó Miklós itt élt, megkeresett, hogy játsszak a filmjében. A Magánbűnök és közerkölcsöket 1976-ban Jugóban forgattuk, Rudolf trónörökös életéről, különös szerelmeiről és haláláról. Itt és Magyarországon is csak a 80-as évek végén mutatták be, mert homoerotikus, tabudöntő film, sok szép meztelen jelenettel. Pornográfiával vádoltak minket, micsoda hülyék! Egy művész nem korlátozható, a művészetben nincs pornográfia. Aztán az AIDS megjelenésekor hagytam abba a filmezést, illetve a politikai pályám mellett nem tudtam olyan intenzíven folytatni. Sok filmben játszottam, de a legtöbbet színpadon szerepeltem, diszkókban, minden évben más díszlettel, műsorral. Volt alkalom, hogy huszonnégyezer ember előtt léptem fel, amikor 1987-ben öt évre megválasztottak parlamenti képviselőnek, húszezer szavazatot kaptam. Sosem akartam a pornót abba hagyni, a párt is kérte, de nem. Engem olyannak választottak meg az emberek, amilyen vagyok. Nem csaphatom be őket! Mindig oda akartam ütni, ahol a jólfésült társadalom érzései a legmélyebben gyökereznek. A meztelenséget is a művészet részének tekintem. Az emberek azt várják, hogy meghalljak, s majd akkor ájuldozva elismerik a munkáimat. Ó, de kár, hogy nincs már Cicciolina!

Bajusz-Kiss: Szerinted a pornós karriered hátráltatta az elismerésedet?

Cicciolina: Álljunk meg! Az pronófilmjeim nem olyanok, mint a mai pornó! Ma rohanás van, tömegtermelés, széttett lábak, vagy extrém BDSM jelenetek. Én történeteket meséltem el. A filmjeimben Nimfa vagyok, Ricardoval Schiccivel együtt találtuk ki a különböző szerepeimet. Nem szívesen gondolok most rá, ő is csak jól meggazdagodott rajtam. Nagyon könnyű volt velem dolgoznia, hisz szép voltam és simulékony. Kezdettől fogva művészetben gondolkodtunk, aztán jött az ipar, a pénz, tizenhárom évig, 1975-től 1988-ig éltünk együtt. Jeff Koons, amerikai képzőművész, későbbi férjem sosem hitte el, hogy Ricardoval jól megvoltunk, igaz, hogy sosem szerettem, nem voltam szerelemes. A munka volt a közös, szeretkezni sem volt különösebben jó vele.

Bajusz-Kiss: Ricardo bántott téged? Mert későbbi férjedről, Jeff Koonsról többször nyíltan elmondtad, hogy erőszakoskodott.

Cicciolina: Nem, soha. Ricardoval jól megértettük egymást, szerettük a naplementét, jártuk a természetet. Térdig érő csizmában gázoltunk a folyóba, képekben gondolkodtunk, tájakban. Aztán ennek vége lett, ő jól megélt a képekből, minden negatívot eladott, mindenből pénzt csinált.

Bajusz-Kiss: Honnan jön az életszereteted, az adni vágyás? A felmutatás iránti vágy? Van, amit utólag megbántál?

Cicciolina: Szeretek adni, akkor is, ha nem kapom vissza. Hiszek a karmában. Ha még egyszer születnék, pár dolgot azért másképp csinálnék. Egy korbáccsal megpaskolnám a férfiakat, akikkel együtt voltam. Csak jelzésként, nem vernék én senkit, nem bántásból tenném. Másképp viselkednék velük. Elvárnám, hogy jobban figyeljenek rám, és én is jobban figyelnék. Vigyáznék magamra, nem hagynám, hogy így kihasználjanak. A személyiségemet, egész önmagamat nem adnám úgy oda. Végső soron engem minden férfi kihasznált. Sok pénzt kerestek rajtam. Ricardo is túl kommersz lett, már csak a pénz érdekelte. Engem a pornóban a művészet érdekelt. Az, hogy hogyan lehet adni.

Bajusz-Kiss: Mikor szétmentetek Ricardóval, hogy folytatódott az életed?

Cicciolina: Szerettem volna gyereket, érett nő voltam. Egy közös munkán megismertem Jeffet, aki ekkor elismert művész volt, ő szeretett volna velem dolgozni, utána meg el akart venni feleségül, végül beleszerettem. Vele el tudtam képzelni, hogy gyerekünk lesz. Negyven éves voltam. Az első babánkat, egy kislányt elveszítettem. Jeff többször megvert. Nagyon sok lelki bántalmat kaptam a vele való házasságban. Amikor Ludwig Koonsszal, a fiammal kilenc hónapos terhes voltam, valamiért Jeff pipa lett, lerángatott a díványról. Úgy seggre estem, hogy iszonyúan féltem, megint elmegy a magzatom. Sírtam. Soha nem csaltam meg, sőt, nagyon ragaszkodtam hozzá, ő mégis folyton lekurvázott. Megszületett a fiúnk. Jeff  állandóan féltékeny volt. Holott én hűséges feleség és háziasszony voltam. Abbahagytam a filmezést. Anyu is sokszor eljött segíteni. New Yorkban éltünk. Jeff gazdag művész, a közös munkáinkból még jobban meggazdagodott. A végén csak segítséggel tudtam visszarabolni tőle a fiamat, elmenekültem Amerikából, pedig szerettem ott lenni. Gonosz ember volt Jeff. Hogy nyúlhat hozzá egy férfi erőszakosan egy nőhöz? Letörném az összes férfi kezét, aki bántja a nőket. A nő virág.

Bajusz-Kiss: Többször mondtad, úgy látod, a férfiak félnek a nőktől, félnek a női szexualitástól. A pornóról meg úgy beszéltél, mint a szabadságról. Számodra mit jelent a szabadság?

Cicciolnia: A szabad szerelem hírnöke voltam. Életemben körülbelül negyven pornófilmben szerepeltem. Ma naponta csinálnak ennyit. Pár hónap alatt vége egy pornós karrierjének.

Bajusz-Kiss: Olyan intenzív pornóipar van Magyarországon, hogy például Gattyán György az országban a harmadik leggazdagabb ember lehet, aki ebből él.

Cicciolnia: Szerencsére halvány lila gőzöm nincs, ki ő.

Bajusz-Kiss: Az egész ország ismeri, mert szívesen mutogatja a vagyonát. Viszont több kutatás is megállapította, hogy olyan poszttraumás stresszük van a szexiparból kikerülő nőknek, mint a harctéri veteránoknak. Magyarországon nyáron teleplakátolta az országot egy Sugar Daddy társkereső oldal, akik milliárdos európai és állami forráshoz jutottak (Széchenyi terv, gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés ), ez a puncs.hu, ami egy prostituált tárkereső. Arra ösztönzik a fiatal lányokat, hogy adják el a testüket. A tulajdonosok ráadásul szabad művészként is szeretnének státuszt szerezni.

Cicciolina: Jaj, igen, szörnyű ez. De én ezt minden további nélkül nem ítélhetem el. Hisz minden országban ezt csinálják a kiszolgáltatott, mélyszegénységből jött nőkkel, főleg a gyerekkorban bántalmazott nőkkel. A politikusok is, tudom, mert képviselő voltam. A nők ennek joggal kérik meg az árát. Ezek zsarolások. A mélyszegénységből jött nők prostituáltak lesznek. Van olyan marokkói nő, aki 9 millió eurót keresett evvel. Én soha életemben ennyi pénzt nem kerestem, mert nem voltam prostituált. Valaki azt mondja, a pornódíva is prostituált, a volt férjem, Jeff is ezt ismételgette. Miközben feleségül vett és a Made in haeven képeket árulta, 350 ezer euró a képeink darabja. Húzza ki belőlem a pénzt a mai napig.

Bajusz-Kiss: Az új szexipar azt mondja, „Ha tanulni akarsz, keress egy kitartót!”. „Ne tüntess a tandíj ellen, inkább állj be kurvának!”, ez nem arról szól, hogy szeretsz-e szexelni, és nem is a moralizálás, hanem arról, hogy meg kell élned, és magadra vagy hagyva. Belátod, hogy ez nem a te általad hirdetett 68-as szabadság?

Cicciolnia: A nő szabadon rendelkezik a testével. Ellenáll vagy azt mondja, hogy ok, ezt fogom csinálni pénzért. Ha én nem akartam volna pornósztár lenni, hiába mondta volna bárki, hogy legyek az. Nekem tetszett a szexipar. Miért ne? Önszántamból választottam.

Bajusz-Kiss: A nők többsége nem te vagy. A szexiparba 13-14 év az átlagos bekerülési korhatár.

Cicciolina: Azt mélyen elítélem, ha valakit erőszakkal kényszerítenek, ha kislányként kerül ebbe bele. Megerőszakolják, abuzálják. Az emberkereskedelem undorító dolog. Ez ellen küzdeni kell, méghozzá a nők felszabadításával, a szabadon választott szexualitással. Ezt hirdetem.

Bajusz-Kiss: A kelet-európai prostituáltak többsége emberkereskedelemmel kerül nyugatra. Kiskorúak, nagy részük anya, családot, férjet és gyerekeket kell eltartania.

Cicciolina: Mindig elmondtam, hogy a tinédzsereket tisztelni kell. Soha nem tudtam elképzelni, hogy engem tizenhárom évesen keféljenek. Hisz ez megerőszakolás, nem szerelem, szabad testiség. Ez egyáltalán nem az, amit én hirdettem. A kislányok női körülmetéléséről többször beszéltem az újságban, mindig tiltakoztam ellene, a politikai programom része volt, és nagyon sokat beszéltem a nők testéről, a szexualitásról. A szülőknek komoly felelőssége van, ha a gyerekeket bántják, idő előtt szexualizálják. A felnőtt társadalom tehet erről, nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire elítélem. Nagykorúságuk előtt gyerekeket szexulizálni a legnagyobb bűn, az erőszakot keményen büntetni kell. A gyerekek lelke tönkremegy ebben.

Bajusz-Kiss: Veled történt ilyesmi?

Cicciolina: Igen. Nevelőapám barátja molesztált éveken át. Nem tudtam elbújni előle, mert tízen laktunk a kis lakásban. Eljutottam odáig, hogy nem mertem hazamenni. Ezért akartam minél hamarabb elmenni otthonról. Mindig vártam a nővéremet, Valériát, hogy ne egyedül kelljen hazamennem. Szörnyű volt, emiatt is jöttem el Magyarországról, nem bírtam otthon ezt a klímát.

Bajusz-Kiss: Anyukádnak ezt nem tudtad elmondani?

Cicciolina: Nem mertem. Ha elmondom anyunak, nem hitte volna el. Akkor mondtam el neki, amikor már elég szarul volt a halála előtt. Sírt. Megkérdezte, hogy miért nem mondtam korábban? Mert nem hitted volna el, mondtam. Csak nézett rám. Így ment el.

Bajusz-Kiss: Ott van egy nő egyedül Olaszországban, minden pénzét elveszi a volt pasija. Mondtad, hogy szép voltál, és a szépségeddel tudtál pénzt keresni. Tényleg szabad választás ez?

Cicciolina: Mindig azt mondtam a saját életemmel kapcsolatban, hogy olyan vagyok, mint egy fa. Ahogy a fa leveleit viszi a szél. Sodródtam az élettel én is.

Bajusz-Kiss: Kívülről az látszik, hogy van egy szép fiatal lány. Beviszitek anyukáddal a képeidet a kádár-kori állami műterembe, aztán egyre több dolgot kell megtenned.

Cicciolina: Már tinédzserként is fotóztak meztelenül az MTI-nél, például amikor bundákat hirdettünk. Tizenévesen is voltak meztelen képeim. Nem Olaszországban kezdődött.

Bajusz-Kiss: Sose pirultál el életedben a meztelenségtől?

Cicciolina: Nem, mindig meztelenül jártam keltem. Bármimet látták nem volt probléma. De elpirulok más dolgokon, amiken más például soha.

Bajusz-Kiss: A szexualitást szeretted volna felszabadítani, pozitív viszonyt kialakítani a testhez. Fogamzásgátlásért, HIV-ellenes felvilágosításért kampányoltál. Most viszont az erkölcsrendészet helyett a pornó szabályozza és korlátozza a szexualitást. Nem direkten tiltott dolog, hanem neurózisokkal terhelt, teljesíthetetlen elvárásokat állítanak, eldobható tárgyként mutatják be a nőket. Ráadásul a szexipar jól megfér a viktoriánus-szintű új prüdériával. Most bárhol bárki nézheti ezt telefonjáról, és egyre extrémebb dolgokat kérnek.

Cicciolina: Igen, egyre extrémebb a pornó. Már a harakiri és a kannibálok fognak lassan jönni. Amikor a májadat kiszedik. A szado-mazot sose szerettem, féltem tőle. Hála istennek, hogy nem kérték, akkor én már rég halott lennék.

Bajusz-Kiss: A pornó és nők elleni erőszak kapcsolata teljesen nyilvánvaló, kutatás-kutatás után tárja fel az összefüggést. Megemeli az ingerküszöböt, és extrém szexuális gyakorlatokat normalizál. Átlag nőtől például pár évtizede nem kért volna senki lepisilést vagy fojtogatást.

Cicciolina: Sok extrém, agybeteg dolog vele születik az emberekkel. Az a baj, hogy prüdéria-szabadság kérdéseként van a pornóipar elmagyarázva, pedig nem csak arról van szó, sőt.

Bajusz-Kiss: A piac alakítja ezeket az igényeket? Vagy ez valami gyerekkori trauma nyoma?

Cicciolina: Igen, lehet gyerekkori trauma.

Bajusz-Kiss: De nem lehet, hogy azt várják a nőktől, amit ott a filmben látnak?

Cicciolina: Anyám szűzen ment férjhez. Apám is prűd volt. Meg is kérdezték, hogy lehet az, hogy a gyerek ennyire messze esett a fáról. Anyu az utolsó pillanatig nem tudta, csak amikor parlamenti képviselő lettem, és kijöttek az újságok a képekkel: két fekete, egy fehér, én közöttük. Mondtam neki, hogy ez pornó, de hát miről beszélünk, meg lettem választva, nem?

Szegény anyukám azt mondta nekem, nem fogok ítélkezni, ha neked ez megfelelt, és meg tudtad csinálni, akkor ez a te dolgod.

Bjusz-Kiss: Azt tudod, hogy a testelmélet, illetve Baudrillard Michael Jacksonnal és Madonnával rak össze? Ikon vagy.

Cicciolina: Igen, ezt szokták mondani. Az emberek választanak ikonokat. Volt olyan show-m, amit 24 ezer ember nézett meg. A nyíltságot, az újat jelentettem ott akkor nekik. Amit a választóim kértem tőlem, az állatvédelem, a szabad szerelem, megírtam, beadtam törvényjavaslatnak. Nekem sokan mondják minden nap, hogy ikon vagyok, de attól még meg kell a pénzemért minden nap küzdenem. Lakásokat adok ki, gondozom az állataimat, jövök-megyek, megvan a magam dolga.

Bajusz-Kiss: Egyszer említetted, hogy pornóforgatás közben arra gondoltál, a sütőt ki kell takarítanod.

Cicciolina: Igen, a pornó szereplés, megcsinált szex.

Bajusz-Kiss: A pornó mint média is egy társadalmi üzenet, és ezért kell felelősen bánni vele.

Cicciolina: Ahogy én csináltam a pornográfiát, nekem úgy tetszett, profikkal dolgoztam. Kedvesek voltak, aranyosak. Egyszer volt csak problémám, a hülye Ricardo kérte a francia partneremet, hogy korbácsoljon meg. Megcsinálta, úgy, hogy három napig hurkák voltak a szememen, sírtam közben. Ricardo meg csak ismételgette, hogy jó lesz ez a filmen. Nem is beszéltem vele egy hétig. Nekem a finom, szép szex felel meg, lehet csoportszex, lehetnek kínaiak, japánok, franciák, kanadaiak, oroszok. De ne legyen hardcore, mert azt nem szeretem. Ha azt mondta volna nekem valaki, hogy extrém dolgokat kell csinálnom, inkább mondtam volna, hogy nem is leszek pornódíva, hagyom a fenébe. A probléma, hogy nem lehet egy olyan folyamatot megállítani, ami most megindult. Már bárhol a világon ott a Youporn, minden ingyen. Én régen egy négy napos pornó VHS filmmel 250 000 eurót megkerestem, lakásokat tudtam venni belőle. Most tudok egy privát bordélyházban egy kiskorúról, aki 20 000 eurót kapott a szexért. A szülei nem tudnak neki 20 000 eurót adni. A probléma valahol ugyanaz: nincs pénz, miből lehet pénzt csinálni? Ha nem lennének gazdasági problémák, más lenne, deficit van nagyon sok országban. Egy olyan világ ahol nincs, az utópia.

Bajusz-Kiss: A politika dolga nem az lenne, hogy ilyenné formálja a világot?

Cicciolina: De igen – csak ez utópia. Érted?

Bajusz-Kiss: De nem-e egy disztópia az egész pornó? Kelet-európába a rendszerváltás óta annyi pénz jött, mint a Marshall-segély, amiből a háború után építették újra Európát.

Cicciolina: A prekariátuson akartam segíteni, pontról pontra ez volt a programom, régen és most is, a DNA (democracy nature love) párttal. De nem tőlem függnek ezek a dolgok, nem lehetett megcsinálni, a politika korrupt.

Bajusz-Kiss: Politikusként mit kezdenél a pornóipar brutalitásával, ahogy a gyerekekre, az egész társadalomra hat?

Cicciolina: Kőbányán volt egy fiú, aki elvitt a kiserdőbe biciklin. Leültünk egy fa mellett, a kis virágok közé. Akkor ott elkezdett egy könyvből részleteket olvasni, amik nagyon izgatóak voltak. Hogyan tud egy fiú egy lányt izgatni? Megkérdeztem tőle, és megmutatta. Akkor volt az első élvezésem, 13 éves lehettem. Nem is ismertem.

Bajusz-Kiss: De ti egymás szexualitását fedeztétek fel. Nem arról volt szó, hogy a fiú megnézte a pornóban, ahogy például öten egy nő arcára verik és lepisilik, aztán ezt várta volna tőled a kiserdőben.

Cicciolina: Normális esetben a fiú lányok iránt érdeklődik, azért szeretkezik vele, mert tetszik neki. Ne legyen az, hogy elvárom, amit a filmben látok.

Bajusz-Kiss: Mit lehet ezzel csinálni? Amikor megszületett Ludwig Koons, a fiad, megváltoztattad az elveidet.

Cicciolina: Nem a pornónak kellene a szexualitást szabályozni. Erkölcsrendészet nem létezhetne, de tényleg szükség lenne új társadalmi normákra. Ilyesmivel szívesen foglalkoztam volna, csak kérdés, hogy megváltoztattam volna-e bármit.

Bajusz-Kiss: Mint a reklámetikai kódex?

Cicciolina: Hasonló igen.

Bajusz-Kiss: Ez is ahhoz kanyarodik vissza, hogy milyen szabadságért kampányoltál: a szexualitás, vagy a piac szabadsága? Szabad legyen stricinek lenni?

Cicciolina: A striciket nagyon nem szeretem, de hát igen, sokszor csak pasinak hívják őket.

Bajusz-Kiss: Látod-e, hogy az egész társadalomban ugyanolyan aszimmetrikus viszonyok vannak, mint a pornóiparban?  A magyar kormányban egyetlen nő nincs.

Cicciolina: Ez nagyon nem jó. Amikor én meg lettem választva, voltak sokan, akik levegőnek néztek, több pártból is. Viszont az olasz feminizmusból többen felkerestek. A női kvótát támogatnám, 50-50 százalék legyen nők-férfiak aránya a parlamentben.

Bajusz-Kiss: Próbáltál a pornós szakmában nőket szervezni közös érdekek mentén?

Cicciolina: Nem igazán, nem jártunk össze, mindenkinek megvolt a maga élete. Én megkaptam a magam pénzét, már amit Ricardo nem tartott meg, más lányok megkapták tőle a maguk pénzét, aztán ciao-ciao.

Bajusz-Kiss: Érzed azt, hogy Staller Ilona végzi a háttérmunkát, és jön Cicciolina a koszorúval?

Cicciolina: A kettő ugyanaz. A hetvenes években volt, amikor egy diszkóba mentem és mondtam, hogy Staller Ilona vagyok. A diszkó vezetője mondta, ne haragudjon, Cicciolinát vártuk. Megérkeztem normális hajjal, festék nélkül, aztán este kifestettem magam. Cicciolina az ikon, Staller Ilona a mama, a hétköznapi. Cicciolinát én találtam ki a rádióban.

Bajusz-Kiss: Olaszország hozta ki belőled Cicciolinát?

Cicciolina: Ha kicsit nyugisabb és szabadabb lett volna Magyarország, az más lett volna, például ha utazhattunk volna szabadon. Nem bírom elviselni, ha elveszik tőlem a szabadságom. Egy zárt világból jöttem, és szabad akartam lenni.

Bajusz-Kiss: A #metoo kampány jól jött?

Cicciolina: Igen, és jól teszik a nők, ha feljelentik ezeket. Olyan ne létezzen, hogy csak akkor kapsz munkát, ha kefélsz. Jól tették, hogy feljelentették Weinsteint. Viszont nem könnyű ezt szabályozni, nem is tudom, lehet-e. És ha meg is próbálod, nem biztos át fog-e menni a szabályozás. Én a bordélyházakat is legalizáltam volna, hogy ne a gyerekek előtt álljanak a prostituáltak, de nem tudtam átvinni ezt a törvényt.

Bajusz-Kiss: Viszont a legalizációnak is vannak következményei. A német szexipar tele van magyarokkal, kelet-európaiakkal. Nem németek dolgoznak a bordélyházakban. Vannak lányok, akiket 18 évesen várnak a nevelőotthon kapujában és már „mennek németbe”.

Cicciolina: Ezek nagyon rossz dolgok. Azt ne hidd, hogy nincs hatszázezer férfi, aki mondja nekem, hogy gyere a yachtomra. Régen volt egy testőröm, ő mondta, hogy nehogy olyan helyre menj, ahonnan nem tudsz kimenekülni. Volt, hogy a tengerbe kellett ugrania egy barátnőmnek, mert lövöldözés volt a hajón, verték a lányokat. Dehogy megyek én ilyen helyre.

Bajusz-Kiss: Úgy tűnik, próbáltál magadra vigyázni. Nagyon jól nézel ki! Fiatalosan élsz, pozitív ember vagy, mindenben meglátod a jót.

Cicciolina: Igen, mindig fontos volt a privát életem. Más lányok eljártak az éjszakába, keféltek, drogoztak, én mentem haza, a virágok, az állataim között voltam. Főzicskéltem, mosogattam. Talán azért maradtam ennyire jó kondiban, mert drogellenes voltam mindig. Lehet egy pohár bor, sör, de a drogokat messze kerültem. Kell egy gömb, hogy védjen téged, a te személyes gömböd.

Bajusz Orsolya – Kiss Noémi, Róma

Cicciolina: A szabad szerelem hírnöke voltam – Mélyinterjú
1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. anna

    2018-07-24 - 17:48

    Kedves Noémi és Orsolya!

    Összességében érdekes és hiánypótló az interjú, de azért lenne néhány építőnek szánt észrevételem.
    A helyesírási, stilisztikai hibák (lévén, hogy a cikk egyik szerzője szépíró, különösen megdöbbent), de vannak sugalmazó kérdések, és fontos részinformációkat nem tartalmazó kérdések, illetve kihagyott ziccerek.

    Sorolom: (Talán több hiba is volt benne, mint amennyit az én szemem most észrevett, de én ezt is soknak tartom!)

    “Azt tudod, hogy a testelmélet, illetve Baudrillard Michael Jacksonnal és Madonnával rak össze?” (A cikk szerzői szociológiát (is) végeztek, egyikük jelenleg éppen doktori tanulmányokat folytat e területen, de az átlagolvasó kevésbé járatos a társadalomtudományokban, nem szerepelhet elvárásként, hogy rögtön tudja, ki az a Baudrillard! Ezért minden ilyen esetben ki kell írni az illető teljes nevét, és megadni a foglalkozási körét. Helyesen: Jean Baudrillard francia szociológus, filozófus, kultúra- és médiakutató. De ha ez így túl hosszú, akkor “francia társadalomkutató”.)

    “Nevelőapám barátja molesztált éveken át. Nem tudtam elbújni előle, mert tízen laktunk a kis lakásban.” (A szerzők helyében én mindenképp rákérdeztem volna ennél a résznél arra, hogyan volt lehetséges, hogy zaklatta őt az illető, pontosan hol, milyen napszakban, milyen körülmények között, milyen módon, ha szinte állandóan tele volt a lakás, mert 10 ember lakta. Miközben az interjú egy másik pontján azt állítja az alany, hogy senki nem tudott a családból a molesztálásról. Félreértés ne essék, nem kérdőjelezem meg az alany igazságát, de ezek a kérdések minden traumainterjú részét képezik.)

    “Belátod, hogy ez nem a te általad hirdetett 68-as szabadság?” “A nők többsége nem te vagy. A szexiparba 13-14 év az átlagos bekerülési korhatár.” (Ezek úgynevezett sugalmazó kérdések, állítások, a szerzők a saját véleményüket szeretnék hallani az alany szájából, és finoman kioktatják, ha nem az elvárások szerint beszél. Ez hiba!)

    “Beviszitek anyukáddal a képeidet a kádár-kori állami műterembe…” (Helyesen: Kádár-kori)

    “Kelet-európába a rendszerváltás óta annyi pénz jött…” (Helyesen: Kelet-Európában)

    “A #metoo kampány jól jött?” (Helyesen: #metoo-kampány)

    “Meg is kérdezték, hogy lehet az, hogy a gyerek ennyire messze esett a fáról.” (Helyesen: fától)

    “Nagyon szegények voltunk, mint a templom egerei.” (Helyesen: egere)

    “Nekem volt olyan is, hogy egy hatalmas diszkó-gömbben táncoltam.” (Helyesen: diszkógömbben)

    “Sosem akartam a pornót abba hagyni…” (Helyesen: abbahagyni)

    “Ma rohanás van, tömegtermelés, széttett lábak, vagy extrém BDSM jelenetek.” (Helyesen: BDSM-jelenetek)

    “Én régen egy négy napos pornó VHS filmmel…” (Helyesen: VHS-filmmel)

    ” a szexipar jól megfér a viktoriánus-szintű új prüdériával.” (Stilisztikailag talán ez jobb megoldás: a viktoriánus korszakot idéző új prüdériával)

    “A pornó és nők elleni erőszak kapcsolata teljesen nyilvánvaló, kutatás-kutatás után tárja fel az összefüggést.” (Ez a megfogalmazás szerencsésebb lett volna: hazai és nemzetközi kutatások sora)

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top