Van élet a halál után!
De ennek az élők nem örülnek. Akkor sem, ha többségük vágyódva tekint a KváZi-létre. A élő emberekre nehéz jövő vár Szergej Lukjanyenko szerint.
De ennek az élők nem örülnek. Akkor sem, ha többségük vágyódva tekint a KváZi-létre. A élő emberekre nehéz jövő vár Szergej Lukjanyenko szerint.
A Csoóri-életműkiadás ötödik kötetéből sok érdekes momentumot lehet kiemelni. Olyan írásokat, melyektől a szerző újra háromdimenzióssá válik.
A XIX-XX. század fordulóján legalább akkora volt a spirituális forrongás, mint a XX. század utolsó éveiben. Ennek egyik központi alakja Aleister Crowley, aki Holdgyermek címmel regényt is írt.
…avagy: mit keres egy lány az első sikeres léghajó ballonjában Versailles-ban, 1783. szeptember 19-én? Emma Carroll: Égi tolvaj.
Az evolúcióelmélet átformálta az emberi gondolkodást. Nagyon. Persze, Darwin és elmélete még ma is sokaknak megfekszi a gyomrát. Kell ez a gyereknek?
Jelenlétüket titkolva mindenféle fura szervezetek Moszkvában, s az emberek nem is sejtik, hogy mi zajlik körülöttük. Vagyim Panov feltárja a Titkos Város rejtélyét.
…és ez az apróság szükségszerűen meghatározza Magyarország helyzetét a világban, viszonyát a nagyobb foltokhoz, például a távol-keleti térséghez.
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola neve nem sokaknak csenghet ismerősen, pedig fontos szerepet/szerepeket játszott az erdélyi kultúra utolsó nagy megcsillanása idején.
Létezik-e olyan varázslat, ami fenntartja a világban/családban a jónak látszó rossz kegyetlen uralmát? Honnan tudja a választ Rubin Eszter? Árnyékkert…
Elfogy az idő, elrohannak mellettünk a lehetőségek. Vagy teszünk valamit, hogy változtassunk a világon. Akkor is elfogy az idő - állítja Eina Hirvonen.
Sokan tanácstalanok voltak, miként lehet a harmadik kötet után folytatni a St Mary-krónikákat. Jodi Taylor megint nem hibázott…
A szocializmus mielőttünk nemes, tiszteletre méltó eszme. Gyökere, forrása mély, szinte szívmozgató – írta Mindszenty József bíboros. Kommunista arcélek.
Megesik, hogy egy-egy novellának tétje van. Akad olyan író, aki ezt tudja. A Napfénytető bizonyítja, hogy Légrádi Gergely tudja ezt.
Wass Albert, amikor újra feltűnt a magyar irodalomban, rövid idő alatt botrányhős lett. Pedig már nem is élt. Ez nem az ő harca.
Az emberi agy egészen egyedülálló, csodálatos, páratlanul összetett és… lehangolóan idióta. Dean Burnett összeszedett mindent, amit az idióta agy elárul.
Van, aki elhiszi, hogy őt nem érinti a fennálló rend. Aztán rájön, hogy az ilyesmi lehetetlen. Jesús Carrasco története a történelmünkön kívül játszódik.
Rajtunk múlik, hogy milyen országban élünk. Meglátszik. De lehetne minden másként, és ha igen, akkor hogyan? Kálmán Olga Márki-Zay péterrel beszélgetett: Szeretemország.
Az okostelefonra hajazó eszköz alkalmas arra, hogy segítségével a negatív benyomásainkat pozitív érzelmekké transzponáljuk, s esetenként – sírás helyett – a röhögéstől szivárogjon a könnyünk.
Böszörményi Gyula belülről ismeri/ismerte a testi és/vagy szellemi fogyatékosokat ellátó intézményrendszert. Ijesztően erős irodalmi alapanyag.
Döbbenetes emberi sors az, amit maga Bethlen Béla jegyzett fel. S ráadásul még ehhez mérten is elképesztő az út, amit a kézirat a mostani megjelenésig megtett.
… nagyjából annyira erős Johanna Sinisalo regénye, melyben sokkal fontosabb dolgokról is szó esik, mint amit a cikk címe megidéz.
A HAJÓ A KÖDBEN lenyűgöző és aggasztó. Olyan történelmi regény, mely többet mond ma, mint tíz évvel ezelőtt mondhatott volna. Változik a világ? Merre?
Rácz Valira kevesebben emlékeznek, mint kellene. De ez most megváltozhat, hiszen Monica Porter szenzációkkal töltött könyve az énekesnőről magyarul is megjelent.
Nem beszélünk az öregedésről, az öregségről. Vagy, ha mégis, akkor nem tisztességesen. Halldóra Kristín Thoroddsen megtörte a csendet, és ezt az EU is díjazta.
Sok olyan pontja akad az elmúlt évszázadok történetének, amikor ez a mondat nem túlzás. Bibó megmondja…
Ha létezne a történetmesélésért járó Nobel-díj, Jeffrey Archer kapná – írta a Daily Telegraph a FEJ VAGY ÍRÁS című regény kapcsán. Nem hittem el. Aztán mégis…
Az anyaság körüli magasztos és sztereotip gondolatok szükségszerűen felszínesek, pedig anyának lenni… költészet. Tanja Stupar-Trifunović kezében: regény.
…akkor jön Matthew Syed és felforgat mindent, hiszen, ha a nevelés igazából növelés, akkor ez a könyv többet ér, mint száz makarenkói pofon. Próbáld ki!
Schein Gábor regényében nem esik nehezünkre ráismerni a mai magyar valóságra. Vajon hány Kiefer tengődik ebben az országban?
…meg persze rólam is, vagy inkább róla. A FEHÉR FARKAS mindannyiunk számára ismerős lehet. Bizonyos szempontból a Párducpompa folytatása…
Bodor Ádám hét novelláját tartalmazza a SEHOL című kötet, mely egyszerre ismerős és szokatlan, emberien embertelen, szűkszavú és szószátyár. Igazi kihívás…
Dévényi Tibor – pontosabban: Tibi bácsi – valószínűleg tucatnyi kötetet meg tudna tölteni történeteivel. A MIKROFON A HÚSLEVESBEN tele van meglepetésekkel.
Vajon csak ábránd, vagy tényleg van rá esély, hogy az emberiség egy kiteljesedett és boldog jövő felé halad? James Redfield szerint az emberiségnek célja van.
Christine Leunens háborús regénye a legőrültebb, legsötétebb szerelmi történet, annyira abszurd, amennyire abszurd csak a valóság szokott lenni.
A mai felnőttek zöme jobban ismeri a Futrinka utcát és környékét, mint a saját háza táját.
Rejtélyes és furcsa a diplomaták világa, hiszen a világ sorsa van/lehet a kezükben. A hétköznapi halandó csak ritkán láthat a háttérben zajló folyamatok mélyére. Most Diplomaták mesélik…
És milyen lesz a világ a mai civilizáció elpusztulása után kétszáz évvel? Urbánszki László története az magyar Alföld szívében játszódik…
A művészet és a politika gyakran összefügg. Sokkal szorosabban, mint szeretnénk. Van ezzel dolga az művészettörténészeknek? Vagy csak volna?
Ha eddig azt hitted, hogy a trollok valahol északon élnek, vagy nem is léteznek, akkor te még nem találkoztál a Margit híd lábánál élő kőszörnnyel. Azzal, amit/akit elloptak.
Vannak olyan rejtélyek, melyeket csak az irodalom segítségével tárhatunk fel. Fedina Lídia lehengerlő, izgalmas kalandregénye a valóság talajáról rugaszkodik el. Minden a Seuso-kincsekről.
Teleki Pál előbb volt tudós, mint tragikus sorsú miniszterelnök. Európáról és Magyarországról kifejtett véleménye ma is érdekes.
Jodi Taylor regénye, a Semmi lány olyan könnyed olvasmány, mely hatalmas súlyokkal bűvészkedik hihetetlen könnyedséggel.
Mi marad Alma Mahler-Werfel életéből, ha a legendák és hazudságok mögé pillantunk? Mivel tudta megfogni a legnagyobb művészeket? Oliver Hilmes megpróbálta megfejteni a fekete özvegy titkát.
Mindenki hazudik, s ha már hazudik, akkor inkább csinálja jól, mint rosszul. A HAZUDÓS című kötet tekinthető beavatásnak.
A lengyel irodalom fenegyereke olyan témákhoz nyúl, melyekhez más, így nem mer vagy nem akar. Felborzolja a kedélyeket és felcsigázza a kíváncsiságot. Szczepan Twardoch Budapesten járt…
Miként, hogyan – és főleg: miért – vált a virágzó Bécs 1938-ra Hitler prédájává? Hogyan pusztíthatja el a populizmus egy város értékeit. Manfred Flügge a történet mélyére merül.
Az adó alanyai a 26 évesnél fiatalabb és a 62 évesnél idősebb írók, beterjesztője pedig Spiró György, aki maga is a törvény hatálya alá esne.
– állítja Åsmund H. Eikenes, akinek könyve a te kezedről szól. A múltról és a lehetséges jövőről. Ez nem sci-fi, hanem tudomány.
Darwin életrajza szoros összefüggésben áll műveivel. A XIX. századi angol úriember életének feltárása során sok összefüggésre és ellentmondásra fény derül…
Vannak olyan harcok, melyeket a férfiak észre sem vesznek, pedig a szavak néha élesebbek, mint a kések, s egy-egy apró hazugságon sorsok csúszhatnak félre. A másik nő fegyvertára kifogyhatatlan.
Az ember évszázadok óta kutatja az álmok jelentését, hiszen az álmok befolyásolják az éber létezést. A tiltott álmok városa…
Bianca Bellová regénye egy ősi történet, mely mindig aktuális marad, mint maga a tó, a víz, mely egyszerre élet és halál.
És milyen jól teszi, hiszen így gyermekkorunk egyik szeletét oszthatjuk meg a mai gyerekekkel. Csukovszkij könyve nekik is bejöhet!
Feltárható-e a XXI. században, hogy mi történt 1944 októberében egy holland faluban, ahol hét embert végeztek ki a nácik megszállók? A megtorlás…
Szembesültél már a felejtéssel? Észrevetted, ahogy kihullnak a fejedből a nevek, az alkalmak, az adatok, a szavak, a gesztusok? Tegyél ellene, pláne, ha értékes az emlék.
Neked milyen lett vóna, Istenem, ha a fiad egy halat se fogott vóna, mikor csónakkal a vízre eresztetted? – pörlekedik Istennek Joldeszki nagyapja…
Ferenc pápa látogatása az eddiginél is több figyelmet terel Csíksomlyó felé, talán ezért is érdemes a szenzációs híreken túlra tekinteni: Csíksomlyói kalauz.
Yoon Ha Lee űroperája átszínezi azt, amit a technológia uralta űrháborúról gondoltunk. Nem előzmény nélküli, de összehasonlíthatatlan a VEZÉRCSEL.
Nem mindegy, mikor és hogyan veszik el a gyermeki ártatlanság, a szülők iránti bizalom adta biztonság. Grecsó Krisztián hőse csak tíz éves 1980-ban.
Ha a tizenkilencedik század magyar nagyjait magunk elé képzeljük, felidéződik róluk egy-egy jellegzetes portré. De mit tudunk a portrék alkotójáról?
A válasz: csodákkal teli. Narine Abgarjan regénye, az ÉGBŐL HULLOTT HÁROM ALMA a bizonyíték erre.
Ignotus tudta, hogy mivel jár a háború, ami 1914-ben kezdődött. Vajon hányan értették akkor? És hányan értik most?
Már persze, ha egy írástudónak van még mit elárulnia… önmagán kívül. Jonas Lüscher regényében ráadásként magyar szál is akad…
A fizikáról viszonylag ritkán szoktak úgy írni, hogy megfájduljon az oldalunk a kacagástól. De most itt van a SZARKA AZ ENTRÓPIA BIRODALMÁBAN. Markéta Baňková írta.
El tudjuk képzelni a saját, látszólag normális gyerekünkről, hogy ember ölt? Brutális kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal…
Csoóri Sándor mondatainak mára már távlata lett, az elmúlt évek többletjelentést adtak az eredeti tartalomhoz. Az életműkiadás negyedik kötete fontos könyv. Nekünk.
A barbárokra várva alkalom adódik arra, hogy szembenézzünk önmagunk gyengeségeivel és mások démonaival. J. M. Coetzee regénye tükör is lehet.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Zsótér Sándor rendezőként először dolgozik Erdélyben.
A rendszerváltás körül, amikor megjelent a Sötétség délben, igazi szenzációnak számított. Lehet, hogy a Sötétség délben még mindig a múltról szól?
Kezdem azt hinni, hogy Rejtő Jenő elveszettnek hitt műveit ezideig direkt rejtegették az olvasók elől. A másik lehetőség – jóra való restség – sem volna kevésbé meghökkentő…
Jack Reacher, mint mindig, szándékától függetlenül keveredik zűrbe. De ez most más, mint a többi Lee Child-regényben. A múlt idő nem változik, s mégis alakul.
Emery Lord azon kevesek közé tartozik, akik nem felejtették el, hogy milyen érzés kamasznak lenni. A minden velünk kezdődöttet szeretni fogják a tizenévesek. De nem csak ők.
A kegyeletnek és a családi emlékezetnek köszönhetően megtapasztaljuk azt, ahogy az egyén története a Történelem részévé válik. Vitéz Molnár Andor bármelyikünk nagyapja lehetne…
A zongorista nem félisten, a közönség nem passzív massza. Az aranykorban a koncertnek nagyobb volt a tétje is, Az aranykor után…
A homoszexualitás jelen van az emberiség történetében, s hiába tettek ellene tűzzel-vassal, nem értek el mást, csak embereket nyomorítottak meg. Ideje lenne a változásnak…
Ha unod a Valentin-napi nyálas könyveket, itt egy tudományos munka a csók történetéről. Nyálas, de nem úgy. Marcel Danesi csókoltat mindenkit!
Jasmin B. Frelih regénye olyan sűrű szövésű irodalmi szöveg, mely méltán nyerte el az Európai Unió Irodalmi Díját 2016-ban. FÉL/BE…
Csoóri Sándor életműve jól mutatja, hogy kétdimenziós szellemi környezetben is lehet – sőt, talán könnyebb is – háromdimenziós életművet alkotni.
Mindenkit hajt valami, s annak is van célja, aki nem is tud róla. De mi következik a beteljesedés után? Mit akarhat egy stalker, aki eljutott a Zóna szívéig?
A mesék hasznát nem vitatja senki, de azt sem, hogy közben egy csomó marhaságot is megtanítunk a gyerekeknek. Ideje rendet tenni: Miért röhög a hiéna?
Hiány, de nem csak Esterházy Péter hiánya az, amit meg- és átélhetővé tesz ez a hittel táplált, zenéből inspirált, képekkel teljessé tett elegáns kötet. Hét utolsó szó… Haydn, Esterházy, Nádler.
Sokakat meghökkent a kortárs képzőművészeti alkotások piaca, főleg, ha arról van szó, hogy némely kép csillagászati összegekért cserél gazdát. Ilyet én is tudok?
A nagy elhatározások és fogadalmak helyett jobb, ha napi hat percet arra áldozol, amitől jobb lehet élni. Napi hat perc, de az rendszeresen! Hatperces napló.
Charlie Higson: The Enemy / Felnőttek nélkül – Athenaeum Kiadó, 2019 – fordította Horváth Márta Zsanett – 400 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-2938-67-7 London, valamikor napjainkban vagy a közeljövőben A brit fővárost személyesen nem ismerők számára is ismerős kulisszák között játszódik Charlie Higson posztapokaliptikus disztópiája, mely véres és kegyetlen volta miatt akár korhatáros olvasmány…
Schiff András fenti kérése a hangverseny-látogató tízparancsolatának kiterjesztése és az A ZENE A CSENDBŐL JÖN című kötetben szerepel…
Csoóri Sándor életművét jó lenne nem elfelejteni, hiszen tudott valamit, amit nekünk nélküle, magunktól kell megtanulnunk, felfedeznünk és megőriznünk. Fehér holló feketében.
A robotok és a mesterséges intelligencia összekapcsolódása fej- és géptörést fog okozni, hiszen bőven vannak olyan kérdések, amelyekkel ma csak a sci-fi foglalkozik…
A középkori ember másként látta a világot, mint mi. Valerio Evangelisti mégis úgy köti össze a korszakokat, ahogy korábban senki. Az Inkvizítor-könyvek főhőse Nicolas Eymrich, Aragónia főinkvizítora…
Csoóri Sándor összetett figura, akinél nehéz szétszálazni a közéletiséget és a költészetet. Gyermekverseivel ilyen gond nincsen. A Csillagkapu tiszta, kacagó költészet!
A kutatók zöme nem keresi a nyilvánosságot, inkább kutat, ha hagyják. Palugyai István mégis előcsalogatta és érdemi megszólalásra bírta sokukat.
A természettudomány lenyűgöző is lehet! A kémia izgalmas tudást rejt ma is, akkor is, ha az iskolában ez nem téma. Braun Tibor: A könyvek illata.
Mihez kezd egy orvos, ha kiszakítják megszokott környezetéből? Mire elég embermentő tudása, ha ismeretlen körülmények között landol? Kir Bulicsov…
A diktátorok megtehetnek sok jót, amire a köznapi embereknek nincs alkalma. De a diktatúra attól még diktatúra marad, ahogy Lovegrove regénye, a Zeusz kora is sci-fi. Talán.
Sokan azt mondják, csak a szemüknek hisznek. De vajon ők tudják-e, hogy mi az, amit látnak. Szegedi Csaba könyve látni és nézni is tanít.
Egy egész univerzum, ahol Szalay Miklós az idegenvezető.
A halál, és ami utána következik. Vagy mégsem? David Eagleman szerint így múlik el… Meg így! Meg így! Meg így! Meg így!...
Gyerekkönyvet választani felelősség… Erwin Moser könyvével – A MACSKAKIRÁLY SZÜLETÉSNAPJA – nem fogunk melléfogni!
Aki négy-öt generációnál messzebbre lát a családja történetében, az örülhet. Sophie Edwards Károlyi huszonöt generációt lát. Emlékek és rejtélyek…
Kínában nem jelenhetett meg a Kína tíz szóban kötet, de ez – bár ilyesmiről ritkán kapunk hírt – nem meglepő. Jü Hua bűnös: őszintén ír hazájáról.