miha mazzini kitörölve izbrisana
+ Irodalom

Amikor az állam a saját polgárai ellen fordul

A Belügyminisztérium 25 671 ember állampolgárságát törölte. Máig nem téma, Miha Mazzini regénye mégis erről szól. Kitörölve.

Miha Mazzini: Kitörölve [Izbrisana] – Szépirodalmi könyvkiadó/Metropolis Media Group – fordította Gállos Orsolya – 256 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5859-98-4

A könyv szereplői kitalált alakok, létező személyekhez való hasonlatosságuk a véletlen műve. Sok leírt esemény és életút sajnos azonban valóságos.

– olvashatjuk a regény legelején a helyzetet tisztázandó. De a történet ettől nem lesz kevésbé megrázó! Sőt.

Szlovénia, az éltanuló

A XX. század végén lezajlott kelet-európai változások közepette a Jugoszláviából kivált Szlovénia jól teljesített. Egyrészről egy nyugat-orientált demokrácia-kezdemény jött létre, demokratikus berendezkedéssel és mindennel, ami ezzel jár. Másrészt sikeresen kimaradt az ex-jugoszláv államok véres összecsapásából, amivel megőrizte a fejlődés lehetőségét. Persze,

Szlovéniában is történtek olyan események,

melyekről könnyebb hallgatni, mint beszélni. Miha Mazzini (1961-) író és filmrendező a saját eszközeivel rántja le a leplet hazája máig tartó szégyenéről. A 2014-ben megjelent regényt 2018-ban film követte. Utóbbi több nemzetközi díjat a bezsebelt az elmúlt két évben. Nem véletlenül.

1992. február 26-án a Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma 25 671 személy állampolgárságát törölte.

A száraz tények is megdöbbentőek, hiszen az, hogy a rendszerváltásokat követő időben egy állam elveszi az állampolgárok egy csoportjának jogait, egészen szokatlannak tűnik. 25 671 ember lett egyik pillanatról a másikra hontalanná a saját hazájában, csak azért, mert a vezetékneve nem szlovén hangzású, vagy azért, mert az egykori Jugoszlávia olyan területén született, ami a szakadás után nem Szlovénia része. Ezek az emberek elvesztették állampolgári jogaikat, megélhetésüket, társadalombiztosításukat, s ráadásul akár ki is toloncolhatták őket a Balkánnak abba a részébe, ahol akkor éppen háború zajlott.

Miha Mazzini a regényhez olyan főhőst talált,

akin keresztül meg tudja mutatni az események kafkaiságát, annak gyakorlati és lelki oldalával együtt. A Kitörölve főszereplője egy egyedülálló anya, aki szülés után, a kórházban ébred rá jogfosztottságára és kiszolgáltatottságára. Éppen csak megszületett fiát, a kórházi tartozásra – hiszen nincs társadalombiztosítása – és a gyermek jólétére hivatkozva nem viheti magával. Így, mert szüleivel nem tart kapcsolatot és a gyermek titkolt apját is kihagyná a történetből, szinte egyedül kénytelen szembeszállni hatalommal. És nem csak a hatalommal, de a társadalommal is, mely a szocializmusból itt maradt reflexek szerint működteti a kapcsolatokból szőtt hálót. Ehhez képest még a közöny is üdítő jelenség.

Erős és megrázó regényt írt Miha Mazzini,

hiszen főszereplője háromdimenziós figura, s a nagyjából két hetes regényidőbe – a kétszázötven oldalba – belefér, hogy bemutassa a friss anya családi hátterét, előéletét és történetének minden aspektusát. Mindezt úgy, hogy amiről eddig nem is tudtunk, s ha tudtunk volna, akkor is elképzelhetetlennek gondoltuk volna, a könyv által át- és megélhetővé válik.

Jó, hogy happy end zárja a történetet,

s ezzel csak azért nem árulok el sokat, mert ez a boldog regényzárás is felemás, kelet-európai módon csavaros és megrázó. Hiszen bár az anya és a gyerek sorsa megoldódik, maradtak sokan, akiknek a helyzete tizennyolc év alatt sem tisztázódott. S maradnak a kérdések… Te mit tennél egy ilyen helyzetben? Kihez fordulnál, kihez fordulhatnál, ha az állammal kell szembeszállnod?

Amikor az állam a saját polgárai ellen fordul
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top