+ Irodalom

Milyen titkokat rejteget a legyilkolt állatok gazdája?

Két megrendítő történet, a Föld két féltekéjén. Ragadozódról, áldozatokról és egy erős nőről. Evie Wyld regénye joggal nyerte el díjak sorát.

Evie Wyld: Ha minden madár énekel [All the Birds, singing] – Metropolis Media Group / Szépirodalmi Könyvek – fordította F. Nagy Piroska – 288 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5859-89-2

Az Európai Unió Irodalmi Díja kapcsán megszokhattuk, hogy nem könnyen olvasható, könnyed bestsellerek kerülnek a kezünk közé. S bár szinte mindegyiknek megvan a maga értéke, ezzel együtt is meggyűlhet velük az olvasó baja… amíg fel nem fedezi azt a módszert, aminek segítségével egy-egy könyv meg- és felfejthető. A HA MINDEN MADÁR ÉNEKEL, nem ennyire nehezen becserkészhető, sőt kimondottan olvastatja magát. Persze, ettől függetlenül súlyos alkotás.

Evie Wyld regénye két szálon fut,

mintha a főszereplőt, Jake Whyte-ot két tükör közé állította volna a szerző, s az olvasó felváltva pillanthatna bele az egyik és a másik tükörbe. A számozott fejezetek közül a páratlan számokkal jelöltek arról szólnak, ahogy a kis angol szigetre telepedett Jake Whyte – egy magányos, a világtól elzárkózott nő – megpróbálja berendezni az életét egy farmon, ahol birkákat tart. S ahol egy „titokzatos erő” tizedeli az állatállományt. A páratlan fejezetek előrefelé haladnak az időben, s megmutatják, miként próbál – a nehézségekkel dacosan szembenézve – biztonságot teremteni magának a „messziről jött ember”. Ráadásul egy váratlanul feltűnő fura férfi, Lloyd is kuszálja a szálakat…

A páros számokkal jelzett

fejezetek Jake White korábbi, ausztráliai életét mutatják be az időben visszafelé haladva. Evie Wyld megkeresi és megmutatja azokat a csomópontokat, döntéseket és véletleneket, amelyeknél a fiatal lány élete rosszra (és még rosszabbra fordul). Az időbeli trükknek köszönhetően az okok és okozatok láncolata darabjaira hullik, s egészen másként mutatja meg, hogy egy élet miként – milyen könnyen – siklik ki.

„…egy férfi felajánl harminc dollárt, ha a farkát a számba teheti. Ez olyan kis kívánságnak tűnik, és olyan rövid időbe telik, hogy elfogadom. Odaad tizenöt dollárt, és azt mondja, »Tessék, a fele előre, a fele utána«, amitől úgy érzem, hogy becsaptam őt. Az, hogy van egy nyelv és egy lyuk az arcomban, azt jelenti, hogy négy-hat perc alatt többet kereshetek, mint egy egész napi hajlongással mindenféle büdös vécében…”

A páros és páratlan fejezetek, bár időben ellentétes irányba haladnak, mégis, más szempontból párhuzamosak és reflektálnak egymásra. Az ausztráliai szálon egy széthulló életet, egy lefelé tartó utat kísérhetünk végig – fordítva. Így nézve ez ugyanúgy „felemelkedés”, mint a brit szigeten játszódó történet, ahol a mindent maga mögött hagyó, de sok sebet (el)viselő Jake White a saját maga talpra állításán dolgozik.

Ha van (lehet/lenne) tanulsága ennek a könyvnek,

az csak nagyon banális féligazságként volna megfogalmazható. Evie Wyld regénye, a HA MINDEN MADÁR ÉNEKEL pont azért nagyszerű, mert mentes minden banalitástól, s úgy tud mesélni egy különleges – és bukásában is erős! – nőről, hogy közben elkerüli a közhelyeket és a kliséket.

A kötet magyar megjelenését
az 
Európai Unió Kreatív Európa Programja
támogatta.

Milyen titkokat rejteget a legyilkolt állatok gazdája?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top