gábor györgy typotex
+ Történelem

Mióta zsidóznak a keresztények?

Gábor György vallástörténész arra is választ keres, hogy miért zsidóznak. Az A TÖRTÉNELEM TEKINTETE visszafogottságában is megdöbbentő olvasmány.

Gábor György: A történelem tekintete / Emlékezet és tanúságTypotex Kiadó, 2021 – 500 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-86-0

Gábor György vallástörténész nevét, s napjaink közéleti kérdéseiről megfogalmazott markáns véleményét sokan ismerik a közösségi médiának köszönhetően. Ez a felfokozott érdeklődés és koncentrált figyelem (talán) alkalmas arra, hogy kötete – legyen bármennyire is összetett – eljusson a széles(ebb) nyilvánossághoz.

„…a nemzeti identitás örökségének létét és értelmét sohasem annak eredetisége vagy valóságossága határozza meg, hanem kizárólagosan a jelennek szóló hasznossága.”

A történelem „önmagában” nem létezik,

források, szemtanúk emlékezők és mesélők sokasága adja össze – nem is az olvasatot – hanem az alapot, amiből kibontakozhat a múlt mélyebb megismerése. Az eredményt nagyban befolyásolja, hogy mi magunk mit gondolunk a történelemről. Így lehet hallatlanul izgalmassá, hogy Gábor György a történelem mibenlétéről gondolkozik/gondolkoztat. Sőt, a történelemről való gondolkodásról való gondolkodásról.

„Az emlékezet kollektív keretei nem gátolják, épp ellenkezőleg, egyenesen lehetővé teszik és elősegítik, hogy miközben »a történelem egy, és azt kell mondanunk, hogy csakis egy történelem létezik«, addig az egymástól eltérő eszmei, világnézeti, politikai, morális, ízlésbeli, funkcionális stb. módon és formában szerveződő csoportok létrehozzák saját plurális emlékezetkultúrájukat és emlékezetpolitikájukat.”

Az A TÖRTÉNELEM TEKINTETE nem csak ellenáll

a felszínesség napjainkra (is) jellemző csábításának, de egyenesen szembe is fordul vele, bombasztikus be- és kijelentések helyett a mélyebbre ás, és megpróbálja megérteni/megérteni a múltban lezajlott folyamatokat. Sőt a folyamatok hátterét is. A könyv fő témája – legalábbis az én olvasatomban – az elmúlt kétezer év zsidó-keresztény egymásra hatásának története… s ennek „megalapozásaként” a zsidók helyzete a Római Birodalomban és a pogány világban. Persze,

a múltról való beszéd nem áll meg a múltban,

hanem szükségszerűen eléri és érinti a jelenünket: általában burkolt, de esetenként kimondott formában megmutatja azt, honnan és hogyan jutottunk el a közelmúlt vagy akár a jelen előítéletes és sarkos gondolkodási paneljeihez. Nem véletlenül válik a hivatkozásrendszer részévé Závada Pál (Egy piaci nap) vagy Zoltán Gábor (Orgia) regénye. Arról is fellebben a fátyol/fügefalevél, hogy az előítéleteknek a gyökere milyen mélyre nyúlik vissza, s miféle sokat sulykolt kitalációkra épül.

„…Van idegen, aki arról ismerszik meg, hogy Magyarországra jön, legfőképpen azért, hogy robbantson, hogy terrorakciókat hajtson végre, hogy szabadidejében megerőszakolja asszonyainkat és lányainkat, továbbá, hogy elfoglalja munkahelyeinket, hogy a magyar emberek pénzén élősködjék, végezetül hogy megrontsa, sőt egyenesen tönkretegye a magyar kultúrát és a magyar nyelvet. Az idegennek ez a típusa koronként és adott társadalmi igényeknek megfelelően folyamatosan átruházható: lehet hasonlóképpen rontó szándékú idegen a zsidó, a cigány, a migráns, bármelyik erre kiszemelt embercsoport, azaz lehet bárki, aki a hatalom számára aktuálisan ellenségként megképezhető.
Milyen volt a középkori zsidó a keresztény világ szemében?…”

Milyen volt a középkori zsidó a keresztény világ szemében?

Ez az a kérdés, az egyik olyan kérdés, amelyben Gábor György olyan tyúkszemekre tapos, amelyeknek a létezéséről sem tudtunk. Miután tisztázza – és számtalan példával be is mutatja – a judeofóbia, az antijudaizmus és az antiszemitizmus közötti lényeges különbözőséget, elviszi az olvasót a zsidóellenesség forrásaihoz.

Megdöbbenés és szégyenkezés nélkül nem lehet

olvasni a keresztény gondolkodóktól származó citátumokat és azok hátterét. (Főleg, ha az recenzióíró leveti az objektivitás maszkját, s bevallja, hogy a létező szocializmus idején, római katolikusra hajazó szellemiségben szocializálódott.) A zsidóellenes gondolatok jelentős része a kereszténység központi figuráinak tolla alól került ki! Gábor György van annyira kíméletes/korrekt, hogy a megidézettekre nem a katolikus egyház szentjeiként hivatkozik, hanem csak úgy: Augustinus, Hieronymus, Ambrosius, Joannész Khrüszosztomosz…

Nem kell különösen nagy műveltség ahhoz, hogy lássuk, itt bizony Aranyszájú Szent Jánosról, Milánói Szent Ambrusról, Szent Jeromosról és Szent Ágostonról van szó! Őket pedig általában nem ebben az összefüggésben szokás emlegetni…

…ahogy II. János Pál pápa zsidók felé fordulásának gesztusát (idősebb testvér) is árnyalja „némileg” a történelmi háttér.

Gábor György könyve kellemetlen szembesüléseket hoz,

persze ezekhez a fontos szembesülésekhez nem elég felszínes recenziókat olvasni, melyek közel sem alkalmasak arra, hogy felhívják a figyelmet a kötet szellemi tágasságára.

Annyira jó lenne, ha egy ilyen könyv megjelenését az Alapítvány a Budapesti Dohány utcai Zsinagógáért és a MAZSIHISZ mellett a keresztény egyházak is támogatnák! S a könyvbemutatót, a Szent István Bazilikában moderálhatná Erdő Péter. De azt hiszem, addig, amíg ez megtörténhet, nem csak sok hasonlóan alapos könyvet kell megírni, s azokat el is kell olvasni!

Mióta zsidóznak a keresztények?
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Gyzoltan szerint:

    A zsidóság, hagyományosan, ezer évek óta, a kirekesztő rasszizmusra épül.
    Mint választott nép, alaposan kiválasztották magukat embernek, s tudjuk, tudomásul vettük:
    “a nem-zsidók közt egy sincs, ki embernek neveztetnék.”
    Most a foci EB. idején is tudomásul kell vennünk, a gazdasági barmoknak a rasszizmus nem pálya, azt csak a kiválasztottak művelhetik.., mert amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kis-ökörnek…
    -na, hogy legyen mit törölni…

  2. Gyzoltan szerint:

    A kutya ugat, a karaván halad…
    Döbbenetes az a közömbösség, érdektelenség, amint az emberiség, a nem-zsidók, szinte szó nélkül veszik tudomásul, fogadják el a zsidók részéről a megsemmisítő leértékelést, a lélek nélküli barom állapotot, melyben értéket csakis a munkavégzésből, az igavonásból teremtett haszon jelenthet…
    A zsidóság erkölcsmentes korlátlan racionalitása, jól vezetett szervezettsége, a hatalmi támpillérek kisajátítása tette lehetővé mai, hol durván, hol kifinomultan, gyakorolt hatalmukat…
    Sajnálatos, de elismerésre méltóan játszanak ki, osztanak meg, fordítanak szembe egymással minket, remek teljesítményt nyújtva…

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top