+ Ajánló

Vegyük vissza történelmünket a kóklerektől!

őstörténet

A most induló Magyar őstörténet sorozatban benne van a lehetőség, hogy visszahódítsa a megtévesztett kíváncsiakat a történelemtudomány számára.

A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet I. – szerkesztette Sudár Balázs és Petkes Zsolt – Helikon Kiadó, 2014 – 188 oldal, keménytábla – ISBN szám:9789632276250

Le kell szögeznem, engem már régóta feszélyez, hogy a magyarság történetével foglalkozó könyveket – legyen szó a közeli, vagy a távoli múltról – olyan belső felkészültséggel lehet/szabad csak kézbe venni, mintha Ebola-gyanús beteget akarnánk megvizsgálni. Persze, tudom, hogy a rendszerváltást követő sajtószabadság kitűnő terepet biztosított ahhoz, hogy az elmebetegek, a megtévesztők és a megtévesztettek is tollat ragadjanak, s a köz elé tárják azt, amit tudásnak vélnek. Nem is lenne baj ezzel, ha a potenciális olvasók rendelkeznének valami – oltáshoz hasonlító – védettséggel. De nem rendelkeznek, s így kialakulhatott az a szomorú helyzet, hogy nemzetinek hazudott sarlatánok nagy számban terjeszthetik lélekbetegítő munkáikat. Az alternatív történetírásban tevékenykedők gátlástalanul használják a tudomány módszereinek látszatát és a tudományos eredmények – nekik tetsző – részét arra, hogy hamis képzetek ültessenek a fejekbe. Az elferdített (alternatív) múlt pedig olyan alternatív jövőt generál, melyben – ha őszinték magukhoz – azok sem szeretnének élni, akik építik.

Sokszor úgy tűnik, mintha kisebbségben lennének azok, akik a valós ismeretek alapján tudnak és akarnak harcolni az áltudomány győzedelmes „mekkmesterei” ellen. Nem véletlen, hogy odafigyelünk például Sándor Klára előadására, s alkalom adtán interjút is készítünk vele. De most nem róla kell beszélnünk, hanem arról, hogy – úgy tűnik – a Helikon Kiadónál is észrevették, hogy szükség van az ellenanyagra.

A Magyar Őstörténet címen elindított sorozat – az első kötet alapján – nem kíván közvetlen vitába bocsátkozni a tévtanok terjesztőivel, pusztán csak a tényekre és a megalapozott tudásra építve próbál ismeretet adni (ha jobban tetszik: immunitást kialakítani). Ez már csak azért is jó módszernek tűnik, mert az átfertőzöttségnek ezen a fokán a vitázó szándék, a frontális támadás csak fokozná a torzult történelmi tudat fékezhetetlen habzását, ahogy a vitairatok is magukban rejtik azt a veszélyt, hogy a cáfolt dolgok ragadnak meg az agyakban. (Nekem sem kellene/szabadna ennyire szélsőségesen lelkesnek lennem, hiszen ez is a visszájára fordulhat!)

Ezen a helyen az új könyvet kellene dicsérni, s lássuk be, van miért! Befogadható mérete és a felhalmozott képanyag azoknak is vonzó lehet, akiket elriasztanak a lexikonméretű, asztalszakító súlyú kötetek. A szabatos, tényekre szorítkozó szövegek, s a jól megformált – néha szinte már szikár – mondatok, s az ezekben összefoglalt ismeretek tényleg vonzóvá teszik/tehetik a kötetet. A régészeti kutatás eddigi történetének bemutatása – vázlatossága ellenére is – elegendő ahhoz, hogy az Olvasó kialakítsa „befogadói pozícióját”. A lelőhelyeket és leleteket bemutató fejezetek az aktuálisan legfrissebb kutatási eredményeket tárják elénk, s így szinte naprakész ismereteket közvetítenek. A könyv második felében – megfelelő alapozás után – jut el az Olvasó a címben megjelölt témához, mely valljuk be nem csak történelmi ismeretként kezelhető, hanem az utcán fel-felbukkanó „ősmagyarok” ruházkodásának vizsgálatához készített alapvetésként.

Már csak azt kellene elérni, hogy a valódi kíváncsiak mellett az „igazi érintettek” is kézbe vegyék a könyvet! (Persze, lehet, hogy ehhez füllenteni kellene!)

8 hozzászólás

8 Comments

  1. buchbinder ármin szerint:

    Megint nyomul az idegen érdekeket szolgálló mta. Rájőhetnének végre, hogy megbuktak. Nem lehet letagadni a magyarok szkitaságát, a szkiták sumerságát, a sumerek atlantiszi eredetét….

  2. Varga Géza szerint:

    Nem igaz, hogy csak sarlatánokra és a tudás felkent papjaira lehet osztani a küzdőteret. A helyzet ennél összetettebb. Valóban vannak sarlatánok, akik elborzasztó ostobaságokat hirdetnek – de néha mégis előre viszik a tudományt valamelyik lépésükkel. Olyan ez, mint az ötletroham (brain storming), amelynek alapelve, hogy engedni kell kimondani a legbutábbnak tűnő gondolatokat is, mert előfordulhat, hogy valakiben éppen ez fog egy korszakalkotó gondolatot elindítani. Aztán vannak még a terepen az akadémikus áltudománynak is képviselői, akik – sajnos – legalább annyi ostobaságot hirdetnek, mint az előbbiek, csak ezt elegánsabban teszik. A változatos teljesítmények miatt egy-egy személyt nem is lehet pontosan besorolni a sarlatán, vagy az áltudós kategóriába. Feltehetően bármelyik életműben lehet pozitívumot és negatívumot találni.

    • bölöni gergő szerint:

      Varga Géza állításai nehézsúlyú csúsztatásokat tartalmaznak:
      – “Valóban vannak sarlatánok, akik elborzasztó ostobaságokat hirdetnek – de néha mégis előre viszik a tudományt valamelyik lépésükkel.” – az a bizonyos néha nem áll arányban az okozott kárral. ld. Mengele doktor tudományos eredményei…
      – “változatos teljesítmények miatt egy-egy személyt nem is lehet pontosan besorolni a sarlatán, vagy az áltudós kategóriába” – ez teljesen igaz, viszont ha valaki látszólag a tudomány eszközeit használva hazudik (embereket téveszt meg!), nem létező forrásokra hivatkozik, a létező források közül kiválogatja a neki tetszőket, stb. az igenis sarlatán! persze, ettől még lehet nagyszerű panzióvezető, természetvédő….

  3. Varga Géza szerint:

    Ebben a rövid cikkben is megütötte két dolog a szememet.

    Az egyik, hogy nem kívánnak közvetlen vitába bocsátkozni – ami bizony a gyávaság és a tudatlanság jele is lehet. Azt árulja el ez a magatartásuk, hogy csak a jelzőosztogatásban tudnak jeleskedni az adminisztrátori poszt birtokában (azt is álnéven), de tárgyi tudásuk nincs elegendő a vita folytatására.

    A másik, hogy Sándor Klárát említik pozitív példa gyanánt, pedig az ő nevéhez és kedves személyiségéhez fűződik az akadémikus áltudomány közelmúltbeli egyik legnagyobb buktája. Átvette ugyanis Máté Zsoltnak azt a fatális hibára épített magyarázatát, amit a tprus jelünkről adott közre. Máté Zsolt arra építette a hipotézisét, hogy a Nikolsburgi ábécében a ten és a tprus jelek követik egymást a sorban. Ez azonban csak akkor lenne így, ha a Nikolsburgi ábécé sorvezetése balról jobbra haladna – azonban jobbról balra halad. E miatt a fent említett két jel között több másik jel is van – ami miatt Máté Zsolt hipotézise kártyavárként bizonyul ostobaságnak. Ezt én szépen megírtam az “Így írtok ti magyar őstörténetet” c. kötetemben és egy tiszteletpéldányt küldtem belőle Sándor Klárának is. Ő – természetesen – el sem olvasta azt, de hűségesen csatlakozott Máté Zsolt álláspontjához és a saját kötetében is közzétette azt. Pedig ma már százezrek tudják, hogy a székely írás sorvezetése jobbról balra halad (s ez igaz is a Nikolsburgi ábécé esetében).

    Maguk bizonyára ez esetben sem veszik fel a kesztyűt. Akkor ugyanis be kellene látniuk, hogy csak az arcuk nagy, a tudásuk azonban kicsi.

    • belóg zoltán szerint:

      DRÁGA URAM, ÖNNEK IGAZA VAN. MINDENBEN. Én például fennen hirdetem, hogy a Föld lapos, és a sok gyáva féreg nem vitázik velem. Igy jártam azal a sok érvel bizonyitott elmélletemmel, hogy József Atillát igazában HORTISTA TISZTEK VÉGEZTÉK KI!
      nem mernek vitázni velem.

    • Annika szerint:

      Varga Géza!!
      Amit leírt, az nagyon igaz.(a brainstormingos hasonlatra gondolok). Én is ezt szoktam mondani, csak más szavakkal. Ennek a könyvnek egyébként a leírása ennél pökhendibb már nem is lehetne. Az a rész meg hogy lélekbetegítő a sok kökler…A magyar társadalom mentális állapota valóban siralmas, de nem az utóbbi 15 évben lett az-amióta divat lett az alternatív történelem kutatás-hanem épp azt megelőzően tették azzá, és erre egy válaszreakció az emberek részéről, hogy a maguk kezébe vették ezt az ügyet, és a maguk módján keresik az identitásukat. Persze, evidens hogy ebbe néha be-becsúszik egy-két kóklerség, hülyeség is, de talán ez-ha már akkora problémának tartják- elsősorban épp az akadémia szégyene. Nem az átlagembereknek lenne a dolguk, hogy történészkedjenek vagy, néprajzkutatóvá váljanak ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a saját gyökereikhez, identitásukhoz. Nem szakmabeliektől ne várjunk tévedhetetlenséget, és profizmust. Az ország, az akadémia, és a hazai történelemoktatás szégyene, hogy aki ide születik nem szívhatja magába minden utcasarkon, de legalább az (!!!) iskolában a hiteles magyar történelmet, és hagyományainkat. Az meg külön nevetséges, ezen mennyire fel tudják magukat bosszantani-ékes példa erre ez a könyvismertető is..

  4. Záhonyi András szerint:

    A honfoglalók viseletéről írt könyv precíz munka.
    A 2014-es Könyvhétre újra kiadott Sumer és magyar? (Komoróczy Gáza alkotása) már kevésbé. Az eredeti (kb. 40 éve írt) műnek pl. még Tartalomjegyzékes se volt.

    Hajrá, fiatal akadémisták!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top