hartay csaba keresési eredmények

A Librarius könyvek sorozatában megjelent Hartay Csaba Lerepül a hülye fejetek című regénye, amiből részleteket olvashattatok tavaly a Librariuson. Most a regény szerkesztett változatából olvashatjátok a Sáros hajsza című részt, illetve előttehárom véleményt a regényről. A könyv a cikk alján kedvezményesen megrendelhető.

Hamarosan megjelenik Hartay Csaba A jövő régészei című verseskönyve a Prae.hu- Palimpszeszt gondozásában. Itt a könyv videóját láthatjátok.

Hetedik verseskönyve jelenik meg hamarosan Hartay Csabának a prae.hu kiadónál.

Hartay Csaba: Nyúlzug versek 176 oldalon nyolc ciklusban PMA – 2008, kemény borító cérnafűzött Kapható a könyvesboltban     A folyóban egy óriás süllyedt el     A kapitány ujjlenyomatai az égen Ahogy próbálta Kitapintani az éjszaka széleit Sima Suttogta Tovább még simább Még sötétebb   A hajósinas jelentette A folyóban egy óriás süllyedt el…

Lesz még belőlem büszke vén hülye. / Aki azt hiszi, sikere lehet fiatal nőknél. / Hogy esetleg megnéznek maguknak. / „Korához képest milyen jól tartja magát.” Hartay Csaba versei Költészet napra.

Várnai Rékától eddig két kisprózát olvashattatok , (24 óra, Leves) most itt jön a harmadik, az Ebéd című, de előtte olvassátokel Hartay Csaba levelét, amiben leírta, hogyan ismerkedett meg Rékával, és mit gondol az írásairól.

Mióta gyúrsz? Öt éve? Akkor te valamit nagyon szarul csinálsz. A gyúrást eleve. Csak megsúgom. Nem gyúrni kell, hanem kúrni. (Hartay Csaba írása A Test a lelke mindennek című májusi Librarius-esten az RS9 Színházban hangzott el)

Egy ideig akadozott, majd leállt pár percre, de újra bejött. Mindenhol ott van. Most leginkább egy kis magánbirtokon szeretne lenyugodni, de ott is pörgetik. Úgy tűnik, nem tud elmenekülni a „kedves felhasználók” elől. (Hartay Csaba interjúja az Internettel)

Hartay Csaba író, költő, lapunk szerzője az első és egyetlen a kortársmagyar irodalmi életben, aki vitathatatlan szerzői kvalitásai mellett Aranykalászos gazda lett. (A szerzőt Podmaniczky Szilárd kérdezi)

Megjelent a Palócföld idei első száma, amelyből a tartalomjegyzék előtt Hartay Csaba Szemhunyások című versciklusát ajánljuk.

Elfogadtam, hogy sampont kell majd vásárolnom, hajat kell mosnom időnként. (Hartay Csaba interjúparódiája)

Nem tudok adni. Nincs másom, csak a hibernált évem. Ciprus ágán lógó, dérborostás horgászszerelékem. (Hartay Csaba verse)

"Elmesélem a gyermekkort. Írtam is róla. Hold karcol élt a frissen hullott hóba." (Hartay Csaba verse)

Ahol találkoztunk: üres terek./ Múltba süppedtetek./ Halálotok puha fotel./ Ki nem mozdultok/ a fiatalon távozók otthonából. (Hartay Csaba verse)

Ott lakott akkoriban a tábla szélén egy tanyában. A második feleségének lányával élt. Szép kis csavar, de így alakultak akkoriban Miska bátyánk szerelmi viszonyai. Ancsurkának hívták a csajszit. Egy vörös rémség volt. (Hartay Csaba agroprózája)

Gyűlnek a link alakok körénk, a piás költők, kritikusok, fotósok. Tiszta társművészeti fesztivál, kultúrsokk, amit nyújt nekünk a rozéfröccs. (Hartay Csaba tudósítása a 2012-es JAK-táborról)

Gyümölcságyba fektetett lépteink./ Tudom, hogy egyre poshad a nyár./ Letarolt táblák körben./ Szél hordta, száraz kukoricaszár. (Hartay Csaba versei)

Óriási por. Megállok a terepjáróval, leállítom a motort. Hol okádja a kombájn a szecskát? Ott van, látom, nem állunk, fasza, halad a meló. (Hartay Csaba agroprózája, második felvonás)

Ez a mezőgazdaság. Lutri az egész. Én mondom, ékszerboltot kéne üzemeltetni, tele gyémántokkal. Nem ilyen szarsággal hozni az emberre az agyvérzést meg az infarktust. (Hartay Csaba agroprózája)

Hartay Csaba nyugodt, intellektuálisan „naiv”, őszinte, kiérlelt, tiszta, egységes világa és stílusa megérdemli a figyelmet. Kiváló lehetőség a versekhez vezető út megtalálására, vagy akár a versekhez való visszatalálásra. (Balázs Géza recenziója)

Mindketten a nyúlzugi telek kígyózó földútján ácsorognak a nyári esteledésben. Körülöttük burjánzó fák, vízparti bozót, nádas. Szúnyograjok halkan zengő felhője mozog felettük. A vízben halak fürdenek, balin rabol. (Hartay Csaba nyárprózája)

Hartay Csabánál a szavak és a versek együvé tartozását nem az aktuális ihlet vagy valamilyen más lelki, „ad hoc” felgerjedés fogja össze, hanem a gondolat maga, mint alakzat. (Kántor Zsolt kritikája Hartay Csaba verseskötetéről)

Mucinál csókolóztam először pacallal. Orális pacalszex volt ez. (Hartay Csaba írása)

Ági jön haza az oviból, tolja be a kerékpárját, tudod, bicikli, szóval tolja, és a macska odamegy mellé, rohan, mindig rohan, és durr, odacsap egyet Ági lábára. (Hartay Csaba írása)

Utoljára akkor volt ilyen üres és idegen a szekrényem, amikor 93 szeptember elsején kinyitottam. Azért eddig év végén mindig hagytam itt valamit. Tornacipőt, fogkefét, egy törölközőt, tusfürdőt, de most kipucoltam. (Hartay Csaba évzáró prózája)

Ilyet sem az Árpádban, sem a Pavilonban nem lehet csinálni. Most gondold el, hogy az Árpádban, amikor szól Donna Summertől a Break Away, vagy a KLF-től az az éneklős Mu-Mu land, vagy mi, és akkor mi közben sugárban okádunk a tánctéren. (Hartay Csaba gyermekrészegségi novellája)

Megvan! Van egy faszi, aki mindig rohadt ideges. Már párszor hívtam, ezt figyeljétek! – Shado lelkesen belelapoz a karcsú telefonkönyvbe, majd megáll az ujja a Totó-Lottó címszónál. (Hartay Csaba telefonbetyár-prózája)

- Valld be, hogy nem tudsz Zebra nélkül élni – mondja nevetve Shado. - Nem is próbáltam még, az az igazság – feleli Kisgé. (Hartay Csaba pultosprózája)

Nyúl válaszán meglepődnek a művésztelepiek, mindenkinek elakad a lélegzete. Nyúl felpattan, majd a tölgyfa mögötti parkolóhoz indul. Félúton megáll, mosolyogva hátrafordul: - Na, mi van, nem jöttök Avantival kocsikázni? (Hartay Csaba kocsmaprózája)

Averéb feldagadt, ilyen duci lett. – mutatja Ákos a markával, majd lehajtja a fejét, úgy nevet a saját sztorijukon. (Hartay Csaba ornitológiai novellája)

Rendhagyó irodalomórát tartott Marcaliban Hartay Csaba költő, író, és Nagy Péter színművész. Peti Eszter és Zajcsuk Liliána 11 E osztályos tanulók írtak az eseményről.

A kerítésen túl, az ott egy film. Nagyon hosszú, nem érdemes végignézned. Ők a szereplők. Statiszták, akik már egyszer meghaltak valami régi háborúban. Akár a rokonaid is lehetnek. (Hartay Csaba horrorprózája)

Tudod, kit lehetne nyakon önteni egy vödör vízzel? Valamelyik Guppit. Ilyenkor szoktak néptáncra menni. Kiöltözve. Fehér ing, fekete nadrág. Úgy néznek ki, mint valami kis pincérek. (Hartay Csaba terrorprózája)

Compó. Láttam a halhatározós kisfüzetemben. Tök olyan, mint azon a képen. Most hogy kompónak kell-e ejteni, vagy ahogy írják, compó, azt nem tudom. (Hartay Csaba pecaprózája)

A költészet napja alkalmából a diákok vendége Hartay Csaba szarvasi költő, író. Verseit Nagy Péter színművész mondja el.

Abban a pillanatban egy még nagyobb robbanás rázza meg a hétvégi nyugalomba burkolózott kisváros központját. (Hartay Csaba prózai atomkísérlete)

Jaj már, Timike, csak lazán, aki ennyi ezüstöt hord, az még attól lehet aranyos, nem? – szól vissza neki széles mosollyal Szőke. (Hartay Csaba társkereső prózája)

- Látod ott a strandon azt a szőke csajt? - A strand pénztáránál? – kérdez vissza félénken a fiú. - Igen, ott. Nem ismered véletlenül? - Dehogynem, az unokatesóm. - És, mi a neve? – vág közbe Laca. (Hartay Csaba alkoholprevenciós prózája)

Szőke, Laca és Shadoa 2000-es pécsi EFOTT egyik napfényes hajnalán elhagyja a rendezvény területét. Irány a buszmegálló, és a közeli kiskocsma. (Hartay Csaba honvédelmi prózája)

Akik itt laktak, nem halnak meg. Otthontalanságom újra átrendezik. Az utcában minden azt súgja, hogy megint ilyen múlt következik. (Hartay Csaba versei)

Ezek a géniuszok meg kiszámolták, hogy simán ki tudtam volna fizetni, mert még volt egy ötforintos is a zsebemben. Gondolhatták, hogy nem azért kell a tejpor, mert éhezik a családunk. (Hartay Csaba kriminalisztikai prózája)

Én még lent voltam a sötétben egy doboz gyufával, amikor Zoli meg Rabó fölszaladtak, és becsukták rám a pinceajtót. Belülről rúgtam, ütöttem, de egyszerűen nem akart nyílni. Hiába vannak azok a kis szellőzők a főutca felé, meg se mozdult a levegő. Majdnem megfulladtam. (Hartay Csaba pirotechnikai novellája)

A hídról úgy fest, mintha két srác a víztükrön korcsolyázna. Körülöttük a kiengedett felszín ragyog a napsütésben. Távolabb néptelen strandok és mólók, kopasz fűzfák sorakoznak a part mentén, mintha körülöttük minden a tavasz hívószavára várna. (Hartay Csaba novellája)

Vándor leguggol, nagy nehezen lepattintja a rézbetét fejét, és elkezdi fújni. A tinta lecsurog a fűre, a garázs falát is befogják a kibuggyanó tintacseppek. Vándor erőlködik, vörösödik a feje, Ákosék kiröhögik, de közben azért figyelnek, mi fog ebből kisülni, illetve kirobbanni. (Hartay Csaba folytatásos köznevelési prózája)

Nyugi már, ez is poén lesz tíz év múlva, majd meglátod. A szép, új cipőd, ami bevándorolt a játékgépbe. (Hartay Csaba prózája)

Télnek örül a roncs fa. Halála megöröklött, ropogó ravatal. (Hartay Csaba verse)

Kirohannak a játszótérről, ki az utcára, gyalogosok közt szlalomozva végigtrappolnak a járdán, a gyógyszertár mellett egészen a tanácsháza épületéig. A fiúk nagyon fürgék, a dühtől elvakult csóka akárhogy teper, nem éri be őket. [Hartay Csaba prózája]

Befut a sárga Ikarus, énekelve, üvöltözve szállnak fel a fő hangadók, Shadóék utolsóként váltanak jegyet, majd lehuppannak egy kettes ülőhelyre. Elér hozzájuk is a boroskanna, mindketten isznak belőle. [Hartay Csaba története]

Ha betörök egy ablakot, akkor megvárom, amíg lejön a néni vagy tata, és ráküldök még három sárbombát. A fejére, a mocskos pofájába! [Hartay Csaba folytatásos prózája]

Most nyugi van ahhoz képest, itthon rohadok, csajom sincs, de azért elvagyok. Akkor nyavalygott az ember, hogy kolesz, kötöttség, szabályok, köcsög tanárok, de most meg mintha hiányozna. [Hartay Csaba folytatásos története]

Mért már le valaki egy januári hétfőt? Mondjuk, épp az elsőt, ami idén, a lehető legszerencsétlenebb módonmásodikára esett. Puffant.[Hartay Csaba tárcája]

Persze, hogy szerette volna visszakapni az ominózus elmúlt esztendőt, annyi hajósitalt és tajga szeszesitalt nem bírt meginni soha, mint tavaly, a rekordok éve volt, a nagy tetteké. De sajnos, ez az angyal is olyan volt, mint a többi. (Hartay Csaba rövidprózája)

Hartay Csaba versösszeállítása havas tájról, esti fagyról, és arról, hogy a múlt megfizethetetlen. (Fotó: Révai Sára)

A csajszi készségesen eléjük teszi a számlát. Kiszámolják a pénzt, közben odasandítanak a fiúkra. Ekkor Shado tekintete találkozik az egyik rendőrével. Két másodperc az egész. A fazon mélyen a szemébe néz, mintha ezt üzenné: megvagy, te kis szarházi, mindjárt beviszünk. - Hartay Csaba folytatásos prózája.

Berántják a töményeket, rágyújtanak, majd nagyokat kortyolgatnak a sörükből. A melós faszi bambán bámul rájuk, jó félig lehet, talán már kora délután óta szittyózik. Ádám a fazon felé fordul, majd a sörét felemelve annyit mond neki mosolyogva, hogy egészségedre! - Hartay Csaba folytatásos története.

Odakint hó. A fehér réteg bederengi az éjszakát. Amint megszokja a szemük, mindent prímán látnak. Körülöttük farakások, fóliasátrak, zihálva bukdácsolnak a hóban, irány a kollégium kertjének legvége, a kerítés, melynek túloldalán ott a gát, a Berettyó havas gátja, az út a TOTAL kútig. Az út az újabb koccintásokig. - Hartay Csaba prózája.

Elérnek egy hosszú partszakaszos szabad telekig, Shado megáll, a sárhányója totál bezabálta a sarat, a földről gyorsan felkap egy fadarabot, azzal próbálja kipiszkálni, hogy újra tudjon tekerni, mert így egyre nehezebben forog a kerék. Ákos is megtorpan, közben türelmetlenül kémleli a távolba vesző utat, fülel, hall-e autózajt, vagy bármit, de semmi. - Hartay Csaba prózája.

Ugye, abban a könyvbenvolt a küsznek a népi nevei közt, hogy sneci, snájder, mi? - Abban hát, te meg hozzátetted, hogy dvuci, dvájder. A naphalat meg elnevezted nilőnek, hát, az se semmi. Nilő, miért pont nilő? Honnan jutnak eszedbe ilyen ökörségek? Marha vagy. - Hartay Csaba története.

Nézd meg, mintha minket vártak volna. Hamutál, kancsó, poharak,az eszem megáll. Bazmeg ez négycsillagos a koleszhoz képest, nem? – kérdi boldogan Shado. Szerintem öt. – válaszolja kuncogva Csillag. - Hartay Csaba folytatásos prózája.

Gyönyörű, tiszta jég, érintetlen. Rásiklottam pár métert, és reccs. Nyakig merültem. Még a sálam is vizes lett. Önkívületi állapotba kerültem, halálfélelem, nem is emlékszem mindenre. De arra igen - ez örökre bevésődött - hogy csütörtök volt, és tizenkettedike. Másnap jött a péntek 13. Hartay Csaba prózája.

’93-ban a Szeghalmi kollégiumban olvastam először Adytól Az eltévedt lovast. „Kisértetes nálunk az Ősz / S fogyatkozott számú az ember: / S a domb-keritéses síkon / Köd-gubában jár a November.” Rájöttem, hogy én is képekben gondolkodom. Akkor kezdtem el írni. Hartay Csaba versei.

Slam poetry: versek felolvasása zenei kísérettel,vetítéssel, fényekkel-árnyékokkal, hangulattal. Szarvason először, hazánkban már sokadjára. Akkezdet Phiai vendége Hartay Csaba szarvasi költő, írólesz most pénteken a Tessedik múzeumban. A www.hiphop.hu portál beharangozója az eseményről:   Régóta terveztük és végre sikerült is összeszervezni a hiphop egy olyan szeletét, ami még nem volt a repertoárunkban: