A szeretet nem erősebb a pszichés betegségnél…
…mégis többet tehet egy betegért, mint egy egész kórház. Sara Stridsberg regénye a szeretet gravitációját vizsgálja.
Kitalált, de létező személy, aki – mindenkori, széllel szembeni helyzetétől függetlenül – nagy elszántsággal kutatja a transzcendens humorérzék immanens-abszurd páráinak árnyékát, s közben tudva tudja, hogy mindennek rendelt ideje van... vagy mégse!"
Amikor Csoóri Sándor közel hajolt a földhöz…
Csoóri prózájának fontos részét képezik ezek az írások, melyekben a valóság és a költő adnak egymásnak randevút… Küzdelem a valósággal!
Az igazán nagy dolgok is apróságokból épülnek fel
Daina Opolskaité novelláskötete egy ismerős világ ismeretlen mélységét tárja az olvasó elé. Nem véletlenül díjazták!
Miért ment el Amundsen a világ másik végére?
Roald Amundsen az utolsó nagy felfedezők egyike, Espen Ytreberg arra is választ keres, hogy milyen ember volt valójában…
Már az empátia sem az, aminek hittük!
Fritz Breithaupt körüljárta az empátia kapcsán létező elképzeléseinket, s földig rombolta azokat. De közben épített valami jobbat!
A nők fejében töltött órák nem múlnak el nyom nélkül
Ivana Dobrakovová kötetében öt nőt hallunk. Irodalmi szereplők, s mégis valóságosabbak, mint sok valóban létező személy…
Hatdimenziós gólyát észleltek Kapolcs környékén…
…de az is lehet, hogy hét- vagy nyolcdimenziós volt. Érted? Ha nem, Pintér Gergő matematikus elmagyarázza. Érthetően.
Az embereket felépítő molekulák és a molekulákat felépítő emberek…
A természettudomány lenyűgöző is lehet! Simonyi Miklós befogadható módon mesél a tudományról: Emberek és molekulák….
Amikor Wass Albert megvéd egy libernyákot…
Vonaton történt egy nyár végi napon, mikor nácinak látszó csoport szállt hangoskodva a vagonba. Kard és kasza közül ők az előbbit preferálták. Szóban.
Mihez kezdjünk Wass Albert regényeivel?
Bizonyára vannak, akik olvasatlanul ledarálnák az életműkiadást, de mi lenne, ha inkább józanul végiggondolnánk, a Wass-életmű sorsát, helyzetét, hatását…
A mai társadalom megismerése önmagunk leleplezése
Byung-Chul Han berlini filozófus PSZICHOPOLITIKA című könyve felzaklató olvasmány: kritikája betalál, s abban, amit rólunk állít nincs semmi megnyugtató.
Ne felejtsük el Borbély Szilárdot!
Borbély Szilárd munkásságának rendkívüli rétegzettségét és összetettségét kísérli meg bemutatni a Müpa Borbély Szilárd-estje október 6-án.
Lehet-e #Mindszenty Józsefből trendi figura?
Mindszenty József emblematikus alakja a XX. századnak! Hogyan lehet erről mesélni a XXI. századi fiataloknak? #Mindszenty…
Sárkányok márpedig léteznek!
A sárkány hívása című regény nem csak a sárkányokról szól, mégis képes ébren tartani kíváncsiságunkat. Lene Kaaberbøl regénye kamaszoknak…
Enigma – a kémregényeknél izgalmasabb történet
Dermot Turing nem csak nagybátyja tevékenységét tárta fel, de a lengyelek és a franciák tevékenysége is kalapot emel. Minden, ami Enigma!
Operettszerző a balkáni fronton
Urai Dezső könyvéből megismerhetjük az a zárt világot, aminek mára már csak az emléke él, s amit Mackensen katonái nyitottak meg – erőnek erejével.
Élvezetből vagy szükségből gyilkol a kívánatos özvegy?
A nagy társadalmi változások általában véres események, de van úgy, hogy az aprócska átalakuláshoz is vér tapad, s ezt a sirályok kacagása kíséri.
Minden nemzedéknek megvan a maga Hitlere?
A Holdon élő nácik története fontos tanulságokat hordoz. Emberről, propagandáról és hatalomról ír Johanna Sinisalo.
Miről beszélünk valójában, amikor a tudományról okoskodunk?
Amikor a tudományról van szó, akkor is ott settenkedik a politika, a társadalom összetettsége, a személyes érdek… Inzelt György könyve leleplező.
Randevúzz a söpredékkel!
Az alvilágnak – ahová Martín Olmos vezeti olvasóit – nincs romantikája. A FEKETE PANOPTIKUM szereplői azok, akik miatt az újságokat is megvesszük.
Félelmetes fantasy a szürrealizmus határán!
José Antonio Cotrina regénye sűrű, izgalmas, sötét és magával ragadó. A SAMHEIN ARATÁSA nem csak a fantasy-rajongók figyelmére tarthat igényt.
Miként ragadható meg a balkáni valóság?
Lehet-e úgy beszélni a barátságról, hogy az a Balkánról szóljon? Lehet-e úgy mesélni a Balkánról, hogy az…? Lana Bastašić képes erre.
Amikor Lackfi János az erdőben szelfizik…
A mai felnőttek valószínűleg több időt töltöttek a természetben gyerekként, mint csemetéik, kikben az Erdőszelfi ébreszthet vágyat.
A tudományról szóló pletykánál érdekesebb a pletykáról szóló tudomány
Vannak olyan hétköznapi jelenségek, melyek tudományos vizsgálat hatására egészen új színben tűnnek fel. Azt mondják, ilyen a pletyka is.
Egy autista fiú fejtette meg Stradivari titkát
Az Esőember című filmmel kezdődött az autizmus témakörének közbeszédbe emelése. Rodaan Al Galidi is hozzátette a magáét, és ennek igazán örülhetünk.
Nem azért találták föl az írást, hogy lejegyezhessék a szerelmes verseket!
A Newton által megálmodott deriválási szabályok éppoly esszenciái az emberi elme zsenialitásának, mint Shakespeare művei – állítja Mosóczi András.
A lótörténelem is az emberről szól
Sokak szerint: a magyar nemzet– lovas nemzet. A Kisbéri Ménes történetéből az is kiderül, hogy a ló mennyire magyaros. Lótörténelem a górcső alatt.
Mi köze az iszlámnak a környezetvédelemhez?
A Távol-Kelet sem akar belefulladni az ipari mocsokba: Kína, India és a Fülöp-szigetek harcol a fenntarthatóságért. És az ökoiszlám Indonéziában?
Az elmúlt idők legizgalmasabb mesekönyve zöld!
A Móra Könyvkiadó kivételes kötete a jelenből szól a jövőhöz. Izgalmas perspektíva: Amikor a kukák világgá mentek…
Miben különböznek a japánok mindenki mástól?
És miben különböznek egymástól? Mi igaz a sztereotípiákból? Luk Van Haute hosszú éveken át vissza-visszatért Japánba.