Frank Schätzing regényíróként vizslatja a jövőt, s miközben A pillangó zsarnoksága több lehetőséget is vázol, nem lehet eltekinteni attól, hogy ez a regény figyelmeztetés. Nekünk. Is.
Érdi Tamás életben maradt, s valóra váltotta a címbeli jóslatot. Most édesanyja meséli el a történetet: Akinek a madarak is Chopint énekelnek.
Lord Jeffrey Archer élete maga a megírásra váró kaland, s közben ő maga termékeny íróként ontja a történeteket, melyekben jócskán akadnak… Árulkodó nyomok.
Az, hogy idegenek pusztítják el bolygónkat, nem túl eredeti gondolat. De az, hogy ezt a földi zeneipar jogi háttere miatt tennék, már valami! Rob Reid betépett regénye, a Nulladik év erről szól. Erről is.
Ismerős érzés? Persze, mert így működik a világ. Mindig így működött: erre kényszerítenek minket a mindennapokat átszövő evolúciós folyamatok. A versengés paradoxonjai erről szól.
Erre a kérdésre – habitusától függően – mindenkinek van egy zsigeri válasza. De ez kevés! Tim O’Reilly provokatív című könyvében szisztematikusan végiggondolta, hogy merre haladunk. WTF?
James Baldwin regénye ugyanolyan aktuális és erős, mint megírásakor. Az új fordítással újult erővel szorítja össze az olvasó szívét: Ha a Beale utca mesélni tudna…
Magyarul megtanult, részt vett az Erdélyi Helikon szervezésében, de a román nyelvet haláláig nem sajátította el báró Kemény János felesége, Augusta Paton.
Az Árvaképek című regény a felejtésről szól, valamint az erőfeszítésről, amit egy ember megtehet a felejtés ellen. Az Árvaképek című regény az emlékezésről szól...
…abba a korszakba, amikor a könyvesek műtárgyakat hoztak létre, amikor arányok szépségétől lettek párásak a tekintetek – mondja Szabó Tibor Benjamin Az Athenaeum Nagy Képes Kalendáriumának létrejöttéről.
A széthullott Szovjetunió utódállamában az addigi értékrend sem működhetett tovább. A Szenvedélygyűjtemény legalább annyira igaz, mint amennyire humoros és szókimondó.
Ráadásul báró Nopcsa Ferenc létező személy, akinek kalandos élete tényleg lélegzetelállító. Az albánoknál nagyobb kultusza van, mint itthon…
A társadalom közönye ellen nem lehet harcolni: maga alá gyűr, ha bűnösnek találtak. Lehetsz korrupt zsaru, az élet császára vagy táncosnő a Mars Klub homályában.
A címben foglaltaknál durvább állításokat is tett önmagáról Szabó Lőrinc! Nem ok nélkül. Nyáry Krisztián új kötetében 125 szerelmes levél és a hozzájuk kapcsolódó történet…
A Király család történetét bemutató könyv – szándéka szerint, vagy azzal ellentétben? – a bulvárújságírás kritikája. Koronczay Lilla hősei hús-vér emberek!
Véget ér-e az élet a halállal, s ha nem, akkor mi következik? Kérdések, melyekre minden válasz holtvágány. Mégis feltesszük őket…
Máté Gábor ízig-vérig színházi ember, naplói nem csak a színfalak mögé vezetik az olvasót, hanem – ha oka van – még annál is messzebbre. Színházi naplók Tények és tanúk-sorozat új kötetében.
A bűnök nem múlnak el nyomtalanul, s ha nem beszélünk róluk, akkor is hatnak. Greg Iles regénye megrendítő és aktuális. A Mississippi vér sem válik vízzé.
A családon belüli erőszak sokkal jelentősebb probléma, mint azt hinni szeretnénk. És a nagyságrendje is elképesztő. Van esély a változásra? Hercsel Adél válaszokat keres.
Mindenkinek a fejében vannak démonok, s ezzel nincs is baj, amíg ki nem szabadulnak. Ronil Caine megírta, milyen lenne a testet öltő gyilkos gondolat. Rémteremtő.
Görgey Artúr majd’ száz évig élt, és haláláig viselte magán a bélyeget: áruló. Pedig, ha volt, aki nagyot vállalt, akkor az ő. Lehet-e igazságot tenni?
Ki ne álmodozott volna az időutazásról? Milyen lenne testközelből megnézni a dinoszauruszokat, a trójai háborút, az alexandriai könyvtárat… A St. Mary-krónikák eddig megjelent három kötetében Jodi Taylor ezt teszi.
1916-ban még nyerhetőnek tűnhetett az első világháború. Ifjabb gróf Andrássy Gyula nézőpontja egészen sajátos, hiszen a háború már javában zajlik, de az azt lezáró tragédia még nem sejlik fel. Vagy mégis?
Az a világ, ahol az embereket mesterségesen butítják, úgy látszik, nagyjából megvalósult. Pedig Janusz A. Zajdel 1982-ben még sci-fi-nek gondolta. Vagy mégsem?
Tomas Espedal úgy ír, mintha nem lenne holnap, s ezért nem kellene már önmagunkon túlra pillantanunk. Talán igaza van…
Mindenki biztos volt benne, hogy a Zóna bármelyik lényével összetalálkozva az azonnali támadás a legjobb taktika. Ha te nem ölöd meg, az azt jelenti, hogy az öl meg téged.
A Rock&Roll Áruház megmutatja, hogy milyen voltál. Kicsit nevetséges, kicsit szoci, de nagyon-nagyon vagány! Poós Zoltán összeszedte a relikviákat.
Felnőttek számára kétségbeejtő a kamaszok vergődése, pláne, ha az a kamasz ráadásul mentális betegségekkel terhelt. Holly Bourne belülről mutatja ezt a világot.
Volt idő, amikor a zsidózáshoz – a butaságon túl – bátorság is kellett. Mert voltak olyan zsidók, akik visszaütöttek. Szczepan Twardoch regénye 1937-ben játszódik.
A szerelem pedig határozottan kevesebbet ér a barátságnál, ezt sose feledd! – mondogatja magának Vámos Miklós főhőse a Legközelebb majd sikerül című regényben.
Törökországra, a törökökre nem csak a múlt miatt érdemes odafigyelni. Az sem mindegy nekünk, hogy ők napjainkban merre tartanak…
Megesik, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt eltervezték. Megjósolható-e az összezárt emberek viselkedése? J. G. Ballard-nak van egy forgatókönyve.
Az olyanok, mint Fernando Pessoa, Leonardo da Vinci és Lewis Carroll a saját pályájukon legyőzhetetlenek. Márió Cláudio ezért nem róluk mesél…
... és mit tanulhatunk a népmesékből? Csóka Judit könyvében házasságról szólnak a mesék. Meghökkentő.
Képesek lennénk-e lehetőségként megélni azt, ha lelepleződnének a körülöttünk élők legapróbb füllentései? Federico Baccomo tud egy választ…
Nem tudom, drága Kásler miniszter úr és ideológiai fegyvertársai hogy állnak a steampunk regényekkel, de Keith Roberts regényét, a GŐZKORSZAKot tutira imádnák!
Sok mindenre fényt derít, ha néha sikerül nézőpontot váltanunk. Tim Peake kiváltságos helyzetben volt, amikor a könyv anyagát gyűjtötte – valahol a magasban.
Jani ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról…
Az emberi faj még soha nem volt ennyire békés. Nehéz elhinni. Még akkor is, ha AZ ERŐSZAK ALKONYA című könyvben minden bizonyíték ezt az állítást támasztja alá.
… mindenki azt állítja, hogy szülőnek lenni magasztos és jó dolog. De van az anyaságnak másik oldala, amiről nem illik beszélni. Gill Sims túllép az illemen: Hát persze hogy iszom!!!.
Géczi János és Csányi Vilmos könyvnyi beszélgetése nem vicc. Mély, őszinte, okos, provokatív és néhol vicces. Őszi kék.
Úgy tűnik, valóban bűnös mulasztás volt Rejtő Jenő hagyatékát nem bolygatni. A Légió mindhalálig legalábbis erre utal.
Végállomás: Amalthea című könyvben egy könnyed sci-fi után egy igazán erős – sőt: jelentős! – szöveg követel magának olvasót. Arkagyij és Borisz Sztrugackij még 2018-ban is meghökkentő!
Zavarba ejtően apokalipszis közeli és mégis vidám és kavargó a Tudatzavar, mely Robert Kroese fejéből pattant ki.
Ondřej Štindl regénye, az InterZóna csak erős idegzetű és optimista embereknek ajánlható. Zseniálisan, borzasztóan rettenetes.
A halál sötétjén túl a fény van? A jelen világ gonoszsága után a végső jóság következik? A földi egyenlőtlenségekre gyógyír a túlvilág? – kétezer év válaszkísérletei Philip C. Almond könyvében.
Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat – írja Krusovszky Dénes. Ízlelgessük a mondatot, ízlelgessük a regényt. Magunkat.
A világunkat rontó könyveket – versekkel, regényekkel, drámákkal, tanulmányokkal, pamfletekkel –, olyan emberek írták, akik maguk is kártékonyak: diktátorok. Daniel Kalder a téma mélyére ásott.
Lehet-e az életnek olyan terülte, ahová a tudomány jobb lenne, ha nem tenné be a lábát? Az álságos kérdésre Rómeó, Júlia és Vladimír Páral válaszol… kétszáz év múlva.
A lények kommunikációs képességei messze meghaladják az ember felfogóképességét, és szervezettségük arra utal, hogy valamikor az emberi civilizációnál is fejlettebb világban élhettek.
A kérdés álságosnak tűnhet, de ne vágjuk rá egyből, azt a választ, ami kézenfekvőnek tűnik.
Az NDK és az NSZK szembenállása ma már történelem. Ahogy a berlini fal leomlása/ledöntése is. Nem csak azért történelem, mert a globális médiában nagy szerepet kapott. De azért is!
Erdős Renée neve ma keveseknek mond sokat, néhányunknak keveset, másoknak pedig semmit. Volt időszak, amikor sikerszerzőnek számított. Önéletrajza újra fontossá teheti.
A kacifántos cím ellenére is sokaknak nyilvánvaló lehet, hogy Sir Edmund Hillary a könyv témája. Sőt a szerzője is. Így az infók első kézből származnak!
Ki olvassa Esterházy Pétert? cím alatt bontakozik ki a XXI. századi Magyarország legabszurdabb kulturális vitája. Ha ezt még lehet vitának nevezni.
Szív Ernő a nyelv szépségének és a gondolat szinte-frivol szabadságának többé-kevésbé létező bajnoka. Rienzi Mariska szerint inkább többé.
Régen volt a magyar fantasztikus irodalomnak olyan nagyívű dobása, mint az Eshtar-trilógia. Nem véletlen, hogy a birodalmi gárdisták is ezt olvassák.
Első világháború, Tanácsköztársaság, a Monarchia szétesése, Trianon… és mindez egy olyan asszonytól, aki a politika kulisszái mögé látott. Meg is írta.
Windisch-Graetz Lajos tényleg minden volt, csak – ahogy mondják – akasztott ember nem. Betiltott könyve, a Küzdelmeim majdnem annyi vihart kavart, mint maga a szerző.
Ha kellene vagy lehetne, akkor sem szívesen ápolnék kapcsolatot Donald Trump ex-nejével. De Ivana Trump könyve ettől még érdekes. Sőt: tanulságos és aktuális.
Tényleg különleges pillanat, amikor egy sci-fi íróként elkönyvelt szerző másik arcát is megismerhetjük. Zsoldos Péter regénye Muszorgszkij utolsó napjairól szól. Meg egy festményről.
A hajótöröttekről szóló történetek az emberi alkalmazkodás majdnem-határtalanságának bizonyítékai. Mennyivel nehezebb az űrhajótörötteknek?
A halálról – ha nem megélni kell a másét – nagy szavaink vannak. Pedig közelről vizsgálva nincs pátosz, csak a koppanó tény. Akkor is, ha egy író halt meg, s akkor is, ha az apánk. Völgyi Lajos ezt is tudja: Feketekönyv.
Jó, hogy John Lennon olyan korban élt, amikor még nem volt a hétköznapok része a számítógép, nem létezett email és sms. Ő még papírt használt!
Egyesek álmodoznak a politikai szabadságról, mások próbálnak tenni érte, míg vannak, akik szerint éppen most teljesedik ki. De mi volna valójában a politikai szabadság?
A filozófia nem olyan, mint a mellbimbó a férfiakon – nem felesleges. Ahogy a filozófus sem feltétlenül naplopó. Tillmann J. A. könyvét például érdemes elolvasni.
Sokan csak az özvegyet és vagy az özvegyi fátyol elhajítóját látják Petőfi özvegyében, pedig saját jogon, mint ember is érdekes, tragikus és figyelmet érdemlő alak.
– Ne kérdezz, lazíts! – amikor ez lesz a társadalom jelszava, akkor elvesztünk. Kihalunk. Walter Tevis szerint egyetlen emberen múlhat minden.
A minden alatt ebben az esetben a hétköznapi valóság összes eredményét és eseményét, a tudomány egyéb vívmányait értjük. Úgy, ahogy John Ruskin tette.
Sade márki orgiája szorosan köthető Kennedy meggyilkolásához és a kihalásra ítélt emberiséghez. Benyák Zoltán nyugtalanító regénye az utolsó emberig vezet.
Egy világ, ami, ha a miénk folytatása, akkor is vicces, meghökkentő, kétséget ébresztő és talán kicsit abba ejtő. Tátott szájjal habzsoltuk a Monokróm című Fforde-regényt.
Ki gondolta volna, hogy egy szótár letehetetlenül izgalmas lehet. Lukács András könyve önmagában is olyan, mint egy turisztikai attrakció, s ha sikerül Rómában lapozgatni, az maga a katarzis.
Évtizedeken keresztül népszerűek voltak Bogáti Péter ifjúsági regényei és sci-fi-jei. Az ágasvári csata szereplői ma is érvényes karakterek, ahogy humorát is értenie kell a mai fiataloknak. Is.
Ami eddig volt – Vanek úr Párizsba –, az mostantól érvényét vesztette, mert itt van: Vanek ur Párisban. Ilyennek gondolhatta Rejtő Jenő is!
A történelemhamisítás ma is bevett gyakorlat. De mi lenne, ha nem csak az emlékezetbe, hanem az események valós menetébe is bele tudnánk nyúlni utólag?
Tal M. Klein megérteti veled, hogy milyen volt a teleportálás technikai háttere a XXII. század közepe táján. Te ezt valamikor később – talán a XXIII. század elején – olvasod…
Elfogadjuk azt, amibe beleszülettünk, vagy küzdünk ellene? Megismételjük a környezetünkben látott mintákat, vagy újakat rajzolunk életünkkel?
Matěj Hořava Pálinkája nem okozója a bánáti bánatnak, inkább csak velejárója, kísérője, és kísértője az írónak. Az olvasó nem lesz tőle másnapos.
Kiss Noémi útikönyve nem próbál az objektivitás látszatában tetszelegni, s szerencsére a távolságtartásnak sincs nyoma a rongyos ékszerdoboz mélyén.
Oriana Fallaci a XX. századi médiatörténet egyik legnagyobb hatású személyisége volt: médiasztár – jó értelmében! – akkor, amikor még a fogalom sem létezett. Most megjelent az életrajza.
…de vannak kivételes esetek, például egy emberölést követően akár már rá is gyújthat az, akit szerelmi történetek ejtettek csapdába.
…és mi köze van ennek a nyomozóhoz, aki 1866-ban a prágai kuplerájok és fogadók közül eljut Párizsba, sőt Mexikóba is? A Múmiamalomban válaszol.
A darabjaira hullott Európa meghökkentően pontos képe bontakozik ki Dave Hutchinson regényéből. Az Embercsempészek című könyv - sci-fi. Remélem.
Erich Scheurmann könyvét – a szerző halála után – előszeretettel olvasták a ’68-as diáklázadók, később a környezetvédő aktivisták. A Papalagi tényleg izgalmas, de…
Ruth Hogan regényének főszereplői az elveszett/megtalált tárgyak, melyek méretüktől és értéküktől függetlenül egzisztenciákat tehetnek tönkre… és építhetnek újjá.
Ahány emlékező, annyi Ady – és annyi Csinszka, annyi Léda, annyi… –, a kérdés ilyenkor az, hogy a szerző milyen forrásból dolgozott. Ady Lajosné Kaizler Anna ebből a szempontból szerencsés volt.
A főzés egyszerre tudomány, művészet és szükséglet-kielégítés. Ezeket a tényezőket akkor is összhangba hozhatjuk, ha dobozból étkezünk. Csigó Zita könyve valós problémákra kínál megoldást.
Halálhírét keltették a magyar irodalomnak, s egy Ördögh Ottó kellett ahhoz, hogy a gyász önfeledt játékba forduljon. A Sortalanság egy nagy, közös játék kezdete… lehet!
Ferenc József feleségének, Sisinek magyarokkal szembeni szimpátiáját mindenki ismeri, Falk Miksa az egyik, aki az érzés hátteréről is beszámolt.
És ez csak egy azon felvetések közül, melyek Jókai nevelt lányának, Feszty Árpád feleségének tolla alól kikerültek…
Az állandóan változó Czóbel-kiállítás újabb, harmadik felvonása kezdődik május 4-én. A kiállítást ezúttal Ablonczy Balázs történész nyitja meg.
Jobb lesz-e a világ attól, ha minden reggel beveted az ágyadat? A nyugalmazott SEAL-kommnadós szerint: igen. Persze, ennél azért több kell a világ megváltoztatásához, és ezt William H. McRaven is tudja.
…az ellene indított koncepciós per szerint ezt tette Balogh István, Pista bácsi. Akinek legnagyobb bűne papi mivolta, hite és emberi tartása lehetett. Számontartva élt, de egyenes gerinccel…
A lelkek ítélőszéke egy olyan papokból álló szervezet, mely nagyon is világi munkát végez, bár az végig nem egyértelmű, hogy bűnözők-e vagy inkább bűnüldözők.
Azért az csak jelent valamit, ha egy ilyen nagyalakú képeskönyv borítójára nem kell felírni azt, hogy kiről szól. A kép magáért beszél: Koncz Zsuzsa.
A gyerekeket és szülőket is lebilincselő nyomozás újra és újra elkezdhető, amíg vannak gyerekek, akik még nem tudnak olvasni. Háy János meséje új köntösben.
Tyll az, aki tükröt tartja, amiben Európa nagyjai mutatkoznak. Ha Tyll keze megremeg, remegnek a tükörképek is. Daniel Kehlmann könyvében összeér a múlt és a jelen.
Az egykori Távol-kelet és a mai Litvánia kapcsolódik össze a két regényben, ami valójában mégis inkább egy. Undinė Radzevičiūtė könyve sok meglepetést rejt.
Ha az építészet művészet, akkor a művészetek közül a legfontosabb, mert mindenkit megérint mindennap. Pallasmaa kötete az új szempontok tárháza.