jose-antonio-cotrina-samhein-aratasa
+ Irodalom

Félelmetes fantasy a szürrealizmus határán!

José Antonio Cotrina regénye sűrű, izgalmas, sötét és magával ragadó. A SAMHEIN ARATÁSA nem csak a fantasy-rajongók figyelmére tarthat igényt.

José Antonio Cotrina: Samhein aratása / Vörös Hold ciklus 1. [La Cosecha De Samhein / El Ciclo de la Luna Roja 1] – Metropolis Media Group, 2020 – fordította Varju Kata – 328 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-5510-09-2

A Sanhein aratása egy regényciklus első kötete, s mint ilyen – szükségszerűen – töredék, sőt, annyira az, hogy a történet éppen csak elkezdődik, mire az olvasó – teljes sebességgel – a kötet végére ér. A spoilerezés veszélye nélkül elmesélhető annyi, hogy Halloween éjjelén (Samhein éjszakáján) tizenkét fiatal átkerül egy másik világba, ahol számukra teljesen ismeretlen körülmények között kell küzdeniük az életben maradásért. Sanheim/Samhain egyébként a kelta mitológia egyik ünnepnapja, amikor – a hagyomány szerint – a mi világunk és a túlvilág között átjárók nyílnak, s lehetőség van a szellemekkel és a holtakkal való kommunikációra.

José Antonio Cotrina regényének kezdetén még ennél is több történik, hiszen a földi gyerekek – különböző népek fiai: orosz, olasz, spanyol, amerikai, német, francia… – egy teljesen idegen, más szabályok szerint működő, veszélyes világba kerülnek:

Rocavarancolia városába,

egy mágikus helyre, ahol már csak pislákol a mágia a háborúban rommá lett város falai között. A korábban virágzó várost – melyben egykor sárkányok, mágusok, vámpírok, alkimisták pókszabású emberek és még ezeknél is különösebb lények éltek, s ahol a tárgyak is önálló életre kelhetnek – a pusztulás fenyegeti. A regény őrült tempóban hajtja előre az olvasót, a szerző úgy tobzódik a – néha viszolyogtató, máskor ijesztő – furcsaságokban, hogy gyakran már

a szürrealizmus határát súrolja

az, ami az olvasó szeme előtt zajlik. Persze, nincs szó a szó valódi értelmében vett szürrealizmusról, de ahogy a tizenéves gyerekek – a regény főszereplői – az idegen világba csöppenve megpróbálják felfedezni és megérteni azt, ami körülveszi őket, egészen furcsa… hiszen csak lassan és apránként derülnek ki a részletek. Ráadásul a regény első kötete meg sem kísérli azt, hogy a világot a maga teljességében bemutassa. José Antonio Cotrina bőven hagy muníciót a következő kötetekre.

A történetet két nézőpontból ismerhetjük meg, hiszen a gyerekek körül zajló eseményekkel párhuzamosan helyet kapnak a város vezetői is, akik egyrészt tudják, hogy mi zajlik, másrészt azzal is tisztában vannak, hogy mit várnak/várnának a gyerekektől. Az olvasó pedig tágra meredt szemmel figyel, és vizslatva olvas, és hálás a legapróbb nyomért is, ami érthetővé teszi, hogy mi történik valójában Rocavarancolia rémálomszerű világában.

Most, az első könyv magyar megjelenése után csak annyit állíthatok biztosan: felfokozott érdeklődéssel várom a folytatást, mert az, amit eddig kaptunk, egészen nagyszerű. Olyasmi, amit érdemes megfilmesíteni, még akkor is, ha a film – előre borítékolhatóan – csalódás lesz ahhoz az összetettséghez képest, ami az olvasó elméjében kialakul José Antonio Cotrina műve nyomán.

A kötet magyar megjelenését
az 
Európai Unió Kreatív Európa Programja
támogatta

Félelmetes fantasy a szürrealizmus határán!
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top