Julien Hervieux mesekönyve érzékenyen követi a világban zajló változást. Közben roppant szórakoztató is: Viharka, a sötétség ura.
Klebelsberg Kuno nem csak szemlélője és tanúja volt az eseményeknek, de aktív alakítója is. Az UTOLSÓ AKKORDOK sok felvetése máig aktuális.
Már Lázár Ervin műfordítói munkája miatt is izgalmas a Nyulacska huszonöt meséje, de ez az információ sem kell ahhoz, hogy szeressük ezt...
Ha Wass Albert, akkor biztosan Erdély, magyarság, magyarul... Vagy mégsem? Angolul írt, Amerikában játszódó regénye új fordításban látott napvilágot: Eliza háza.
Windisch-Graetz Lajos könyve nem hagyja feledésbe merülni, hogy miként lett és maradt Horthy Miklósból kormányzó, hatalombitorló.
Gábor György vallástörténész arra is választ keres, hogy miért zsidóznak. Az A TÖRTÉNELEM TEKINTETE visszafogottságában is megdöbbentő olvasmány.
A XIX. században nem volt nemzeti alaptanterv vagy központi tankönyvellátó. Arany János, középiskolai tanárként saját kútfőből dolgozott.
A felelőtlen kezekbe kerülő génmanipuláció mindenki számára veszélyes következményekkel jár. Markéta Baňková: Semmi az egész…Nem semmi!
Egy évtizedekkel korábbi családi dráma elhallgatott-elhallgathatatlan emléke átírja az utódok életét. Helena Henschen egy bűntény árnyékában nőtt fel.
Megfejthetők-e – közelebb hoznak-e önmagunkhoz – a barlangrajzok, melyek annyira ősiek, amennyire maiak? Botho Strauss sajátos választ ad erre az Oniritti című...
Cecilie Enger azt vizsgálja, miként lehet túllépni a tragédián, ami nem miattunk, de mégis általunk történt. Lélegezz!
Pavla Horáková regénye a cseh irodalom legjobbjai közül való. Az A VALÓSZERŰTLENSÉG ELMÉLETE annyira szórakoztató, amennyire mély.
…olyan párbeszédeket írna, mint amilyenek Jodi Taylor NEM SEMMI LÁNY című regényében olvashatunk. és ott vannak a patagóniai rohamcsirkék is!
Egy szexuálpszichológus és egy vizuális művész közös munkája új, szokatlanul normális szintre emeli a szexualitásról folytatható diskurzust. A kék melleken túl…
Ana María Matute ifjúsági regénye igazi csemege a gyerekeknek, de a MEZÍTLÁBORSZÁG a felnőtteknek is üzen.
A genetika és a régészet eredményeinek összefésülésével személyessé tehető az emberiség története. Karin Bojs: Az én európai családom…
Március 25-én Horst Bredekamp maga fog beszélni a KÉPAKTUS című könyvről, mely sokat javíthat látásunk érthetőségén. Az esemény linkje a cikkben.
Nyikolaj Bergyajev gondolatfutamai magukon viselik saját korának jellemzőit, mégis érdekesek a XXI. századi ember számára. Szellem és realitás…
Dúró Dóra ledarálná ezt a könyvet. Bódi Attila felforgatja a hagyományt, a PAX annyira szórakoztató, amennyire komoly.
A titkosszolgálatok jelentései néha többet árulnak el a jelentőkről, mint a megfigyeltekről. Napi Operatív Információs Jelentések…
Világunk gyorsan változik, akár az ellenállás, akár a sodródás mellett döntünk, szükséges a kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok ismerete.
Az életműkiadás tizenkettedik kötete, A HAGYOMÁNY FELTÁMASZTÁSA bizonyítja, hogy Csoóri Sándor ma is aktuális, sőt…
Logikus lenne, ha az emberiség a boldogság felé törekedne. De akkor miért nem vagyunk boldogabbak, mint a történelem hajnalán?
Ki gondolná, hogy Jean-Jacques Rousseau-nak akad olyan műve, ami 2020-ban jelent meg először magyarul! Ráadásul a Párbeszédek nem egy apró kis füzetke.
A múltban Rejtő Jenő műveiből készültek képregények, de ez most valami más: Rejtő Jenő a képregény főszereplője!
…utána pedig elvárni tőle, hogy ruganyos legyen, okos, mozgékony és emelkedett – írja Csoóri Sándor.
Jón Kalman Stefánsson ott folytatja, ahol abbahagyta, mégis, minden szoros kapcsolat ellenére ez egy önálló regény: A MINDENSÉGHEZ MÉRHETŐ.
Százharminc év elteltével jelent meg újra, de mennyire más dolgokról árulkodik most Rudolf trónörökös vadászkalandja, mint a saját korában!