amikor a kukák világgá mentek móra
+ Irodalom

Az elmúlt idők legizgalmasabb mesekönyve zöld!

A Móra Könyvkiadó kivételes kötete a jelenből szól a jövőhöz. Izgalmas perspektíva: Amikor a kukák világgá mentek…

Amikor a kukák világgá mentek / Mai mesék a zöld jövőértMóra Könyvkiadó, 2020 – 128 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-963-4865-02-5

Az idén hetven éves Móra Könyvkiadó, születésnapja alkalmából, rendhagyó módon nem a múltba réved, hanem a múltra emlékezve a jövőre figyel. Például a közelmúltban megjelent, témaválasztásában is szokatlan mesekönyvével!

„…Megállt. Épp azt mondta magában, inkább mégis visszafordul, amikor balra tekintve mintha meglátott volna valamit a láthatáron, a forró, vibráló levegőn túl. A hegyek lehetnek? Arrafelé vette az irányt.
Órákkal később ért el az első hegy lábához. De nem igazi hegy volt, hanem égig érő szemétkupac. Szeméttel volt tele a föld mindenfelé. Ádi hosszan kutatott, hátha talál valami harapni- vagy innivalót. Ám a rengeteg kacatot ugyan hiába harapdálta volna. Kétségbeesetten pillantott az égre, hogy lássa, hol jár a Nap. És rájött. Most már akkor sem érne haza sötétedésig, ha akarna. Liának igaza volt: ostoba, mint a kő! Itt szomjan fog halni…
Ekkor összerezzent, mert megmozdult a szeméthegy…”

S hogy mitől rendhagyó ez a mesekönyv?

Hosszan lehet sorolni, hogy ez a külcsín és belbecs (forma és tartalom) szempontjából is különleges kötet mitől kiemelkedő. Először is ott az alcímben megjelölt témaválasztás: mai mesék a zöld jövőért. A „zöld jövő” reményét talán nem is kell magyarázni, hiszen naponta tapasztaljuk, érezzük, látjuk, hogy az, amit az emberiség felépített, nem fenntartható, s ha a dolgok nem változnak (gyorsan és radikálisan), akkor saját magunkat pusztítjuk el. A mély változáshoz viszont több kell rendeleteknél és hatalmi döntéseknél – bár azok is elengedhetetlenek. A már-felnőtteknek szemléletváltásra, a most felnövőknek pedig szemléletformálásra van szüksége. Hogy igaz lehessen az Amikor a kukák világgá mentek című mese!

A gyerekek figyelmét leginkább a meséken keresztül lehet megragadni,

tehát ez a legjobb eszköz arra, hogy felébresszük („felébresztődjön”) bennük a tágabb értelemben vett felelősségérzet. Felelősségérzett, ami túlterjeszkedik a szűk családon, a nemzeten, az országon, de még az emberi fajon is. Felelősségérzet, mely egyfajta – a mai felnőttek számára javarészt még szokatlan – szolidaritáson alapul… azon a felismerésen, hogy mások elpusztításával önmagunkat pusztítjuk el.

Ezek a mesék, bár mindegyik mese,

a legkülönbözőbb eszközökkel ragadják meg az olvasói figyelmet. Vannak olyan állatmesék, melyekben, ahogy az régi szokás, az állatok tevékenykednek emberi mintára (Szarkataxi, szarkabazár), s állatok látják be azt, amit a ma élő embereknek kellene. Akadnak olyanok is (Fesztáv és tengerszint), amelyekről, elsőre nem is feltétlenül jut eszünkbe, hogy mese, van, amelyikben földönkívüliek szerepelnek (Ha eljönnek a zöld cicák), s van, amelyikben egészen hétköznapi emberek (Beni ajándéka). A címadó történet főszereplői például a jól ismert szemeteskukák, de akad olyan is, melyben újrahasznosított palackok „életét” követhetjük nyomon (Tazara hercegnő és Jemma, a delfin).

Elgondolkodtató és érzelmekre ható történetek ezek,

melyek mindegyike másként hat. Van olyan, ami megnyugtat (Kis Titi rendet tesz), s akad, amelyik mosolyt fakaszt (Betonhalak) vagy kacajt (A hétpettyes autó), de olyan is (Mese arról a napról, amikor a gyerekek eldobták a csokit), amelyiktől gyerek és felnőtt szíve egyaránt elszorul… még akkor is, ha a történet boldog véget ér. Persze, még ez a boldog vég sem biztos (ilyen a Virágvadász című mese is).

A szerzők listája is „megér egy misét”,

mert ebbe a kötetbe nem csak azok írtak akik – „általános írói működésük szerint” – kimondottan meseírónak/gyerekírónak számítanak. Talán a téma súlya és fontossága lehetett az ok, ami megmozgatott olyan szerzőket, akik amúgy „komoly” és „felnőtti” dolgokkal foglakoznak. Nem szemezgetnék közülük, álljon itt a teljes névsor:

Balázs Ágnes, Böszörményi Gyula, Dávid Ádám, Dóka Péter, Fehér Renátó, Garaczi Zoltán, Kalapos Éva Veronika, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Marék Veronika, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Nógrádi Gábor, Nyulász Péter, Pacskovszky Zsolt, Szabó Imola Julianna, Szenderák Bence, Tóth Kinga, Vig Balázs, Zágoni Balázs, Zalka Csenge, valamint a tizenhárom illusztrátor: Bölecz Lilla, Grela Alexandra, Jásdi Júlia, Kárpáti Tibor, Koszó Gréta, Láng Anna, Molnár Jacqueline, Nagy Dávid, Nagy Diána, Nagy Norbert, Hitka Viktória, Schall Eszter, Valló Berta.

És akkor még nem is szóltunk az illusztrációkról,

és a munkába bevont illusztrátorok seregéről – a huszonnégy meséből álló kötetet tucatnyi rajzoló-festő tette sokszínűvé, és valahogy mégis egységessé és összefogottá. Bár felismerhető, hogy különböző személyek alkották a mesék képeit, mégis, van valami furcsa összhang és együttállás, amitől ezek a képek nem széttartanak, hanem egy irányba húznak. Jó a szemnek, s legalább annyit lehet kalandozni-mélázni a képek részletein, mint a szövegekben.

A könyvmecénás program segítette a mostani varázslatos kötet létrejöttét. Százötvenöt személy támogatta az Amikor a kukák világgá mentek című mesekönyv megszületését, nevük elolvasható a kötetben.

Az elmúlt idők legizgalmasabb mesekönyve zöld!
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top