Pintér Gergő: Új világok teremtése / Geometriai képzetek és képződmények– Typotex Kiadó, 2020 – 272 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4930-50-1
A „magasabb tudomány” a hétköznapokban – érthetetlensége okán – el van zárva „az emberek” elől. Van, aki ezt tudomásul véve éli az életét, és akad, aki lázad e helyzet ellen, s izzadva-gürcölve, szabadidejét feláldozva megpróbálja megérteni, miként működnek az elsőre érthetetlennek tűnő jelenségek és gondolatok. A Typotex Kiadó könyveinek jelentős hányada az ilyen kíváncsiakat támogatja. A tudomány – és esetenként a művészet – legkülönbözőbb területeit górcső alá véve, s a legszokatlanabb módszereket segítségül hívva…
A teljesség igénye nélkül:
- Az embereket felépítő molekulák és a molekulákat felépítő emberek…
- Miről beszélünk valójában, amikor a tudományról okoskodunk?
- Végre megértheted, miről beszélt Einstein valójában?
- Elhitették velünk, hogy a matek olyan, mint a száraz lószar!
- Nincs miért tapsikolni: egy gyorsan hanyatló világban élünk!
- Mihez kezdjünk ma egy középkori eretnekkel, pláne, ha nem volt eretnek?
- A melegek miatti isteni büntetés volt az olasz földrengés?!
- Miért úgy fekszik a halott Krisztus anyja ölében?
- Ez maga a Pokol! Hétszáz év alatt sem változott!
A lehetséges módszerekről
hosszan lehetne értekezni, van úgy, hogy regénybe oltott tudományt tesznek elénk, s érvényes módszer az is, ha azt megmutatják, hogy a tudós (vagy a művész) gondolkodó, érző, esendő ember, s az életrajzi adatokkal fellazított tudomány érthetőbbé válik. Vannak aztán olyan könyveik, melyek az érthető, „hétköznapi és emberi” nyelvre próbálják lefordítani azt, amit az „elméleti emberek”, fontosságuk tudatában a maguk bikkfanyelvén tárgyalnak. Aztán ott vannak azok a szerzők, akik képesek a bonyolultból és összetettből kiragadni a lényegest, az egyszerűt, a hétköznapit, s ehhez képesek olyan kapcsolódási pontokat teremteni, amelyektől az adott jelenség – legyen szó tudományról vagy művészetről! – érthetővé, szórakoztatóvá és befogadhatóvá válik.
Pintér Gergő könyve az egyik legszórakoztatóbb kísérlet arra, hogy az olvasó megértse az érthetetlent!
A Új világok teremtése című
könyv sikerének titka valószínűleg (biztosan) a szerző habitusában rejlik, gondolom ezt akkor is és úgy is, ha Pintér Gergőt személyesen nem ismerem. A könyv szövege, a háttérben meghúzódó web-lap és Facebook-oldal, a kiadó honlapjáról elérhető számtalan – jó, legyen számos! – izgalmas anyag megrajzolja a szerző portréját. S ha hiányos is ez a kép, azért annyi kiderül belőle, hogy nem a szokásos, „sztereotip matematikussal” kerül kapcsolatba az olvasó. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy Pintér Gergő sokak számára a halál;orgazmus zenekar frontembereként volt ismert… akkor még izgalmasabb a „képlet”.
Az Új világok teremtése olyan világ(ok)ba kalauzolja az olvasót, amiről eddig elhitették, hogy földi halandó számára elérhetetlen(ek). Ebből a könyvből kiderül, hogy a Pintér Gergő által tárgyalt kérdések, s a kérdésekhez való hozzáállás módja is nagyfokú szabadságról – a gondolkodás szabadságáról – árulkodik.
Az Új világok teremtése a matematikai gondolkodásban rejlő szabadság sokszínűségének a megtapasztalása. A gömbök, Möbius-szalagok és Klein-kancsók felületén rohangáló – telefonok képernyőjéről ismert – kígyó (Snake) segítségével a szabadság kerül a gondolkodás homlokterébe.
A kérdésfelvetés szabadsága mellett
fontossá válik, hogy szabadon megkérdőjelezzük azt, amit tudunk vagy tudni véltünk mostanáig. Pintér Gergő úgy vezeti végig az olvasót az általa felvetett gondolati kísérleteken, hogy ahhoz tényleg nincs szükség többre, mint kíváncsiságra és nyitottságra!
A címben idézett Taliándörögdi hat dimenziós gólya esete („Taliándörögdön gyorsan terjednek a pletykák: másnap egy maroknyi ember állt a villanyoszlop alatt, és bámulták a gólyafészket. Alig várták, hogy arra járjak, mert nem értették, mitől hatdimenziós a gólya.”) csak egy a meghökkentő felvetések sorából, s megtalálható a kötet 23. oldalán. Én most egy másik, kevésbé érdekes, de annál izgalmasabb citátumok hoznék:
„A matematikáról és a tudományról azt gondolnánk, hogy világos logikai lépésekkel halad előre egy probléma megoldása felé. Ezzel szemben, amit most fogunk csinálni, az inkább a művészetre jellemző: egy képzettársítás, amelynek ránézésre nincs köze a feladathoz.”
– olvashatjuk a Perspektíva és horizontvonal című alfejezet elején, s a szerző nem csak frázist puffogtat, tényleg érthetővé tesz valamit, ami egyébként macerás.
Élmény a könyv az elejétől a végéig. Például, amikor az Olvasó megérti a borítót, vagy eljut az utolsó fejezethez, melynek gondolati játékai segítségével a relativitáselmélethez kap kapaszkodókat… úgy, hogy közben nem lett belőle sem matematikus, sem fizikus.
Azt gondolom, hogy Pintér Gergő kötete az Új világok teremtése áttörést jelent a matematikától rettegők számára: a könyv tartalma könnyebben befogadható, mint a halál;orgazmus dalai.
