
Hollandiában fődíjas lett, aztán Amerikába megy Török Ferenc filmje
A nemzetközi filmes rendezvényen korábban is szerepeltek magyar alkotások, de először díjaztak magyar filmet.

A nemzetközi filmes rendezvényen korábban is szerepeltek magyar alkotások, de először díjaztak magyar filmet.

A TIFF a filmes díjszezon egyik fontos lépcsője, bár ezen a fesztiválon a közönség osztja a díjakat.

A szülőföld, haza és otthon tematikájú filmekre specializálódott seregszemle idén 17 országból 60 alkotást vonultatott fel augusztus 23. és 27. között.

A San Franciscó-i premiert Török Ferenc személyes részvételével tartották teltházas vetítésen 1500 fős közönség előtt a Castro moziban, ahol a publikum állva tapsolva ünnepelte a magyar alkotást.

A rangos díjat Török Ferenc tegnap este személyesen vette át az amerikai fesztiválon.

Két állás és két ösztöndíjporgram is található a 22 kulturális pályázat mellett, amelyekben novellaírásra, fotózásra, filmezésre is csábítanak.

A lakókocsiban született gitárzseni, akit egy súlyos sérülés és a roma holokauszt sem tudott megállítani abban, hogy a jazz kiemelkedő alakjává váljon - a cigány származású Django Reinhardt élettörténete van olyan érdekes, hogy szélesvásznon is megállja a helyét.

A filmkritikusokból álló zsűri indoklásában kiemelte, hogy az 1945 westernfilmeket idéző fekete-fehér képei már a kezdettől fogva lebilincselik a nézőt. Már most úgy érezzük, hogy ez a film a nagy klasszikusok közé kerül.

Enyedi Ildikót pedig mára az Amerikai Filmakadémia is beválogatta a tagjai közé, így a jövő évi Oscar-díjátadón már ő is szavazhat a legjobb rendező kategóriában.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, érdemes művész filmjeivel több mint negyven magyar és nemzetközi díjat nyert el korábban.

A zsűrielnök: Ez a film arról beszél, hogy még ebben a megosztott világban is képesek vagyunk arra, hogy ugyanazt álmodjuk, és hogy még egy vágóhídon is megtalálható a kedvesség és szelídség.

A nagy presztízsű amerikai seregszemle 25 országból érkezett több mint 80 alkotást vonultatott fel.

A 40 zenei produkció hab a tortán: a versenyprogramban 90 filmet láthatunk a világ minden részéből.

A filmfesztivál díjátadó ünnepségét szombaton este tartották a bécsi Uránia moziban. Az ötnapos mustrán 141 közép- és kelet-európai filmalkotást vetítettek.

A film azt az alapvető kérdést járja körül, hogy hogyan lenne érdemes élnünk. Megmutatja a meddő kis malmokat, amikben őrlődünk, és emiatt annyi mindenről lemaradunk, ami beleférhetne abba a hatvan-nyolcvan évig tartó életünkbe.

Díjat nyerni jó! De olyan díjat, amivel egy csapásra világhírű leszel, nem akármilyen érzelmi sok. Nevetni vagy sírni ilyenkor nagyjából ugyanaz. Borbély Alexandra mesél arról, hogyan élte meg a Testről és Lélekről, Enyedi Ildikó új filmjének berlini győzelmét.

Azt gondolnánk egy író másképp olvas, egy rendező másként néz filmet, a szakmai szem meggátolja abban, hogy élvezze a művet. Ezúttal másként történt.

Már elővételben is hatalmas az érdeklődés az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmre.

Egyszer megkérdezték tőle, hogy haláláig dolgozni akar-e, mire azt válaszolta: Jobb hétköznapi emberként meghalni. Ha az ember munka közben hal meg, az csak gondot okoz a környezetének.

Többek között Csordás Gábor Villon közismert, a magyar irodalomban már sokak által lefordított halálra ítélős négysorosának adja három vadonatúj fordítás-variációját.

A Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke szerint a magyar filmgyártás aranykorát éljük.

A Testről és lélekről magyarországi díszbemutatójával nyílik vasárnap a Magyar Filmhét, a művet március 2-től játsszák a mozik.

A film egésze nem más, mint a magány, a rettenetes (csaknem elviselhetetlen) elidegenedés, az érzelmek kifejezésétől való rettegés krónikája. - Ferber Katalin írása a Berlinálén bemutatott Három villanás című filmről.

A kevéssé emberbarát mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás.

Nagy visszhangja van a Berlinalén a magyar zsidó-veszternnek

Enyedi Ildikó műalkotása kényszerít a személyes reflexió megfogalmazására, jóllehet, a filmismertetésben ennek nincs helye. - Ferber Katalin írása a Berlináléról.

A Die Welt kritikusa a többi között hozzátette: meglepő, hogy még soha nem vitték filmre a Testről és Lélekről alapgondolatát: lehetséges-e vajon, hogy két ember, akiknek semmi közük egymáshoz, ugyanazon az éjjelen ugyanazt az álmot álmodják.

Ahol a férfi és női, társadalmilag elvárt szerep élesen elkülönül, sőt sok tekintetben egymással ellentétes, egy transz nő és egy 'normális' férfi együttélése finoman szólva is botrányos. - Ferber Katalin jelenti a 67. Berlináléról.

A Testről és lélekről története két olyan ember találkozásáról szól, akik a nappali világban nem igazán ismerik egymást, éjjelente viszont régóta ugyanazt az álmot látják.

Török Ferenc 1945 című filmje a legjobb narratív film közönségdíját nyerte el.