A legendás jazz-gitáros élete mesél a roma holokausztról

Django

A lakókocsiban született gitárzseni, akit egy súlyos sérülés és a roma holokauszt sem tudott megállítani abban, hogy a jazz kiemelkedő alakjává váljon – a cigány származású Django Reinhardt élettörténete van olyan érdekes, hogy szélesvásznon is megállja a helyét. Étienne Comar okosan és érzékenyen nyúlt a témához, a Django egyszerre életrajzi film és erős dráma, miközben a jazz szerelmeseinek szívét is megdobogtatja. A Berlinálé nyitófilmjében magyar szereplőt is találunk, nevezetesen Palya Beát, aki Django feleségét alakítja, méghozzá visszafogottan és teljesen hitelesen. A rendező érzékelhetően nem csupán az 1953-ban elhunyt zenész életműve előtt kíván tisztelegni. Az alkotás 1943-ban játszódik, amikor is Django Reinhardt (Reda Kateb) karrierje csúcsán van, a roma holokauszt fenyegető árnyéka azonban Franciaországot is eléri, így a zenész menekülni kényszerül. Étienne Comar a főszereplő sorsán keresztül mutat be egy olyan történelmi eseményt, mellyel viszonylag kevés film foglalkozik. A rendkívül erős atmoszférának köszönhetően korrajzot kapunk az 1940-es évek Európájáról, melyben a nácik a cigányokat és a jazzt egyaránt üldözik.

Zokogás a forgatáson

A Djangót július 14-én premier előtti vetítésen tekinthették meg az érdeklődők a Toldi Moziban, ahol többek között a Gipsy Swing Project és a Valami swing is jammelést tartott. A vetítést követő közönségtalálkozón a tervek szerint részt vett volna a film zenéjét jegyző Stochelo Rosenberg is, ám sajnos nem érte el a repülőgépét, így csak később érkezett Budapestre.

Stochelo Rosenberg játszotta fel Django muzsikáit a filmben

Ennek ellenére is hallhattunk érdekességeket a filmről: az est házigazdája, Kovács András Péter KAP Palya Beával beszélgetett. A Django feleségét alakító magyar énekesnő precíz, odaadó színésznek ismerte meg a címszereplőt alakító Reda Katebet. A forgatás során Stochelo Rosenberg az ujját törte, ami azért abszurd, mert neki kellett feljátszania Django muzsikáit, aki súlyos kézsérüléssel élte le életét. Palya Bea is beleélte magát szerepébe, ugyanis terhes nőt alakított, a forgatás végén pedig kiderült, hogy valóban állapotos.

Palya Bea és Kovács András Péter KAP beszélgetése a Django vetítése után – fotó: Várkonyi Zsolt

Hátborzongató volt a jelenet, amikor felégették a karavánokat, amikben egy hétig éltünk. Hajnali ötkor vettük fel a jelenetet, egészen furcsa élmény volt. Zokogtunk

– emlékezett vissza a forgatásra, ahol egy előre felépített tábort gyújtottak fel a drámai hatás kedvéért. A főszereplő édesanyját alakító Bimbam Mersteinnek személyes tapasztalatai is vannak a roma holakausztról, nagymamáját elvitték a nácik.

Bimbam azonnal kimondja, eljátssza, amit érez. Amikor a forgatáson megjelentek a tankok, azonnal felelevenedtek benne a képek, elkezdett zokogni, mi pedig vele zokogtunk. Mélyen hatott rám. Rengeteg történetet mesélt. Sokat nevettünk és sírtunk Bimbam mellett. Van bennem egy kis roma vér, de ha nem lenne, akkor is éreztem volna a történet súlyát. Ajándék volt számomra a forgatás. Olyan érzés volt, mintha a tenyerén hordozna a jó isten. Amikor elolvastam a forgatókönyv utolsó jelenetét, elkezdtem sírni. Sokfajta filmet lehetett volna készíteni Djangóról, Étienne Comar azonban egyetlen évet emelt ki az életéből. Talán azért, hogy többet ne történhessen meg ez a szörnyűség. Ezért vállaltam el a szerepet, pedig rettegtem tőle, hogy nem leszek elég jó. Életem nagy kérdése, hogy elég jó vagyok-e. Nem vagyok színész, nem vagyok francia. Mégis az első naptól kezdve kaptam a pozitív visszajelzéseket

– monda Palya Bea. A beszélgetés után helyi manouche zenészek koncertje zárta az estét. Aki még többet szeretne hallani Django Reinhardt muzsikájából, július 15-én, szombat este megteheti, Stochelo Rosenberg Roby Lakatos, Bangó Margit és Illés Ferenc közreműködésével a Városmajori Szabadtéri Színpadon ad koncertet.