Véleményhorizont

A Vezess helyettem az elmúlt évek egyik legtalányosabb, legsokrétűbb, leggazdagabb szövésű filmje, amelyet nem elég egyszer látni.

A Menekülés nem ragaszkodik mereven a műfaji keretekhez: animációs játékfilmként és dokumentumfilmként is értelmezhető,

Mark Kac önéletrajzi írása ismeretlen világokat mutat be, sokkal izgalmasabb, mint amit egy matematikustól elvárnánk.

Felhőtlen kíváncsiság vonzott a repülő autóktól a gondolkodó drónokig vezető Háy György-könyvhöz. Aztán a szomszédot elkezdték lőni az oroszok…

A Tündérek titkos világa nem minden előzmény nélkül való, ugyanis 1920-ban történt, hogy barátnő tündéreket fotózott az erdőben.

A Belle a 2021-es Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Premiere szekciójában debütált, lemérték, 14 perces álló ovációban részesült.

Csodálatos barangolás ez, ami sokkal közelebb hozza A Pál utcai fiúk történetét, amit már egyébként is régóta a szívünkbe zártunk.

A magyar oktatás kapkod, nagy rajta a nyomás fentről (kormányzat) és alulról (szülők) is. A tanárok gyakran elavult tanterveket használnak.

Andónisz Jeorjíu ciprusi regénye, a Történetek albuma az élet minden apró zugába bepillantást enged. Lenyűgöző ez az összetettség!

A szépirodalom olyasmit is rögzít, ami a mi világunkban alig hagy nyomot, eltűnik, mint LÉLEGZET A MÁRVÁNYON.

A világ legrosszabb embere: Ebben a filmben szinte minden benne van, ami egy életben megtörténhet veled...

És írt-e Shakespeare az anamorfózisról? Sok korábban fel nem tett kérdésre próbál válaszolni Orosz István könyve: MEKKORA KÉP!.

Jón Kalman Stefánsson regénye lenyűgözőbb, mint bármi, amit 2021-ben olvastam: Nyári fény, aztán leszáll az éj…

A hős című film börtönnel kezdődik és azzal is zárul, s hogy közben mi zajlik le, arról beszédesen hallgat Rahim külsejének megváltozása.

Petra Hůlová regénye olyan kérdéseket vet fel a mozaikcsaládok kapcsán, amelyekkel nem szoktunk foglakozni. Az Apatolvaj ad gondolkodnivalót bőven.

A vonal folyamatosan foglalt volt, körülbelül huszadjára vették fel, és az első kérdésük az volt: „Maga rákos?”

Bécs gyönyörű és elbűvölő. Az ember könnyen szerelembe esik, ahogy egy vonzó és előkelő hölgy társaságában megemelkedik a pulzusa.

Pár hónappal később a Sparks újra kopogtatott Caraxnál az Annette című film ötletével és zenéivel, amire viszont már ő is rábólintott.

Az Étvágy című holland regény főszereplője 1956-ban, három éves korában került Hollandiába. Hatalmas karrier, óriási bukás és utána…

Az Örökbeadás című angol-olasz-román dráma végtelen egyszerűséggel mesél el egy szívszorító történetet, amiből rengeteget tanulhatunk.

Bakos András lírájával hozzásegít a lelassuláshoz, amire az évnek ebben a szakaszában szükségünk lenne, hogy ne az ént helyezzük előtérbe

Kovári György kötetében sok őrült találmányról szó esik, de a Hepehupák ennél sokkal többről szól: a magyar abszurd előző felvonásáról.

160 perces filmektől néha meg szoktunk ijedni. A Nem hagytak nyomokat nem ilyen film, a hossza nem terhelő.

Warhol túlélte az esetet, sosem épült fel egészen. De ki lehetett a szabálytalan nő, akinek Sara Stridsberg regényt szentelt?

Rozán Eszter regénye két idősíkban, több nézőpontból tárul elénk. Hősei hétköznapi emberek, akik hétköznapi módon élnek.

Czibak Ilona harag nélkül mesél arról, hogy mit jelent Magyarországon egy elnyomott kisebbséghez tartozni.

Az ösvény, amin járunk nem más, mint a Trend kiadó által nemrégiben megjelentetett válogatás Janikovszky Éva publikációiból.

Mihai Radu regénye színpompás tűzijáték, szórakoztató és tragikus valóság-mese, mely egyszerre megrázó és vicces. Az ÁTSZIVÁRGÁS maradandó élmény.

Ajánlom Bert Miller könyvét mindazoknak, akik napjaink zűrzavaros világában keresik a kapaszkodót, a segítséget...

Zágoni Balázs olyan finoman, érzékenyen, kedves humorral és emberséggel átitatva tálalja elénk történetét, ami már önmagában is ritkaság.