jakabovics tibor szerintemezazegész
+ Irodalom

Gyerekszemmel másképp néz ki a tavalyi év is!

Jakabovics Tibor mesevírusa legalább annyira szól a felnőttekben továbbélő gyermekhez, mint a gyerekekhez. Szerintemezazegész…

Keresés a weben

Jakabovics Tibor: SzerintemezazegészEquibrilyum Könyvkiadó,2022 – illusztrálta Buzási Gyopár-Orsolya – 68 oldal, keménytáblás kötés – ISBN 978-615-0126-04-3

Folyvást változó világunk folyton változó magyarázatokat kíván, kortól, nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül. Néha érdemes gyerekszemmel – még ha az a szem nem is valódi – pillantani a minket körülvevő valóságra. Jakabovics Tibor már a Mókusugrással bizonyította, hogy nem áll tőle távol a „sajátos nézőpont”. Egyszemélyes mozgalmának alapvetései nagyjából olyan távol állnak az önszürkítő „felnőtt” hétköznapok világától, amennyire egy gyerek furcsálkodva – kicsit talán berzenkedve – fedezi fel a felnőttek által meghatározott világot… és annak kereteit.

Ilyen mértékkel mérve nincs

semmi meglepő abban, hogy a felnőtteknek szóló Mókusugrás után egy gyerekkönyvvel jelentkezett. Persze, ebben is van csavar. „Nem úgy”, „nem annyira” gyerekkönyv a Szerintemezeazegész! Inkább csak annak látszik. Viccelődve azt is mondhatnánk a hátsó borító nyomán:

„Ez korhatáros mesekönyv, rendes 18-as karikával […] 5-104 éveseknek finoman szólva is ajánlott, alatta/felette szülői felügyelettel az előirat szerint, étkezések alatt, vagy között, esetleg helyett.”

De ez nem vicc!

A korhatár-besorolás egészen pontos, ez a könyv – ha nem is ugyanúgy, de ugyanannyira – szól a gyerekeknek, mint a felnőtteknek. Jakabovics Tibor nem csak a nézőpontot, de a hangot is megtalálta: a történet narrátora olyan

stilizált nyelven szólal meg,

ami egyszerre ismerős és idegen. Ismerős, hiszen a gyermeki nézőponthoz gyermeki szavak – és összefüggések! – társulnak, de olyan összefogottságban és sűrítettségben annyira irodalom, amennyire csak lehet.

A Szerintemezeazegész elgondolkodtató, és/de

mókás és szórakoztató. Nyilván másfajta üzenetet hordoz a felnőttek és a gyerekek számára, és ezt az összetettséget hang- és egyensúlyozzák tovább Buzási Gyopár-Orsolya nehezen meghatározható hangulatú illusztrációi, melyek magukra fordítják az olvasó-lapozgató ember figyelmét, és tovább gazdagítják az amúgy is szokatlan hangulatú szöveget. Amit Jakabovics Tibor a nyelvi megformáltsággal hozzátesz a – magában egyszerű – történethez, azt hangulatban tovább emeli Buzási Gyopár-Orsolya. Ezek a képek nem akarnak „szépek lenni”, sokkal inkább sűrűnek és gondolatébresztőnek mutatkoznak, s elrugaszkodnak attól a hagyományos képi világtól, amit meseillusztrációként megszoktunk-megszerettünk. És ez jól van így.

A Szerintemezeazegész-re lehet „mesekönyvként” hivatkozni,

de lássuk be, mesélhetőségével együtt sem „igazi meseköny”, inkább amolyan napló/jegyzet, s ráadásul a szövegben feldolgozott időszak is meghatározható: a pandémia és a lezárások időszaka. Sőt, ennél pontosabb valós pillanatokkal is kötődik a szöveg valósága a hétköznapokhoz:

„Ha én nőűrhajós leszek, nem hagyom a rendszerkáoszt. Én figyelnék a kisgyerekekre, és nem ejtenék rájuk semmit biciklizésnapon. Másik napokon sem, mert mi, nők tudunk rendet tartani, tegnap is meg mai is én pakoltam be a mosogatógépet, és semmi nem esett le, az űrhajón sem ejteném le, akkor hogyan pottyanthatnám le pont az űrhajót, mikor benne vagyok, majd bolond lennék.”

A huszadik fejezetben felbukkanó űrhajóproblémára

ma még(!) mindannyian emlékezhetünk, 2021 tavaszán keringett a fejünk fölött „egy dömpingvasdarab olcsón Kínából”. A kínai Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta a Kínai Nemzeti Űrhivatal fejlesztése volt, és az épülő kínai űrállomás főmodulját szállította. Végül Sri Lankától délnyugatra csapódott az óceánba… legalábbis a felnőttek unalmas nyelvén nagyjából ennyi történt.

A Jakabovics Tibor által ki- és megtalált,

felemelt és megformázott gyereknyelv és nézőpont biztosan megkacagtatja a valódi gyerekeket, és elgondolkodtatja a – bennük rejlő gyermekről gyakran megfeledkező – komoly felnőtteket. Görbe tükör a Szerintemezeazegész, nem görbébb, mint más tükrök, de másfélék a görbületei. És ez jó!

Kerek és szeretnivaló ez a nem-mesekönyv,

s értem (érteni vélem), hogy valahol véget kellett vetni a szövegnek, de reménykedem, hogy van vagy lesz folytatása, melyben megmutatkozhat a pandémia utáni világ.

[»A Szerintemezazegész, ahogy az Equibrilyum Könyvkiadó többi kiadványa is,
minősített FSC (“erdőbarát”) papírra készült,
és minden egyes kinyomtatott könyv után
elültetünk egy fát.«]

Gyerekszemmel másképp néz ki a tavalyi év is!
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top