+ Film

Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő – új japán anime a mozikban

Belle

A Belle a 2021-es Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Premiere szekciójában debütált, lemérték, 14 perces álló ovációban részesült.

© 2021 STUDIO CHIZU
Keresés a weben

A tini, a Szépség és a felnőtt nő

Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő, rendező, forgatókönyv: Mamoru Hosoda, zene: Kaho Nakamura, Taisei Iwasaki, Ludvig Forssell, Yuta Bandoh, Miho Sakai, szereplők: Kaho Nakamura, Ryô Narita, Shôta Sometani, Tina Tamashiro, japán animáció, 122 perc, 2021. Forgalmazó: Mozinet,16 éven aluliak számára nem ajánlott.

Hosoda új animéje ismét a japán család és a felnövés nehézségei köré szövi látványos történetét, ezúttal a kibervilágot használva kompenzáló mesevilágként.

Mamoru Hosoda és a Studio Chizu, 2011-ben alapított gyártó cége a magyar animekedvelők számára sem ismeretlen, Japánban pedig lassan felnő egy nemzedék, amelyet Hosoda-generációnak sem túlzás nevezni. Az anime világhírű mestere, Miyazaki  nyomdokain – noha generációs és alkati okokból eltérő eszközökkel – Hosoda a kezdetektől a világpiacra dolgozik. Nála az amúgy sem merev anime-szabályok még rugalmasabbak. Szokásosan Miyazakit  nevezik a „japán Walt Disney”-nek, ám ez az elnagyolt meghatározás sokkal inkább illene Hosodára. Miyazaki sajátosan eredeti alkotásai ízig-vérig japánok ugyan, nyomát sem találjuk azonban nála az amerikai mester rendíthetetlen optimizmusának.

Belle

Az aktuális tematikai világtrendek mentén alkotó Hosoda univerzumában azonban a Disney-világ többnyire humorral fűszerezett happy end-szeretete úgyszólván alap. Eddigi egészestés filmjeiben meghatározók a visszatérő motívumok és történetszálak. Így az is, hogy az elsők között, a Nyári háborúk-ban (2009) reagált a kíbertér veszélyeire. Az ott OZ névre hallgató alternatív valóság nem csupán közösséget, hanem a mesterséges intelligencia irányította hétköznapi életet is jelenti. Az OZ-t ártalmas célokra használó katonai erőkkel a főhős, Kenji, a gátlásos matekzseni azért képes sikerrel megharcolni, mert szerelme, Natsuki családjában megtapasztalja, amiért érdemes: azokat az értékeket, amiket a hagyományos értékeket megbecsülve őrző, összetartó japán nagycsalád képvisel.

A fiú és a szörnyetegben (2015) számos tartalmi és vizuális elemben hasonló felnövéstörténetet mutatott be, ott egy árva kisfiút vesz pártfogásába az alternatív világ-beli szörny. A Mirai (2018) fantasy-elemei is a gyerekek hétköznapi életét könnyítik azzal, hogy a kishúgára féltékeny, erős indulatokkal küzdő 4 éves Kunt minden fájdalmon és nehézségen keresztül elvezetik ahhoz a megnyugtató érzéshez, hogy a családjuk a húgával, Mirai-jal vált teljessé. Az Alkonyat-széria leágazása, a Farkasgyermekek (2012) pedig Hosodánál a velünk született természetünk elfogadása mellett a gyermeki agresszió kezelhetőségét is tárgyalja.

Belle

A Belle-ben viszontláthatjuk a látszatra eseménytelen vidéki élet és az ingergazdag, zajos digitális világ ütközését. A 17 éves, magányos Suzu egy apró faluban él az édesapjával. A középiskolában nem tartozik a népszerűek közé, bár egy menő fiú mindig megvédi, ha zaklatják, s Hiróra, techzseni barátnőjére is számíthat. Aggodalmaskodó apját távolítja, a hétköznapi teendőkön túl alig váltanak szót. Hiro regisztrálja Suzut az U nevű, 5 milliárd tagot számláló közösségi oldalra, s a neve angol megfelelőjével, Belle-ként belépő lánynak a rendszer a valódi képességei alapján olyan avatart generál, aki amellett, hogy világszép, csodálatosan is énekel. Csakhamar hatalmas rajongótábora alakul ki, s Belle-nek, Szépségnek hívja kedvencét. A rózsaszín tökéletes árnyalataiban tündöklő, tehetséges és elbűvölő lány báját tovább mélyítik pikáns kis szeplői.

Suzu ismerőseinek – sem valós, sem virtuális – álmukban nem jutna eszükbe, hogy a visszahúzódó, szögletes mozgású, soha nem éneklő lánynak köze lehet az U elegáns, felszabadult és boldog énekesnőjéhez. Suzu gátlásainak, zárkózottságának az az oka, amit nem képes senkivel megosztani: egész lényét meghatározó, feldolgozhatatlan gyászát. Kislány volt még, amikor az édesanyja vízbe fulladt. Az asszony kimentett egy kisgyereket a sebes sodrású folyóból, ám ő már nem tudott partra érni. Suzu és az édesanyja sokat énekeltek, a mama nagyon tehetségesnek tartotta a kislányát, s ő az anyja halála óta nem képes egyetlen hangot sem énekelni. Suzu gyászmunkáját elsősorban a saját haragja akadályozza. Nem tudja elfogadni, hogy az, akit úgy szeretett, s aki annyira hiányzik neki, egy idegent megmentett, ám őt örökre magára hagyta.

Belle

A kíbertérben a Sárkány avatart használó felhasználó gyakran zavarja Belle előadásait, s egyik élő szuperkoncertjén hatalmas botrányt kelt. A sárkány az európaitól eltérően a japán és kínai kultúrában nem azonos az eredendő gonosszal, ellenkezőleg, így csöppet sem  meglepő, hogy Belle / Suzu kíváncsi, ki rejtőzik a szörnyetegkarakter mögött. Mind az ismert mese-elemek között (kastély, beszélő tárgyak, rózsa) a metauniverzumban, mind pedig a hétköznapokban nyomozni kezd. Az U-ban A Szépség és a Szörnyeteg variációjára folytatódik a történet. Az anime valóságában Suzu a barátai segítségével Kawasakiban találja meg Kai-t. A fiú és öccse, Tomo évek óta szenvednek zsarnoki, agresszív apjuktól, aki anyjuk halála óta a legkisebb vétségért is bünteti, sőt üti-veri őket. A folytatásról spoiler nélkül csak annyi mondható, hogy Suzu mind az U-ban, mind a valóságban nemcsak megérti és elfogadja, de követi is anyja egykori önzetlenségét.

Belle

A Belle-ben Hosoda a kiberteret állandó mozgásban lévő, szuperlátványos metaverzumnak mutatja (design: Eric Wong, karakterek: Hiroyuki Aoyama, Michael Camacho, Jim Kim /pl. Jégvarázs/). Olyan menedéknek, ami nem pusztán szórakoztat, de a kockázatos, sötét tartalmak modellezésével megtanít a veszélyek felismerésére és azok legyőzésére is. A J-Pop zenei alapokra írt zenét és a dalokat a Suzut alakító Kaho Nakamura énekes-dalszerző jegyzi. (A szereplőkről és a karakterekről itt lehet sok képpel illusztrált galériát látni.)

A Belle a 2021-es Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Premiere szekciójában debütált, lemérték, 14 perces álló ovációban részesült. Az Oscar-shortlistre végül nem került föl, ám  annak ellenére, hogy a 2021-es év közepén mutatták be, a 3. legmagasabb bevételt érte el tavaly Japánban. A magyar forgalmazást örömmel üdvözli minden animekedvelő, bár az amúgy érthetetlen 16-os korhatár a műfaj legszélesebb rajongótáborát alkotó tinik jelentős hányadát kizárja a moziból.

Boronyák Rita

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Zsolti-kun szerint:

    Egyáltalán nem érthetetlen a 16-os korhatár. Bár először én is úgy voltam vele, hogy a nagyon nehéz besorolni és nem létező 14-es jobb lehetne. A csattanó kivételével valóban kevés a komolyabb erőszak. De egyrészről a csattanó miatt nem lehetett volna nyugati 12+ animációkkal egy papírra tenni. Ha a szülők arra apelláltak volna és szülői felügyelettel legyintve a kisebbeket is bevitték volna, eléggé nagy galiba történt volna. Bár ez a szülők hibája, hogy mindenre is beviszik a kölykeiket. Illetve visszatérve: tudtommal ez a téma nálunk nem is fér bele 12-be, sok más bagatellizálás után itt sajnos mindenképpen biztonsági játékot kellett játszani. Másrészről a film közepén van egy rövid jelenet, ahol erotikus felületen hirdető leányzó élő videóban magához nyúl. Nehezen látható, mert közben egy chat is ugrál. Ezt csak most láttam meg, ahogyan újranéztem. Ez márpedig alsó hangon 16-os! Sok országban alacsonyabb besorolással ezt és a végkifejletet cenzúrázták. Még ha a témát engedik is máshol 12-vel, de nálunk mindennel együtt vágatlanul került forgalomba. Szerintem nem egy ilyen apró utalás van még, amikre oda kell figyelni. Mondhatnám a tanárral történő affért is. Egyébként hozzáteszem, hogy a cikkben jelzés nélkül nem szabadott volna leírni a film fő csattanóját! Ugyanis az konkrétan egy odacsapó “meglepetés”.

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top