Az étkezés manapság lassú öngyilkosság
Végiggondoltad valaha, hogy amit magadba tömsz – természetesen az étkezésre gondolok –, az milyen hatással van a testedre? Joacim Lund megtette helyetted.
Végiggondoltad valaha, hogy amit magadba tömsz – természetesen az étkezésre gondolok –, az milyen hatással van a testedre? Joacim Lund megtette helyetted.
…aki egy nős férfivel folytatott viszonyt. Legalábbis a korabeli sajtó ezen csámcsogott, ebben a hangnemben. Irène Frain utánajárt a tényeknek.
De én azok közé tartozom, akik bíznak abban, hogy ezeket az alapokat már jócskán meghaladtuk. Magyar László András kötete tömény rácsodálkozás.
Téved, aki azt gondolja, hogy unalmas a 19. századi angol arisztokrácia londoni élete. Elhallgatások, titkok, hazugságok, büszkeség és képmutatás, összeesküvés – Julian Fellowes megmutatja.
avagy: Mi dolgunk van nekünk gróf Bánffy Miklós külkereskedelmi-politikai alapvetésével?
A születésnapi verseskötet után most háromkötetnyi, zsebben elférő műfordításnak örülhetünk. Shakespeare és Dante – nagy szerzők, kis formátum.
Legutóbb, amikor – jobb híján – kilós, mirelit, konyhakész pacalt vettem, a kiolvasztás után fél kilónál alig több maradt a tálban. Lopják a pacalt?
Az amerikai írónő Emery Lord hihetetlen könnyedséggel feszül neki olyan témáknak, amelyekről nem szoktunk beszélni. Úgy dönti a tabukat, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Persze, Károlyi csak egy kiragadott példa arra, hogy mennyire nem ismerhetők meg a történelem formálói a puszta életrajzi tények alapján. Szükség van a háttérismeretekre! gróf Bánffy Miklós: Emlékeimből című könyvéről.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy film és az alapjául szolgáló könyv ennyire egyszerre kerüljön piacra. A Csábítás jó alkalom a film könyv vita felélesztéséhez. Thomas Cullinan: Csábítás című könyvéről.
Tanulhatjuk a magyar történelmet, nyomhatjuk a nemzeti érzést, és sírhatunk Trianon miatt, de semmit nem fogunk érteni az egészből, ha nem figyelünk azokra, akik közelről nézték és csinálták a történelmet. Bánffy Miklós közéjük tartozik. Gróf Bánffy Miklós: Huszonöt év című könyvéről.
Az 1980 előtt született X generáció nem tekinthető másnak, mint digitális bevándorlónak. Éppen ezért a videojátékok árnyoldalát látják. A nyakukban lihegő, mostanában csúcsra jutó Y generáció szükségszerűen másként látja a világot. Fromann Richárd: Játékoslét / A gamifikáció világa című könyvéről.
A róka völgyében című regény igazi fordulatot jelent a krimi-irodalomban: a feszültség fenntartható a klasszikus motívumok nélkül is. Sőt… Charlotte Link: A róka völgyében című könyvéről.
A kommunikáció és annak minősége mindig is központi kérdés – létkérdés – volt, de még soha nem volt annyira demokratikus, dinamikus sokszínű és erős, mint manapság, amikor a technikai fejlődés számtalan olyan eszközzel látott el minket. Szvetelszky Zsuzsanna: Rejtett szervezetek / Az informális kommunikáció hatalma
Ez a kötet a gyerekeknek, közülük is a legfiatalabbaknak kívánja nyelvi kérdésekben megadni a szót. Azért, hogy a csecsemők is elmondhassák… - olvashatjuk a kötet bevezetőjében, de ez nem egy fikciós mű! Fehér Krisztina: Babák a hangok világában című könyvéről.
A híres emberek zöme nem volt jó tanuló, de ez ne nyugtasson senkit: a rossz tanulók zöméből nem lesz híres ember. Persze, a jó tanulókból sem. Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom…” / Híres magyarok az iskolában című könyvéről.
A titkos laboratóriumok világa kívül esik a hétköznapi ember horizontján, ugyanúgy fejleszthetnek bennük tömegpusztító vírusokat, mint oltóanyagot. De mi lesz, ha bosszútól hajtott kommandós kezébe kerül a veszélyes anyag? Ingar Johnsrud: Kalüpszó című könyvéről.
Azt a tudást, amit őseink biztonsággal kezeltek, ma már csak tanfolyamok és könyvek segítségével sajátíthatjuk el. Persze, ez a könyv többet tud, mint amiről őseink valaha is álmodni mertek volna! Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve című könyvéről.
Valamiféle megmagyarázhatatlan bölcsész-gőgtől hajtva sokan vannak, akik nem látják a természettudományok szépségeit, és ez a viszony gyakran fordítva sem jobb. De mi van akkor, ha a kapcsolódási pontokat keressük? Lente Gábor: Vizilónaptej és más történetek a kémiából című könyvéről.
Tatjána vörös nő volt. Legtöbbször fekete ruhát hordott, és alt hangon beszélt. Azt hiszem, a sok erős pálinka és az olcsó cigaretták adták ezt a zengő, mély színezetet a hangjának. Nagyon ritkán volt jókedvű…
Ha megkérdezik, hogy melyik az a civilizációtól független adottság, mely a legtöbb kárt okozza, nem erre tippelnék. De, ha megmondják, akkor egyetértek!
Disznótort! De nagyon elegánsan. Hozatok egy ezerkoronás mintadisznót Yorkshireből, egy eredeti termelőtől. Meg fogjuk mosatni illatos szappanokkal és itt, az előszobában építünk egy drága, empire-stílű mahagóni ólat… Körner András: A magyar zsidó konyha / Kultúrtörténet 77 autentikus recepttel című könyvéről.
Persze, az is lehet, hogy zsákutca, ahonnan – éppen mert nagyszerű – nehéz lesz visszatalálni a Kokoschka babájából megismert vonalra. Afonso Cruz: Virágok [Flores] című könyvéről.
Nem nehéz felismerni a tüneteket: a mese ellenállhatatlanul árad, és a szövegben nyoma sincs az erőlködésnek. Így hat a rubinbogyó.
Az Apró csodák az amerikai valóságról mesél, a négerek helyzetéről és a fehérek tudott és tudhatatlan előnyeiről. Nálunk, Magyarországon is lenne miről beszélni…
Lehet-e családtörténetet írni egy olyan világban, a mi világunkban, ahol annyira leértékelődött a család fogalma is, hogy a töredékes kapcsolatok sehogy sem állnak össze egésszé?
Az első rinocérosz 1515-ben, Lisszabon kikötőjén keresztül érkezett Európába. Halhatatlan lett, Albrecht Dürer tette azzá. Orosz István: Szent Rinocérosz gyermekei – Typotex, 2017 – Képfilozófiák-sorozat
Eckhart mester a katholikus egyház mellőzöttjei közé tartozik, sem kiköpni, sem lenyelni nem sikerült, mellőzöttségén mostanság sem egy egyházi kiadó próbál változtatni.
A magyar történelemben viszonylag kevés olyan település van, amelynek neve a köztudatban valami rosszal – és szinte csak azzal – kapcsolódik össze. Azt nem kell magyarázni, hogy Recsk ilyen.
A címben szereplő mondat valószínűleg pont így hangzott el, s ha mégsem, akkor is így hangzott volna. A Párducpompából megértheti az utókor, hogy nekünk milyen világban kellet élnünk.