+ Gasztro

A kóser konyhától a zsidó disznótorig

Disznótort! De nagyon elegánsan. Hozatok egy ezerkoronás mintadisznót Yorkshireből, egy eredeti termelőtől. Meg fogjuk mosatni illatos szappanokkal és itt, az előszobában építünk egy drága, empire-stílű mahagóni ólat… Körner András: A magyar zsidó konyha / Kultúrtörténet 77 autentikus recepttel című könyvéről.

Körner András: A magyar zsidó konyha / Kultúrtörténet 77 autentikus recepttel – Corvina Könyvkiadó, 2017 – 398 oldal, kemény táblás kötés védőborítóval – ISBN 978-963-13-6422-4

Disznótort! De nagyon elegánsan. Hozatok egy ezerkoronás mintadisznót Yorkshireből, egy eredeti termelőtől. Meg fogjuk mosatni illatos szappanokkal és itt, az előszobában építünk egy drága, empire-stílű mahagóni ólat. És mikor mind a vendégek együtt lesznek, meg fogjuk kezdeni a disznótort. Egy adott jelre le fogom lőni a disznót

– olvashatjuk Molnár Ferenc Disznótor a Lipótvárosban című írásának részletét Körner András új könyvében, mely példátlan alapossággal teljesíti a Körner által felvállalt missziót. Körner András – aki korábbi könyveit olvasta, annak nincs is szüksége ajánlóra – a brutálisan megszakított magyar zsidó múlt emlékeit és kultúrtörténeti kincseit menti át a felejtésre hajlamos utókornak. Nem csak, nem kizárólag, nem feltétlenül a zsidó származású, vagy zsidó identitást/vallást/szokásokat őrző olvasóknak, hanem mindenkinek, akiben van legalább némi kíváncsiság.

A magyar zsidó konyha című kötet, bár témaválasztását tekintve látszólag az élet egy szűk területére koncentrál, mégis megdöbbentően sokszínű és változatos képet mutat. Aki – mindegy is, hogy milyen indíttatásból – ragaszkodni óhajt a jól megszokott sztereotip elképzeléseihez, az jobb, ha a kezébe sem veszi a könyvet, amit mindenki más nekiláthat. Nem kell hozzá más, csak egészséges kíváncsiság, hiszen

Hogy az emberek mit, hogyan, hol és mikor esznek, az a mindennapi élet egyik legfontosabb jellemzője, s éppen e központi szerep folytán képes az életnek az evéssel látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló vonatkozásairól is képet adni.[…] Egy kultúrát sokféle szempontból lehet vizsgálni, de talán a konyhaajtóból nézve kapjuk a legjellemzőbb képet róla. Nincs ez másként a zsidó kultúra esetében sem

– írja a nyugdíjas építészmérnök a könyv bevezetőjében, s talán nem véletlenül azzal is folytathatjuk, hogy a fenti gondolat nem csak „nincsen másként”, hanem „fokozottan igaz” a zsidó kultúra esetében. Nem nagyon van még egy olyan ősi vallás, mely ilyen mennyiségű szabályt alkotott volna a hétköznapi élet minden területére. Ezek a szabályok, túl azon, hogy az élet számunkra profán témáit a vallás hatókörébe vonták, gyakran praktikus, a saját korukon túlmutató, egészségügyileg is értelmezhető rendelkezésekként is felfoghatók. Nem véletlen – elnézést, hogy túllépek a Körner-kötet által meghatározott témakörön –, hogy Mózes ötödik könyvének 23. fejezetében még szkatológiai előírásokat is találhatunk: „12. A táboron kívül valami helyed is legyen, hogy kimehess oda. 13. És legyen ásócskád a fegyvered mellett, hogy mikor leülsz kívül, gödröt áss azzal és ha felkelsz, betakarhassad azt, ami elment tőled; 14. Mert az Úr, a te Istened, a te táborodban jár, hogy megszabadítson téged, és elődbe vesse a te ellenségeidet: legyen azért a te táborod szent, hogy ne lásson közted valami rútságot, és el ne forduljon tőled.”

Körner András szerencsénkre a tápcsatorna gusztusosabbik végével, s azon belül is a bemeneti funkcióval foglakozik. Emlékiratok, visszaemlékezések, interjúk, kézzel írt és nyomtatott receptgyűjtemények, sajtóhírek és fotográfiák elemzése segítségével mutatja be azt a rég letűnt világot melyre a hagyományok és szokások mellett rányomta bélyegét a többségi társadalom is. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy Körner András alapos munkájából az is kitűnik, hogy a zsidó konyha miként hatott a többségi társadalom gasztrokultúrájára (ezek a folyamatok soha nem egyirányúak).

A magyar zsidó konyha című kötet ráadásul áttekinthető szerkezetének köszönhetően arra is lehetőséget ad, hogy – ha úri kedvünk úgy diktálja – ugráljunk a minket különösen érdeklő témakörök között. Az ilyes olvasási stratégiának az az egyetlen veszélye, hogy elsodorja eredeti szándékainkat az író, s az eredetileg tervezettnél mélyebben ragadunk bele egy-egy fejezetbe… a végeredmény mindenképpen az, hogy az egész könyvet elolvassa a kedves olvasó…

…beleértve a kötetben felbukkanó recepteket is. Ezeknek az illusztrációként szolgáló ételleírásoknak könyv végén, a Függelékben külön mutató is jutott a könnyebb kereshetőség érdekében. Így például viszonylag könnyű (újra) rábukkanni Neiger Jenő 1935-ös receptjére, amivel a budapesti vendéglősök magyaros vacsoraversenyén – ahol az ételt Nikoletti József készítette el – díjat is nyert. A Csángó daraleves receptje a könyv 246. oldalán található.

Az, aki ismeri Körner András korábbi köteteit, nem szorul rá arra, hogy mások ajánlgassák az új könyvet. Az pedig, aki most kezdi az ismerkedést, jó helyen jár, és szinte biztos, hogy A magyar zsidó konyha után a többi Körner-könyvet is kézközelben akarja tudni… mert ez is egy olyan könyv, amit nem érdemes feltenni a polc elérhetetlen csücskébe. Úgyis elő kell venni valamikor újra.

…az ízlés, a szükség, és ravaszság diadala a zsidó konyha, s vívmányai méltóak rá, hogy vallásközi érvényre és nemzetközi jelentőségre emelkedjenek. (Ágai Adolf, 1895)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top