+ Irodalom

Milyen ember volt valójában Károlyi Mihály?

Persze, Károlyi csak egy kiragadott példa arra, hogy mennyire nem ismerhetők meg a történelem formálói a puszta életrajzi tények alapján. Szükség van a háttérismeretekre! gróf Bánffy Miklós: Emlékeimből című könyvéről.

gróf Bánffy Miklós: Emlékeimből – Szépmíves Könyvek, 2017 – 248 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 978-615-5662-40-9

A múltkor emlegetett Bánffy-kötet, a Huszonöt év mellett szeptemberre várható az Emlékeimből című kötet is, mely nem csak forrásként megvilágító erejű, de ráadásul jó stílusban megírt, irodalmi igényű munka. Nem csak azoknak fontos, akik valamilyen oknál fogva a Bánffy-életmű rajongói, de azoknak is, akik a korszak irodalmi-kulturális-politikai élete iránt fogékonyak, s a múltban keresik választ napjaink kulturális és/vagy politikai eseményeire.

Károlyi Mihály személyét – természetesen – csak példaként emeltem ki a Bánffy-emlékiratból, hiszen ő az egyik nehezen megérthető figurája a huszadik századnak. Osztályának és/vagy nemzetének elárulójától a progresszió bajnokáig mindenfajta címkét megpróbáltak már ráaggatni a „bolond grófra”, de közben mindig érződött valami kis zavar a beskatulyázhatatlansága okán. A máig húzódó megértési nehézségeket jól példázza az a vita, ami néhány éve a Károlyi-szobor eltávolítása kapcsán lezajlott. Akkor a magát konzervatívként, és jobboldaliként meghatározó populizmusra erősen hajlamos, és autokratikus vonásait nehezen titkoló, demagógiától sem mentes „politikai csoportosulás” megpróbált bűnbakot kreálni Károlyiból.

Az akció többé-kevésbé sikerült, bár az biztos, hogy összességében az embereket nem túlzottan kötötte le a cirkusznak ez a formája… Az egésznek talán csak annyi előnye volt/lehetett, hogy az érzékenyebbek és fogékonyabbak feltehették maguknak a kérdést, hogy „ki a fene volt Károlyi Mihály?”. (Ugyanezt a kérdést hasonló logika, de ellenkező előjel ürügyén sokan feltették maguknak az elmúlt években Nyírő József vagy Wass Albert kapcsán…)

Károlyi Mihály képességeiről és jelleméről egész életében, legkisebb gyermekkorától már a legváltozatosabb vélemények éltek. Még ma is sokféleképpen ítélik meg: némelyek korlátoltnak, tehetségtelennek vagy haszonleső kalandornak tartják, mások – ma már mind kevesebben vannak ilyenek – valami prófétaszerűséget látnak benne. Szerintem mindkét fölfogás teljesen hamis.

Bánffy Miklós szeptemberben megjelenő kötete nem azért izgalmas ebből a szempontból, mert megpróbálná megmondani a tutit, hanem, mert olyan adalékokkal szolgál Károlyi Mihály portréjához, amilyeneket máshonnan nehéz – lehetetlen? – lenne előbányászni. Bánffy nem csak a politikus és közszereplő Károlyit látta egészen közelről, hanem a magánembert is… ráadásul, rokonok lévén kiskoruktól fogva közelről ismerték egymást, hiszen Bánffy nagynénje nevelte az árván maradt Károlyi gyerekeket:

A legszorgosabb gonddal, folytonos ápolással vette körül a kisfiút; mindentől óvni kellett, hiszen minden olyan könnyen megártott neki! Olyan volt, mint az erőtlen, halvány virágházi palánta, melyet még a szellőtől is óvni kell.

Bánffy, helyzetéből adódóan beszámolhat – és be is számol – azokról a momentumokról, amelyek szerinte Károlyi Mihály jellemének formálódására hatással voltak. Anélkül képes elővenni a közös családi emlékeket, hogy az olvasóban kényelmetlen feszengés támadna: amiről Bánffy beszámol, az nem bulvár, hanem sokkal inkább jellemrajz. Olyasmi, amitől érthetőbbé válik a magyar történelemnek ez a furcsa csodabogara.

Autót vezetett vészes tempóban, bár csak az egyik szemére látott, azon is csak szemüveggel. Két ízben félholtan, súlyos agyrázkódással szedték fel. Falka után vadászott, díjugró lovakat vett, és pólózni is kezdett, mely jó lovasnak is elég veszedelmes játék, ő pedig nagyon erőszakos, de igen rossz lovas volt. Hogy mindez végzetessé nem vált, onnan van, hogy a nagyon vézna gyermekből igen izmos férfivé fejlődött.

Demagógia lenne a fenti jellemzéstöredéket egy-az-egyben átültetni Károlyi Mihály politikai karrierjére, de a jellegzetességek és analógia mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

A Károlyi Mihállyal foglalkozó Bánffy-szöveget önkényesen emeltem ki az Emlékeim című kötetből, nem különlegességként, hanem tipikusként rángattam elő. Bánffy Miklós helyzetéből, jelleméből és törekvéseiből adódóan egészen mást látott a XX. század történelmében, mint amit mi láthatunk, nézőpontja és látásmódja figyelemre méltó…

…és fontos annak, aki érteni akarja azt, ami a XXI. századi Magyarországon – kívülről és belülről szemlélve is – érthetetlennek tűnik. Ez a megértés előfeltétele lenne a változ(tat)ásnak.

Ugyanúgy, mint a megőrzésnek.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top