A sír körül románok, szászok és magyarok álltak – meséli Claudiu M. Florian
A háttérben a rádióból, hol Ceauşescu és a kommunista Románia propagandája harsog, hol a Szabad Európa hangja recseg. Ez a Játszadozások kora.
A világ legjobb könyvét szeretném megírni! – interjú Afonso Cruz portugál íróval
Van, amit le kell írni, van, amit le kell rajzolni, de van, amit zenében lehet legjobban kifejezni – mondja Afonso, az író. De az is lehet, hogy ezt Afonso, a zenész mondta. Vagy a grafikus?
Az időt csak a szerelem képes megállítani még egy álomban is
Ennek a Modiano történetnek egy párizsi könyvárus fiú a narrátora, akiről a történet egy távolabbi pontján azért szükségképpen kiderül, hogy nemcsak olvas és árul könyveket, de ír is, vagy inkább írni fog. Sőt, születési anyakönyvi kivonata szerint, amit egy későbbi idősíkban szerez majd be, pont akkor született, mint Modiano - írásunk a legújabb Felejtett álom…
Mentőcsónak – az érzékenyítő színház
A társadalom tagjaiban nemcsak a menekültekkel, a hajléktalanokkal szemben is rengeteg előítélet él, és csak kevesen mernek szembenézni valóságosan mindazzal, amivel ezeknek a különböző okokból kiszolgáltatott embereknek percről-percre meg kell küzdeniük. A Mentőcsónak Egységet a Szputnyik Hajózási Társaságon belül Fábián Gábor és Pass Andrea hozta létre azzal a céllal, hogy érzékenyítő színházi társasjátékok formájában mindenki…
Én nem hiszek abban a színházban, ami megmondja a tutit – beszélgetés Molnár Gusztávval
Mi történik, ha néhány fiatal alkotó kipróbálja milyen a független, egyenrangú lét távol a kőszínházak világától, mi történik, ha a tündérmesét ráhúzzuk a magyar valóságra és zenés népszínmű születik belőle. Molnár Gusztávval, a Terminal Workhouse alapítójával és a társulat vezetőjével a M/Ámor, vagy amit akartok soron következő előadása kapcsán beszélgettünk.
Hiszen nevetséges az, aki jog és józan ész ellenére visszaél a hatalmával – beszélgetés az Örkény Színház két új előadásáról
Gáspár Ildikó rendezővel Ödön von Horváth Hit, szeretet, remény című darabjának áprilisi bemutatója előtt, és már jócskán a József és testvérei bemutatóján túl beszélgettünk.
A visszatérő – Muladi Brigitta beszélget Kósza Sipos László művészetéről
Teljes mértékben. Amivel legelőször megfogott, ahogy ezeket a fátyolos okkereket, szürkéket, kékeket, fehéreket mint az emlékezet színeit használja... Így van bezárva ebbe az áttetsző, töredezett, tiszta anyagba az ő érzésvilága, a folyamatos el- és visszavágyódása. - meséli a kiállítás kurátora.
A rejtelmes többlet, amit nem lehet beleírni a munkaköri leírásokba – beszélgetés Horváth Zsolttal, a PFZ igazgatójával
Ez a történet, a Pannon Filharmonikusok zenekaré olyan, mint egy Petri-csészében elvégzett társadalmi kísérlet. - meséli Horváth Zsolt
Amíg nem nézed meg ezt az előadást, addig nincs is, mint a Schrödinger macskája
Én színpadi embert nem tudok elképzelni erős, összetett önismeret nélkül, ami folyamatos munka, nem olyan, hogy húsz és huszonöt között kipipálod. - beszélgetés Biczók Annával és Cuhorka Emesével a Schrödingerre várva című táncelőadásról.
A hibák is részei lesznek az egésznek, mint az életben – beszélgetés Katalin Klecz képzőművésszel
Egyik napról a másikra teljesen megváltozott az életünk, fehérből feketébe váltott. Onnantól a kórházban éltem, haldokló gyerekek között és csak zuhanyozni jártam haza. Döntéseket kellett hozni, végigcsinálni a kezeléseket, a terápiákat, ami évekig tartott. Engem ez az időszak belül megölt, felemésztett.
Kik vagyunk, honnan jövünk és hová tartunk? – a betiltott Mozgó Világ
A lap komplex és bonyolult történetét sokan és sokféleképp írták meg, dolgozták fel, mára minden hozzá kapcsolódó történet és relikvia maga is kordokumentum. A kiállítás ennek a sokféle, ködbe vesző, egykor nagyon is markáns realitásnak az összegyűjtött dokumentumait, állásfoglalásait, nyilatkozatait, ügynöki jelentéseit is megmutatja. - Fazekas Zsuzsa riportja.
A másik emberen való átlépés képessége – beszélgetés a Köztársaság rendezőjével
Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt ősszel ültem a színház öltözőjében, lógattam a fejem, és arra gondoltam, hogy márpedig én most a saját kezembe veszem a sorsomat. Nehogy az történjen velem, mint általában egy magyar színésszel, az, amit történtetnek velem, hanem megpróbálok másképp élni egy kicsit. - meséli Horváth Illés.
Imi, mesélj még! – beszélgetés Csuja Imrével
Elmentem szóbelizni, mert muszáj volt. Ott ültek a tekintélyes professzor urak és kérdezték, hogy mit akarok itt. Elnézést, mondtam, nem akarom rabolni az idejüket, én színész akarok lenni, csak eljöttem, hogy rúgjanak ki. - meséli Csuja Imre a bölcsészfelvételijéről.
Mucsi Zoltán: Annyira nem áll távol tőlem a rendezés, mintha mozdonyt kéne gyártanom
Mucsi Zoltán két hónapja létrehozott Facebook-oldala fantasztikusan pörög, már több, mint 44 ezren követik. Ő az a színész, akiről már életében bérletet neveztek el, ez a Szkéné Színház Kapa-bérlete. Jelenleg hét előadásban játszik a színházban. Vele beszélgettünk.
Hiánypótló könyv született: Mesélő Budapest – Tittel Kingával beszélgettünk
A könyvet öt-hat éve kezdtem írni, és a fiaim voltak a legfőbb inspirálóim. Idegenvezetőként dolgozom, mellette tolmácsolok, fordítok. Annak idején, amikor a gyerekek még egészen kicsik voltak, kerestem olyan könyvet, ami jól jött volna, amikor velük jártuk a várost. De nem találtam ilyet - meséli Kinga a könyv születéséről.
Meddig tart egy szív által is vezérelt színházi csapat története? – beszélgetés Bérczes Lászlóval
A Majdnem 20 előadás ötlete különben egy véletlenből született, abból a fotóból, amit a lányom küldött, aki véletlenül arra járt, és lefotózta a bejáratra biggyesztett feliratot, valami olyasmit, hogy 'Projektiroda'. Ott az a színházi tér, amihez hasonló kevés van, és amíg nem írták ki rá, hogy projektiroda, azt a termet Cseh Tamás Teremnek hívták a…
Szeretek minden egyes képemmel eljutni oda, ahol már elvesztem a fonalat – interjú Szűcs Attilával
A Szivárványbaleset című, szép kiállítású albumban hatvanhárom kortárs szépíró és Szűcs Attila képeinek találkozásából született szövegeket adott közre a Jelenkor Kiadó. A festővel Kísértetek és kísérletek című kiállításának megnyitója előtt a Ludwig Múzeum kiállító terében, az egyik terem szürke kanapéján beszélgettünk.
Cikinek tartottam a magyar irodalmat, mert nem fiús – Ficza István és Lackfi János az Élő költők társasága projektben
A ti verseteknek Madártávlat a címe, Petőfi Színészdalának parafrázisa, és ezzel a talányos felütéssel kezdődik: „Minden művészetek/Felett áll a színész,/De ha kétméteres,/ Egy nagy bukta kinéz.” Hogy ment a közös verscsinálás és mit szóltál a versedhez? - Fazekas Zsuzsa beszélgetett az egymásra talált színésszel és íróval.
Érzékeny férfiak kalandozásai a periférián – Szilasi László új könyvéről
Szilasi Lászlónak, aki a szegedi egyetemen oktatja és kutatja a magyar irodalmat, a Szentek hárfája (2010) és A harmadik híd (2014) után ez a harmadik regénye, ugyancsak tele erős, sorssal és esendőséggel terhelt mondatokkal. Darvasi László szerkesztette. Szilasi László: Amíg másokkal voltunk. Magvető, 289 p.
Meseterápia: Aki lemond a történeteiről, az önmagáról mond le
...egy kígyó a gyomrába siklott, mikor a patakból vizet szürcsölt. Az orvos nem magyaráz és nem értelmez, csak visszaküldi a patakhoz, hogy ismét igyon belőle, akkor megszabadul a bajától. Ott megint jön a kígyó, megint lenyeli, és mindig újra. De akkor a beteg meglátja, hogy amit kígyónak gondolt, csak a hajába tűzött madártoll tükörképe.
Mit gondolhatunk a gyerekekről? – Az elmúlt 200 év gyermekábrázolása
Sokszor testközelből érzem azt a szakadékot, ami egy tudományos anyag és a látogató közt fennáll. Ebbe a kiállításba kezdettől bele akartuk foglalni ezt a szempontot, és számunkra is tanulságos a végeredmény - meséli Aczél Eszter, a kiállítás egyik kurátora.
Schrödinger macskája megtáncoltatja az ember gondolatait – beszélgetés Fülöp László táncossal
Nekem rengeteg történetem van arról, amikor húzom, halasztom a dolgokat, csak, hogy ne kelljen szembe néznem a valósággal, és aztán addig nő a probléma, amíg önálló életre kel, és nem lehet többé kordában tartani. - meséli Fülöp László.
Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van
Elég csak felidéznem azt a tucatnyi esti beszélgetést a kaposvári büfében bepálinkázva, vagy a közös útjainkat Budapestre este az autóban, amikből elég sok volt, vagy azt az állandó szenvedélyt, ami benne működött mindennel kapcsolatban - meséli Znamenák István az Emlékezés a régi szép időkre című Örkény színházi előadásáról.
Csehov, akár a saját nappalidban – interjú Ördög Tamással
A meglévő karakterekből akartunk létrehozni egy új Csehovot. Na jó, lehet hogy furcsán hangzik, hogy új – azt akartuk, hogy a meglévőkből mégis egyetlen kerek történet rajzolódjon ki.
Elfogyott a levegő a festők magánéletét feldolgozó Nyáry-könyv bemutatóján
Alinda rákérdezett, hogy a címekben többnyire miért a férfiak szerepelnek elöl. Ez rangsor vagy hiba? Molnos Péter szerint hiba, Nyáry szerint kérdés, amely Vajda Júlia és Lajos esetében vetődött fel benne - riport Nyáry Krisztián Festői szerelmek című könyvének bemutatójáról.
Ékszerművészek és más nagyágyúk rendhagyó kiállítása egy pasaréti villában
A sokat látott konyhai kredenc polcára helyezett videoinstallációban Kassák szelleme idéződik meg, s fejünk felett elröpül a nikkel szamovár. A gardrób virágmintás, félhomályos labirintusába ellenpontként beköltözik a pokol - bemutatjuk a Váncza-villában ma nyíló ékszerművészeti kiállítást.
Visszaköltözhet-e a család a szülőföldjére, a hegyek közé?
A család nyomában járó Alis derűvel, indulatok nélkül mesél, mintha visszakapcsolódna egy, az egyéni sorsnál sokkal hatalmasabb mágikus áramlatba. Történetei olyan archaikusak, mintha a Száz év magány valamely mátriárkájának családtörténete kelne életre - az Alis álmai címő tajvani dokumentumfilmről.
A tajvani filmgyártás a 80-as évektől éli virágkorát
Még ma este és holnap is nézhetünk egzotikus tajvani dokumentumfilmeket a Toldi moziban, ahol a második alkalommal rendezik meg – az idén nyolc filmet felvonultató – tajvani filmfesztivált. Ott jártunk.
Az a szörnyű, hogy tényleg élnek így emberek – interjú Sárosdi Lillával A harag napja előadásáról
A harag napja olyan mint egy búra, bezárul az első pillanattól, és noha a haragról beszél, a zsigerekig ható, félelemből és megalkuvásból, kényelemszeretetből fakadó bénult tehetetlenségről szól. Sárosdi Lilla színpadi jelenléte úgy nyílik ki, mint egy virág, hogy a legzártabb, legvisszafogottabb eszköztelenségtől, a legredukáltabb jelenléttől többféle intenzitáson át a legextatikusabb önvesztésig jusson el. - Fazeka…
Tudja vajon ez a nő, hogy mennyire jó? – interjú Prunyi Ilonával
Prunyi Ilonát négy és fél éves korában egyedül hagyták egy zongorával és néhány kottával és innentől mindenki természetesnek vette, beleértve őt magát is, hogy a zongorázás lesz az élete. Pertovics Emil zongoraversenyt írt a számára. A Zeneakadémia tanárával, a Liszt-Bartók-Pásztory díjas érdemes zongoraművésszel a zene ünnepén, október 1-én 19.30-kor kezdődő Müpa-koncertje alkalmából beszélgettünk.