+ Irodalom

Meseterápia: Aki lemond a történeteiről, az önmagáról mond le

…egy kígyó a gyomrába siklott, mikor a patakból vizet szürcsölt. Az orvos nem magyaráz és nem értelmez, csak visszaküldi a patakhoz, hogy ismét igyon belőle, akkor megszabadul a bajától. Ott megint jön a kígyó, megint lenyeli, és mindig újra. De akkor a beteg meglátja, hogy amit kígyónak gondolt, csak a hajába tűzött madártoll tükörképe.

 A mese, mint univerzális algoritmus

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek. Magvető Kiadó, 2016, 432 oldal

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Boldizsár Ildikó nevű kislány, aki iskola után kijárt a Duna-partra, onnan szerette nézni a sirályok röptét. Később a pesti bölcsészkaron magyar-népművelés-esztétika szakot végzett, aztán könyvkiadókban dolgozott, közben mesékkel kezdett foglalkozni és néprajzból kandidált. Kiadói szerkesztőként valamikor a 90-es évek végén felismerte, hogy ezekkel a sajátos szabályrendszer és belső logika szerint felépített történetekkel, akár megpróbálhatunk segíteni magunkon, vagy másokon, és olyan Jolly Joker van a kezünkben, ami valamennyi élethelyzetben, bárkinek és bármikor előhúzható sorvezetőként szolgálhat valamilyen életprobléma vagy krízis kapcsán. Sűrű mátrix sokféle elágazással. És kézen fogva a korszellemet kidolgozta a Metamorphoses Meseterápiás Módszert. A Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, 2010 óta nyolc kiadást ért meg. Aztán a módszerből mozgalom lett, egyre többen fordultak hozzá, a témában képzések is indultak. Tanfolyam, terápiás csoport, meseegyetem. A meseterápia módszere olyan alapfogalmakra támaszkodik, mint teremtő képzelet, kapcsolódás, középpont, megújuló életerő, a lehetetlen lehetségessé válása. Engem valamiért a Rudolf Steiner-féle módszerre emlékeztet, és talán az sem véletlen, hogy a Waldorfos gyerekeknek gyakran a meseóra kedvenc tantárgya.

A meseterápia nem szimbólumokkal, hanem kibontott belső képekkel dolgozik. A szimbólum meghaladásának egyetlen módja, ha eggyé válunk mindazzal, amit a szimbólum jelent. Ehhez először részeire bontjuk a komplex képeket, majd az így kapott részleteket kinagyítjuk és finoman összehangoljuk az életút eseményeivel. Amikor valamennyi részletet megismertünk, újból összerakjuk az Egészet, de most már másképp. A teremtő képzelet segítségével ugyanis megalkotható egy olyan kívánatos élethelyzet, amely mintegy felülírja az addigit, s ez egyben a probléma megoldását is jelentheti

– írja a szerző a honlapján.

boldizsarildikoA nőkről férfiaknak, férfiakról nőknek, anyákról, apákról, életről, halálról és újjászületésről, testvérekről testvéreknek, boldog öregekről szóló mesegyűjtemények után az Életválságok meséi a sokadik kötet, alcíme Mesekalauz útkeresőknek, amely 52 segítő mesét tartalmaz tematikus elrendezésben. A kötet mottója: Aki lemond a történeteiről, az önmagáról mond le.

A terápiás gyakorlat Propp morfológiai rendszerét alkalmazza.

Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk, s ha szerencsénk van ez a történet a sajátunk.

Annyira, hogy szabadságunkban áll alakítani is rajta. Átírhatjuk, vagy választhatunk másik mesét, de létrehozhatunk akár egy személyre szabott vadonatújat is.

A cél megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.

A válságmeséket az „Öngyógyító történetek” indítják, afféle történet a történetben alapon. Az érzékelő jelenlét meséje „Az okos orvos” egy szöuli doktorról szól, aki, (mint Ulickaja Kukockij doktora) szinte belelát a betegeibe, és mindig egyből kitalálja, mi a bajuk. Pedig nem is tanulta amit tud…  Az ő (képzelt) betege is hoz egy mesét, a betegségének történetét, ami azzal kezdődött, hogy egy kígyó a gyomrába siklott, amikor a patakból vizet szürcsölt. Az orvos nem magyaráz és nem értelmez, csak visszaküldi a patakhoz, hogy ismét igyon belőle, akkor megszabadul a bajától. Ott megint jön a kígyó, megint lenyeli, és mindig újra. De akkor a beteg meglátja, hogy amit kígyónak vélt, csak a hajába tűzött madártoll tükörképe. A mesét követő „kalauz” a segítőre fókuszál, az esetfelvételt segítő intuitív jelenlétről mesél. Noha az intuíció nem tanítható.

Az orvos tudta azt, amit a pozitív pszichoterápia évszázadok múltán felfedezett. A beteg nemcsak a betegségét hozza, hanem a legyőzés képességét is.

Az ezt követő fejezetek is hasonlóképpen épülnek fel, minden mese után értelmező kalauzzal. Szorongások és félelmek, a valóságvesztés, a téves érzékelések, a családi gondok, a párkapcsolati válságok, életsebek (belső térkép és tudatváltó pont), a betegségek kerülnek terítékre. Az utolsó fejezet a „veszteségek” a boldogság kereséséről és mibenlétéről szól.

Boldizsár Ildikó dolgozott a gyermekvédelemben, sok helyen és sokat tanít, a meseterápiás köteteken kívül 1991 óta 13 önálló mesekönyve is megjelent. A SOTE által akkreditált 120 órás meseterápia-képzésen már három évfolyam végzett. Hamarosan saját tulajdonú Meseterápiás Központ nyílik Metamorphoses néven. Itt tart most a mese.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top