Salamoni segítség a Hóman-szobor felállításához
Csalódnia kellett annak, aki azt hitte, lecsengett a Hóman Bálintot ábrázoló szobor körüli herce-hurca. Pedig lenne olyan megoldás, amivel a káposzta is jóllakna és a kecske is megmaradna!
Csalódnia kellett annak, aki azt hitte, lecsengett a Hóman Bálintot ábrázoló szobor körüli herce-hurca. Pedig lenne olyan megoldás, amivel a káposzta is jóllakna és a kecske is megmaradna!
A Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elállt tervétől, hogy szobrot emel az egykori politikusnak, erről Székesfehérvár polgármesterét levélben tájékoztatták. A város közgyűlése pénteken tudomásul vette a döntést, ezért hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának a visszavonását jelenti.
A megjelent írás szerint Hóman Bálint csodálói azt szeretnék, ha Hómanra az utókor olyan tanult politikusként emlékezne, aki a magyar törzsek Kárpát-medencei betelepülésének történetét tanulmányozta.
Felvillanyozott a Szabadság téri förmedvény, örültem Nyírő József hamvainak, és fontos, hogy Wass Albi homoiusziosz a magyar nemzettel. Hómani időket élünk. Elmondom miért!
Levélben tiltakoztak az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői Orbán Viktor miniszterelnöknél Hóman Bálint emlékművének megépítése ellen.
1938-ban ő dolgozta ki az első antiszemita törvényeket, bár ennél még határozottabb intézkedéseket sürgetett a zsidókérdés megoldására.
A Szépírók Társasága több mint 20 másik kulturális és civil szervezettel közösen tiltakozik az ellen, hogy Székesfehérváron Hóman Bálintnak készülnek szobrot állítani.
(…) úgy gondoljuk, hogy a XXI. századi Magyarországon, egy magát demokratikusnak tekintő európai államban köztéri szobor nem hirdetheti egy olyan politikus emlékét, aki kezdeményező szerepet vállalt a magyar zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények megalkotásában, vagyis tevőlegesen hozzájárult hatszázezer honfitársunk tragédiájához.
A Szépírók Társasága nyílt levélben tiltakozik a a Hóman-szobor felállítása ellen. Egyre többen adnak hangot annak a véleménynek, hogy nem szabad szobrot állítani Hóman Bálintnak.
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Milbacher Róbert Petőfi, Arany és a nemzeti kánon címmel írt esszét. „Nemrégiben egy kánonnal kapcsolatos, virtuális térben folytatott vita hevében azt a kijelentést találtam tenni, hogy Petőfi semmiféle újdonságot sem hozott a XIX. századi irodalmi kánon tekintetében, vagyis nem ő, hanem –…
Bécsben és Grazban is magyar képzőművészek műveiből nyílt kiállítás, átjárás absztrakt és valós világok között. A bécsi kiállítás kulisszatitkaiba is belenéztünk, mi kerülhet a falra és mi nem. Vélemények és állásfoglalások.
Az állásfoglalás mellőzésével, meghökkenésünket magunkban tartva jelezzük: Tóth Norbert, a kiállítás kurátora szokatlan gondolatokra ragadtatta magát.
Egyre bátrabban bújnak elő a kirekesztők, durvulnak a szalon-zsidózók és a nejlon-nácik. Szövegeikkel teleköpködik az internetet. Mi meg csodálkozva, széttárt karral, vállvonogatva állunk.
György Péter sokak meglepetésére tavasszal aláírta a Liget-projektet támogató petíciót. Az Elte Média és Kommunikáció szakos tanára bár Baán László tanácsadójaként dolgozik, a kopasz őrző-védők megjelenésével kialakult jogi helyzetet válóoknak nevezi, és a projekt mögül való kivonulás lehetőségéről beszélt.
Éppen két évvel azután, hogy a kormányzó hatalom emlékezetpolitikája ellen tiltakozók flashmobot tartottak, amelyen létrehozták az éj leple alatt felállított és soha fel nem avatott „náci megszállási emlékmű” ellen-emlékművét, az Eleven Emlékműnek elnevezett valóságos és élő kegyeleti helyet
A zsidótörvényeket támogató, fajgyűlölő Donáth György politikus szobrának mára tervezett avatása sokakat megdöbbent.
Minden bizonnyal a Hóman-ügy második felvonása következik. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tiltakozik a szoboravatás ellen.
Vasárnap délelőtt, a Parlament jelenlétében került sor az össznemzeti jelentőségű szoboravatásra. Weiler Péter mutatta be a felbecsülhetetlen értékű műalkotást.
Facebook-oldalán fejtette ki véleményét Dúró Dóra, Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője a Gárdos Péter azonos című könyvéből forgatott Hajnali lázzal kapcsolatban.
Nyáry Krisztián: A magyar antifasizmusnak nincsen túl sok hőse, de azért akad néhány. A legrosszabbul a konzervatív, jobboldali hősök jártak. A legkevésbé ápoljuk az emléküket, hiszen a saját korukban fel sem merülhetett, hogy a rendszerrel szembeforduló, ám mégiscsak konzervatív embereknek emléket állítsanak. Többségük ugyanolyan áldozata volt a kommunizmusnak, mint az előző rezsimnek, most pedig, 25…
(…) Hóman végig fajpolitikai alapon állt, javasolta a zsidók kitelepítését, és a nyilasokkal versengve támogatta az antiszemita törvényeket. Az értelmiségi pályákon a zsidók „keresztényekkel” való kicserélésében és a sportélet zsidótlanításában is fontos szerepet játszott, de a rendszeres egyetemi zsidóverések ellen sem tett semmit. (...)