+ Jegyzet

Salamoni segítség a Hóman-szobor felállításához

homan-szobor

Csalódnia kellett annak, aki azt hitte, lecsengett a Hóman Bálintot ábrázoló szobor körüli herce-hurca. Pedig lenne olyan megoldás, amivel a káposzta is jóllakna és a kecske is megmaradna!

Sokféle indulat és szándék feszült egymásnak a tavalyi évben, amikor kiderült, hogy Fehérváron nem viccelnek, és tényleg köztérre akarják állítani a szoborba álmodott Hómant. A szobor mellett érvelők – nem mind! – a történészi munkásságot hangsúlyozták, az ellentábor pedig a politikai ténykedést. Aztán, a hómanozásról kapcsán átrajzolódott némileg a táj, s azok is szót emeltek a szobor ellen, akiket nem zavart a Szabadság téri avat(hat)atlan emlékmű. Nem keresném az okokat, lehet, hogy a külföldi nyomás…, elképzelhető, hogy az eddig bujkáló jó ízlés…, a kiszámított politikai haszon…, de még azt is el tudom képzelni, hogy megnézték a Saul fiát, vagy annak a sikerét. Végülis mindegy! A lényeg, hogy a szobor nem került köztérre, s mindenki lenyugodhatott a…

Lenyugodhatott volna, ha egyes váciak most, 2016-ban nem jelentkeztek volna be, hogy nekik föláll a Hómanjuk, s majd ők megmutatják, hogy vissza lehet tekerni az idő kerekét. Meglátjuk, mi lesz ebből, újra felsorakoznak-e az érvek a Raoul Wallenberg-díjas városban.

Legutóbb Weiler Péter kínálta meg a közvéleményt, mikor a Kossuth téren felállította  a MINDEN MAGYAR SZOBRA elnevezésű műtárgyat, mely megoldást kínált volna balosnak, jobbosnak, fasisztának, kommunistának, ateistának és bármilyen hívőnek – a szexuális irányultságot, vagy a kisebbséghez tartozást se hagyjuk ki a szabadon választható opciók közül! A szobornak nincs felirata, mert a szobor bárkinek/mindenkinek állít emléket. Azok, akik értesültek az akcióról, azt hitték, hogy „ez csak egy vicc”, s bár igazuk lehet, mégis, egészen kis megerőltetés árán akár komolyan is vehették volna! Nem tették, s újra bebizonyosodott, hogy itt csak a salamoni bölcsességű döntés segíthetne.

minden magyar szobra weiler péter - hóman-szobor

Talán mindenki emlékszik arra, milyen megoldási kísérlettel gazdagította Salamon király – a gyermek felett veszekedő parázna asszonyok miatt – az emberiséget (Biblia, Ószövetség, Királyok első könyve, 3. fejezet, 16-28. vers)

…(24.) És monda a király: Hozzatok nékem kardot! És mikor oda hozák a kardot a király elé, (25.) Monda a király: Vágjátok két részre az eleven gyermeket, és adjátok az egyik részt egyiknek, a másikat pedig a másiknak. (26.) Ekkor monda az az asszony, a kié vala az élő gyermek, a királynak, mert megindult szíve gyermekén: Kérlek, uram, adjátok néki az élő gyermeket, és ne öljétek meg őt. A másik pedig azt mondja vala. Se enyim, se tied ne legyen; vágjátok ketté. (27.) Akkor felele a király, és monda: Adjátok amannak az élő gyermeket, és meg ne öljétek azt, mert az az ő anyja.

Élő gyermekről lévén szó, mindenki abban bízik/hisz utólag, hogy Salamon nem akarta kettévágni a dedet… Persze, ez mindegy is, lényeg, hogy jól végződött a történet.

Erre vágyunk mi is: a jó döntés nyújtotta békességre!

Akkor, mi a gond? Nem egy élőlényről beszélünk, csak egy szoborról! Jó, elismerem, hogy kardnál élesebb eszközre lenne szükség, de csendesen megjegyzem, hogy egy szobrot ketté lehet vágni! A fél szobrot pedig fel lehet állítani! Állítsák fel szobornak azt a felét, amelyik a tudós előtt kíván tisztelegni. A szobor másik felét – amelyik a zsidótörvényekért felelős – lehet nem-felállítani.

A fél szobor sokkal tágabb értelmezési lehetőségeket biztosít! Ráadásul így juthat belőle Székesfehérvárnak és Vácnak is…

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top