hartay Csaba keresési eredmények

Jaj már, Timike, csak lazán, aki ennyi ezüstöt hord, az még attól lehet aranyos, nem? – szól vissza neki széles mosollyal Szőke. (Hartay Csaba társkereső prózája)

- Látod ott a strandon azt a szőke csajt? - A strand pénztáránál? – kérdez vissza félénken a fiú. - Igen, ott. Nem ismered véletlenül? - Dehogynem, az unokatesóm. - És, mi a neve? – vág közbe Laca. (Hartay Csaba alkoholprevenciós prózája)

Szőke, Laca és Shadoa 2000-es pécsi EFOTT egyik napfényes hajnalán elhagyja a rendezvény területét. Irány a buszmegálló, és a közeli kiskocsma. (Hartay Csaba honvédelmi prózája)

Akik itt laktak, nem halnak meg. Otthontalanságom újra átrendezik. Az utcában minden azt súgja, hogy megint ilyen múlt következik. (Hartay Csaba versei)

Ezek a géniuszok meg kiszámolták, hogy simán ki tudtam volna fizetni, mert még volt egy ötforintos is a zsebemben. Gondolhatták, hogy nem azért kell a tejpor, mert éhezik a családunk. (Hartay Csaba kriminalisztikai prózája)

Én még lent voltam a sötétben egy doboz gyufával, amikor Zoli meg Rabó fölszaladtak, és becsukták rám a pinceajtót. Belülről rúgtam, ütöttem, de egyszerűen nem akart nyílni. Hiába vannak azok a kis szellőzők a főutca felé, meg se mozdult a levegő. Majdnem megfulladtam. (Hartay Csaba pirotechnikai novellája)

A hídról úgy fest, mintha két srác a víztükrön korcsolyázna. Körülöttük a kiengedett felszín ragyog a napsütésben. Távolabb néptelen strandok és mólók, kopasz fűzfák sorakoznak a part mentén, mintha körülöttük minden a tavasz hívószavára várna. (Hartay Csaba novellája)

Vándor leguggol, nagy nehezen lepattintja a rézbetét fejét, és elkezdi fújni. A tinta lecsurog a fűre, a garázs falát is befogják a kibuggyanó tintacseppek. Vándor erőlködik, vörösödik a feje, Ákosék kiröhögik, de közben azért figyelnek, mi fog ebből kisülni, illetve kirobbanni. (Hartay Csaba folytatásos köznevelési prózája)

Nyugi már, ez is poén lesz tíz év múlva, majd meglátod. A szép, új cipőd, ami bevándorolt a játékgépbe. (Hartay Csaba prózája)

Télnek örül a roncs fa. Halála megöröklött, ropogó ravatal. (Hartay Csaba verse)

Kirohannak a játszótérről, ki az utcára, gyalogosok közt szlalomozva végigtrappolnak a járdán, a gyógyszertár mellett egészen a tanácsháza épületéig. A fiúk nagyon fürgék, a dühtől elvakult csóka akárhogy teper, nem éri be őket. [Hartay Csaba prózája]

Befut a sárga Ikarus, énekelve, üvöltözve szállnak fel a fő hangadók, Shadóék utolsóként váltanak jegyet, majd lehuppannak egy kettes ülőhelyre. Elér hozzájuk is a boroskanna, mindketten isznak belőle. [Hartay Csaba története]

Ha betörök egy ablakot, akkor megvárom, amíg lejön a néni vagy tata, és ráküldök még három sárbombát. A fejére, a mocskos pofájába! [Hartay Csaba folytatásos prózája]

Most nyugi van ahhoz képest, itthon rohadok, csajom sincs, de azért elvagyok. Akkor nyavalygott az ember, hogy kolesz, kötöttség, szabályok, köcsög tanárok, de most meg mintha hiányozna. [Hartay Csaba folytatásos története]

Mért már le valaki egy januári hétfőt? Mondjuk, épp az elsőt, ami idén, a lehető legszerencsétlenebb módonmásodikára esett. Puffant.[Hartay Csaba tárcája]

Persze, hogy szerette volna visszakapni az ominózus elmúlt esztendőt, annyi hajósitalt és tajga szeszesitalt nem bírt meginni soha, mint tavaly, a rekordok éve volt, a nagy tetteké. De sajnos, ez az angyal is olyan volt, mint a többi. (Hartay Csaba rövidprózája)

Hartay Csaba versösszeállítása havas tájról, esti fagyról, és arról, hogy a múlt megfizethetetlen. (Fotó: Révai Sára)

A csajszi készségesen eléjük teszi a számlát. Kiszámolják a pénzt, közben odasandítanak a fiúkra. Ekkor Shado tekintete találkozik az egyik rendőrével. Két másodperc az egész. A fazon mélyen a szemébe néz, mintha ezt üzenné: megvagy, te kis szarházi, mindjárt beviszünk. - Hartay Csaba folytatásos prózája.

Berántják a töményeket, rágyújtanak, majd nagyokat kortyolgatnak a sörükből. A melós faszi bambán bámul rájuk, jó félig lehet, talán már kora délután óta szittyózik. Ádám a fazon felé fordul, majd a sörét felemelve annyit mond neki mosolyogva, hogy egészségedre! - Hartay Csaba folytatásos története.

Odakint hó. A fehér réteg bederengi az éjszakát. Amint megszokja a szemük, mindent prímán látnak. Körülöttük farakások, fóliasátrak, zihálva bukdácsolnak a hóban, irány a kollégium kertjének legvége, a kerítés, melynek túloldalán ott a gát, a Berettyó havas gátja, az út a TOTAL kútig. Az út az újabb koccintásokig. - Hartay Csaba prózája.

Elérnek egy hosszú partszakaszos szabad telekig, Shado megáll, a sárhányója totál bezabálta a sarat, a földről gyorsan felkap egy fadarabot, azzal próbálja kipiszkálni, hogy újra tudjon tekerni, mert így egyre nehezebben forog a kerék. Ákos is megtorpan, közben türelmetlenül kémleli a távolba vesző utat, fülel, hall-e autózajt, vagy bármit, de semmi. - Hartay Csaba prózája.

Ugye, abban a könyvbenvolt a küsznek a népi nevei közt, hogy sneci, snájder, mi? - Abban hát, te meg hozzátetted, hogy dvuci, dvájder. A naphalat meg elnevezted nilőnek, hát, az se semmi. Nilő, miért pont nilő? Honnan jutnak eszedbe ilyen ökörségek? Marha vagy. - Hartay Csaba története.

Nézd meg, mintha minket vártak volna. Hamutál, kancsó, poharak,az eszem megáll. Bazmeg ez négycsillagos a koleszhoz képest, nem? – kérdi boldogan Shado. Szerintem öt. – válaszolja kuncogva Csillag. - Hartay Csaba folytatásos prózája.

Gyönyörű, tiszta jég, érintetlen. Rásiklottam pár métert, és reccs. Nyakig merültem. Még a sálam is vizes lett. Önkívületi állapotba kerültem, halálfélelem, nem is emlékszem mindenre. De arra igen - ez örökre bevésődött - hogy csütörtök volt, és tizenkettedike. Másnap jött a péntek 13. Hartay Csaba prózája.

’93-ban a Szeghalmi kollégiumban olvastam először Adytól Az eltévedt lovast. „Kisértetes nálunk az Ősz / S fogyatkozott számú az ember: / S a domb-keritéses síkon / Köd-gubában jár a November.” Rájöttem, hogy én is képekben gondolkodom. Akkor kezdtem el írni. Hartay Csaba versei.

Slam poetry: versek felolvasása zenei kísérettel,vetítéssel, fényekkel-árnyékokkal, hangulattal. Szarvason először, hazánkban már sokadjára. Akkezdet Phiai vendége Hartay Csaba szarvasi költő, írólesz most pénteken a Tessedik múzeumban. A www.hiphop.hu portál beharangozója az eseményről:   Régóta terveztük és végre sikerült is összeszervezni a hiphop egy olyan szeletét, ami még nem volt a repertoárunkban: