+ Irodalom

Mi van akkor, ha tegnap már meghaltam? – Az Élet és Irodalom 2020/39. számából

élet és irodalom

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KÖSZÖNTŐ

A nyolcvanéves Pór Péter irodalomtörténészt köszönti Bazsányi Sándor.

„Pór Péternek nem kizárólagos „programjai”, hanem nyitott „problémái”, megengedő „magyarázatai” vannak – legyen szó akár Baudelaire „kettős örökségének”, a modern líra „szubjektív” és „objektív” irányultságainak párhuzamos vizsgálatáról; akár a legnagyobbak költészetében megfigyelhető filozofikusság és poétikusság szerves összefonódásának elemző szétszálazásáról; akár a poétikai „átváltozás” vagy „fordulat” enigmatikus alakzataiban dúskáló Rilke-pálya saját „fordulatainak” több szempontú körüljárásáról; akár a korszerűtlennek tűnő Ady-líra „mégis” korszerűségének komolyan vételéről; akár az értelmezéstörténet ideologikus-módszertani viharaiban elmosódó József Attila-költészet saját nyelvi valóságáról; akár a zabolátlanul szabad Petri mellett a közelmúlt magyar líráját meghatározó Tandori Dezső „szó-jeleinek” mindig valami „helyett” álló valóságáról.”

FEUILLETON

Szávai János Közép-európai acte gratuit címmel írt esszét többek közt Kosztolányi Dezső Édes Annájáról.

„A történelem keretezi Kosztolányi Dezső Édes Annáját is. Az első fejezet a Kommün végét, a záró fejezet az új rendszer megszilárdulását idézi. Mintha a közép-európai regény nem tudna megszólalni a történelmi determinizmus felidézése nélkül. Innét tekintve Márai regényében az acte gratuit kizárólag az öncélú lopásokra, a tárgyak feleslegességének deklarálására szolgál. Ami a regényben lényeges, az mind megvilágosodik, a kérdésekre választ kapunk. Kosztolányinál egészen más a helyzet. Édes Anna tette, a Vizy házaspár meggyilkolása tipikus acte gratuit, vagyis nehezen (vagy sohasem) megérthető és megmagyarázható cselekedet. Váratlan gesztus, amely többféle magyarázatot is kap a per folyamán. A történetmondó az utolsó előtti fejezetben végigveszi a megközelítéseket, a házbeli lakók és cselédeik, a házmesterék, Édes Anna apja és mostohája magyarázatait. Egyet emel ki a maga eszközeivel, Moviszter, az öreg orvos humanista értelmezését.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csehy Zoltán Extatikus termékbemutató című recenziója Mellár Dávid Vagy valami egészen más című verseskötetéről szól.

„A kötet egyik központi tárgya a test és hús pólusai között kibomló narratívák, szerepek, képlékeny identitások vershelyzetbe hozása, az anyagiságig lebontott absztrakció, a csontra rágott metafora, a fájdalomig kiélvezett retorika. Erős a szövegvilág kötődése ahhoz a provokatív szöveggenerálási technikához, melyet Mellár a „látvány perverziójának” nevez, s melyet esztétikai vágyként, Orpheusz tekinteteként hoz játékba. A birtoklás, az elnyerés lehetőségét saját vágyainak türelmetlensége pusztítja el, s vele együtt pusztul a teljes mitológia, a semmivé „képzelt” másik univerzuma.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Hartay Csaba, Lövétei Lázár László és Szabó Márton István versei olvashatók.

Mutatványként Hartay Csaba egyik versét közöljük itt:

Fekete terem

Ha most halok meg,
volt egy mostig tartó életem.
Ha nem most halok meg,
akkor majd később ég velem.

Félek attól, hogy most meg miért nem félek.
Mi lesz, ha félni fogok, és onnantól nem élek.
Kijelölt, távoli dátum, és akkor nem vagyok.
Lesznek-e nélkülem is elérhetetlen angyalok.

De mit akarok magamtól a jövőben.
Mit akar a jövő tőlem, a mát már túléltem.
Testem vajon meddig utazik az időben.
Az idő meddig múlik rajtam, felőlem.

Ma még élek, elmúlik a most, a rost.
Túlszárnyalni minden foszlást, átlagost.
Mi van akkor, ha tegnap már meghaltam.
Ki írja búcsúzóm helyettem, kivel állok haragban.

Hogy amit láttam, csak miattam vibrált.
Ha meghalok, árnyék, aki régen itt állt.
Elmúlok, mintha belépnék egy fekete terembe.
Meghalni ennyi: fény ömlik vérüres erembe.

PRÓZA

Balázs Attila, Berta Ádám, Jenei László és Vandlik Katalin prózája.

Tárcatár: Grecsó Krisztián.

Részlet Jenei László Mese a bükkösről című írásából:

„A nagyapja, amikor kicsit összeszedte magát, elkezdte magázni a feleségét. Az meg harsány migrénes rohamokkal vágott vissza. Erre a nagypapa, mihelyst megtörtént a nevezetes, kényes és kockázatos akció, a bükkvetés szertartása, a takarás, a műanyag hálós árnyalás — és ahogy a menye mondta, minden ilyen lófasz —, felvett egy leleményesen idegesítő szokást. Mivel leszázalékolták, egész napját a fái közt tölthette, de amikor hazaért, azt mondta a feleségének: Végeztem, ellenőrizheti. Mit? kérdezett vissza az asszony első alkalommal, eléggé óvatlanul. A válasz nagyjából félórás kiselőadás formájában érkezett. Közben kétszer kellett újra melegíteni a vacsorát. Attól kezdve kérdés se kellett, állandó programmá vált ez a szeminárium, az unokák belenőttek ebbe a ki tudja honnan felszedett terminológiába. Egyébként egyedül ez a nagyapja hívta a már felnőtt Gábort is Gabikának, így rajta is maradt, míg éltek rokonai, mind így nevezte. Gabika a nagyapa haláláig ült a konyhaasztalnál, s bár egy mukkot sem értett a mondandójából, áhítattal hallgatta. Ő volt a kedvenc unoka.”

ZENE

Végső Zoltán Nubya Garcia Source című albumáról írt.

„Ugye még önök sem hallottak kolumbiai cumbiát a jazzben? Egy bogotai kis kórussal vegyülve, szédítő dallamára reflektálva, azt kibontva, majd monoton ismételve megjelenik Archie Shepp szelleme, és vele jutunk el a transz állapotába. Vagy az Inner Game lassan kibomló és kicsavart calypsója Sonny Rollins híres koncertfelvételét, a Don’t Stop the Carnivalt idézi, míg a másik karibi allúzió, a yoruba ritmusokig vezető Before Us: In Demerara & Caura vendégszólistájával, a trombitás Ms Maurice-szal egy újabb dimenzióba lépünk, ahogy a kvartett kvintetté alakul.”

FILM

Stőhr Lóránt Horvát Lili  Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre  című filmjét értékelte.

„Két csodálatos színészi alakítás sodor magával minket. Bodó Viktor okosan figyelő, orvosi, emberi tapasztalatát gondolattá érlelő, megfontoltan nyugodt, ugyanakkor játékosan nyitott középkorú férfit alakít. Ragyogó világoskék szeme uralkodik Stork Natasán, aki szenvedélyes pontossággal visz végig a főhősnő folyton változó érzésein és gondolatain, egyszerre feszült és lágy, határozott és bizonytalan. Egy baj van csak a nagyszerű színésznővel: túl fiatal a szerephez.”

 Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.

Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top