Mit tudnak a népmesék a létező házasság valódi buktatóiról?
... és mit tanulhatunk a népmesékből? Csóka Judit könyvében házasságról szólnak a mesék. Meghökkentő.
... és mit tanulhatunk a népmesékből? Csóka Judit könyvében házasságról szólnak a mesék. Meghökkentő.
Képesek lennénk-e lehetőségként megélni azt, ha lelepleződnének a körülöttünk élők legapróbb füllentései? Federico Baccomo tud egy választ…
Nem tudom, drága Kásler miniszter úr és ideológiai fegyvertársai hogy állnak a steampunk regényekkel, de Keith Roberts regényét, a GŐZKORSZAKot tutira imádnák!
Sok mindenre fényt derít, ha néha sikerül nézőpontot váltanunk. Tim Peake kiváltságos helyzetben volt, amikor a könyv anyagát gyűjtötte – valahol a magasban.
Jani ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról…
Az emberi faj még soha nem volt ennyire békés. Nehéz elhinni. Még akkor is, ha AZ ERŐSZAK ALKONYA című könyvben minden bizonyíték ezt az állítást támasztja alá.
… mindenki azt állítja, hogy szülőnek lenni magasztos és jó dolog. De van az anyaságnak másik oldala, amiről nem illik beszélni. Gill Sims túllép az illemen: Hát persze hogy iszom!!!.
Géczi János és Csányi Vilmos könyvnyi beszélgetése nem vicc. Mély, őszinte, okos, provokatív és néhol vicces. Őszi kék.
Úgy tűnik, valóban bűnös mulasztás volt Rejtő Jenő hagyatékát nem bolygatni. A Légió mindhalálig legalábbis erre utal.
Végállomás: Amalthea című könyvben egy könnyed sci-fi után egy igazán erős – sőt: jelentős! – szöveg követel magának olvasót. Arkagyij és Borisz Sztrugackij még 2018-ban is meghökkentő!
Zavarba ejtően apokalipszis közeli és mégis vidám és kavargó a Tudatzavar, mely Robert Kroese fejéből pattant ki.
Ondřej Štindl regénye, az InterZóna csak erős idegzetű és optimista embereknek ajánlható. Zseniálisan, borzasztóan rettenetes.
A halál sötétjén túl a fény van? A jelen világ gonoszsága után a végső jóság következik? A földi egyenlőtlenségekre gyógyír a túlvilág? – kétezer év válaszkísérletei Philip C. Almond könyvében.
Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat – írja Krusovszky Dénes. Ízlelgessük a mondatot, ízlelgessük a regényt. Magunkat.
A világunkat rontó könyveket – versekkel, regényekkel, drámákkal, tanulmányokkal, pamfletekkel –, olyan emberek írták, akik maguk is kártékonyak: diktátorok. Daniel Kalder a téma mélyére ásott.
Lehet-e az életnek olyan terülte, ahová a tudomány jobb lenne, ha nem tenné be a lábát? Az álságos kérdésre Rómeó, Júlia és Vladimír Páral válaszol… kétszáz év múlva.
A lények kommunikációs képességei messze meghaladják az ember felfogóképességét, és szervezettségük arra utal, hogy valamikor az emberi civilizációnál is fejlettebb világban élhettek.
A kérdés álságosnak tűnhet, de ne vágjuk rá egyből, azt a választ, ami kézenfekvőnek tűnik.
Az NDK és az NSZK szembenállása ma már történelem. Ahogy a berlini fal leomlása/ledöntése is. Nem csak azért történelem, mert a globális médiában nagy szerepet kapott. De azért is!
Erdős Renée neve ma keveseknek mond sokat, néhányunknak keveset, másoknak pedig semmit. Volt időszak, amikor sikerszerzőnek számított. Önéletrajza újra fontossá teheti.
A kacifántos cím ellenére is sokaknak nyilvánvaló lehet, hogy Sir Edmund Hillary a könyv témája. Sőt a szerzője is. Így az infók első kézből származnak!
Ki olvassa Esterházy Pétert? cím alatt bontakozik ki a XXI. századi Magyarország legabszurdabb kulturális vitája. Ha ezt még lehet vitának nevezni.
Szív Ernő a nyelv szépségének és a gondolat szinte-frivol szabadságának többé-kevésbé létező bajnoka. Rienzi Mariska szerint inkább többé.
Régen volt a magyar fantasztikus irodalomnak olyan nagyívű dobása, mint az Eshtar-trilógia. Nem véletlen, hogy a birodalmi gárdisták is ezt olvassák.
Első világháború, Tanácsköztársaság, a Monarchia szétesése, Trianon… és mindez egy olyan asszonytól, aki a politika kulisszái mögé látott. Meg is írta.
Windisch-Graetz Lajos tényleg minden volt, csak – ahogy mondják – akasztott ember nem. Betiltott könyve, a Küzdelmeim majdnem annyi vihart kavart, mint maga a szerző.
Ha kellene vagy lehetne, akkor sem szívesen ápolnék kapcsolatot Donald Trump ex-nejével. De Ivana Trump könyve ettől még érdekes. Sőt: tanulságos és aktuális.
Tényleg különleges pillanat, amikor egy sci-fi íróként elkönyvelt szerző másik arcát is megismerhetjük. Zsoldos Péter regénye Muszorgszkij utolsó napjairól szól. Meg egy festményről.
A hajótöröttekről szóló történetek az emberi alkalmazkodás majdnem-határtalanságának bizonyítékai. Mennyivel nehezebb az űrhajótörötteknek?
A halálról – ha nem megélni kell a másét – nagy szavaink vannak. Pedig közelről vizsgálva nincs pátosz, csak a koppanó tény. Akkor is, ha egy író halt meg, s akkor is, ha az apánk. Völgyi Lajos ezt is tudja: Feketekönyv.