+ Gondolat

Milyen információk szorultak a ledőlő berlini fal alá?

Az NDK és az NSZK szembenállása ma már történelem. Ahogy a berlini fal leomlása/ledöntése is. Nem csak azért történelem, mert a globális médiában nagy szerepet kapott. De azért is!

Sonnevend Júlia: Határok nélkül / A berlini fal ledöntésének története a globális médiában [Stories without Borders: The Berlin Wall and the Making of a Global Iconic Event] – Corvina Kiadó, 2018 – fordította Lázár Júlia – 210 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-13-6516-0

Mindkét nővérem járt az NDK-ban. Építőtáborban. Amikor nekem lehetőségem lett volna, akkor azzal tiltottak el a szüleim, hogy ehhez még kicsi vagyok. „Majd jövőre!” De a következő nyáron már nem volt NDK! Így aztán a végnapok közvetlen megtapasztalásában nem volt részem, s ezt fájlalom azóta is. A „DDR” fikció maradt. Persze, volt Wartburgunk (barna), és keletnémet csajokból is sok volt a balatoni strandokon, valahogy mégsem volt valóságos az egész. Ahogy a megszűnés, az összeomlás és -olvadás sem. Arról, amit a tv, a rádió és az újságok hoztak, tudtuk, hogy „A Történelem Nagy Pillanata” a fal leomlása.

Vannak ilyen pillanatok, mind fel tudunk sorolni néhány olyan, médiából – csak a médiából – ismert fontos pillanatot, ami beégett a retinánkba, anélkül, hogy akkor tudtuk volna, hogy ennek a későbbiekben lesz-e ránk nézvést fontos hatása. Persze, utólag könnyű okosnak lenni.

Vagy éppen utólag sem az, hiszen az így megszerzett tudás már létrejötte pillanatában is csak egy közvetített tudás, és nem csak rajtunk, de a közvetítő közegen is múlik, hogy mi az, ami bennünk lecsapódik/lecsapódhat. Nem nagyon szoktunk erre reflektálni. Mármint arra, hogy mit tesz velünk a tömegtájékoztatás. Arra meg aztán pláne nem szoktunk odafigyelni, hogy ezt hogyan és miért teszi…

Pedig itt van a lényeg. És Sonnevend Júlia könyve pont ezt veszi górcső alá. Miként lesz, miként lehet egy történelmi esemény globális médiatörténeti pillanattá? Mely események mely elemei azok, amelyek részévé válnak az így létrejövő mítosznak, és melyek azok, amelyek – legyenek bármennyire fontosak is – elsikkadnak a médiából tájékozódók számára?

A berlini fal története azért is alkalmas az ilyesfajta – nem lekicsinylőleg írom: – méregetésre, mert belátható időn belül történt, de kellően régen ahhoz, hogy a maga teljességében egészben szemlélhessük. Ráadásul egy olyan jól dokumentált – s mint az mára kiderült – valóban fontos eseményről van szó, mely nem csak sokak számára meghatározó, de ráadásul több narratívája is van. Hiszen egyrészt ott van az összeomló NDK, a maga sajátos kommunikációs baklövéseivel, másrészt pedig ott a nyugathoz tartózó, s azt érintettsége okán saját(os) szempontból tájékoztató NSZK… meg persze van a globális média, mely (talán) egyértelmű, hogy melyik „tábor” narratíváját veszi át. És adja tovább…

A könyv erényei közé tartozik, hogy – elkerülendő az egyszerűsítést – nem csak egy rövid időszakra figyel, hanem – mert e nélkül érthetetlen lenne az egész – végigveszi a fal teljese történetét, annak korszakaival és ezek jelentőségével együtt.

Sonnevend Júlia könyve azért is izgalmas, mert gondolkodásra – és esetenként vitára – készteti az olvasót. Nem veszik el a részletekben, de ezzel együtt is igyekszik elkerülni az egyszerűsítéseket. Így az, ami ebből a könyvből tanulságként levonható, más történelmi/médiatörténeti pillanatok megértéséhez is támpontot adhat.

Sonnevend Júlia könyve témájából fakadóan és éleslátásának köszönhetően azoknak is fontos, aki a berlini fal ledöntésének idején még nem voltak tudatában az esemény jelentőségének. A Határok nélkül című kötetet az is érteni fogja, akinek az egykori NDK nem több, mint egy kabarétréfa…

Milyen információk szorultak a ledőlő berlini fal alá?
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top