
Az Európa és Ázsia között élő népességek genetikai hatásait vizsgálták
A kutatás új megvilágításba helyezhetik a múltbeli társadalmakat alkotó emberek életútját, nyelvük elterjedését és fejlődését.
A kutatás új megvilágításba helyezhetik a múltbeli társadalmakat alkotó emberek életútját, nyelvük elterjedését és fejlődését.
A történészek ez idáig azon töprengtek, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy a türkök elől menekülők csoportja.
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechanizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés…
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók. Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket. „Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség…
Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek,…
A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként…
Egy genetikai mutációkat vizsgáló, nagy léptékű kutatás szerint 2019 végén gyorsan terjedésnek indult a világon az új koronavírus – közölték a University College London (UCL) tudósai szerdán. Az kutatók az új koronavírus okozta Covid-19-betegséggel diagnosztizált több mint 7500 beteg mintáját elemezték genetikai szempontból. Az új koronavírus – SARS-CoV-2 – majdnem kétszáz genetikai mutációját találták meg.…
Sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, ami fontos a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szombaton. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll…
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam 800 kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható…
Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését – írta a BBC hírportálja. Az oxfordi kutatók szerint elsősorban a beszéddel összefüggő területek érintettek, a balkezeseknek ezért talán jobbak a nyelvi készségei, azonban továbbra is rejtélyes az agyfejlődés és a domináns kéz kapcsolata. Nagyjából tízből egy ember balkezes.…
Archeológiai bizonyítékok alapján eddig úgy vélték, hogy a sertések őseit egykor a Közel-Keleten háziasították, a mai sertéseknek tehát a közel-keleti vaddisznóhoz kellene hasonlítania. Az Oxfordi Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem tudósainak kutatása szerint a modern európai házisertések genomja azonban az európai vaddisznóéhoz hasonlít. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány elkészítésén több…
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a 13.…
Rasszista megjegyzései miatt kutatóintézete megfosztotta minden címétől az amerikai James Watson professzort, aki két tudóstársával együtt a DNS szerkezetének megfejtője, és amelyért Nobel-díjat kapott – közölte az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a tudós laboratóriumának közleményére hivatkozva. A New York-i Cold Spring Harbor Laboratory közleményben tudatta, hogy James Watson „személyes véleménye alaptalan és meggondolatlan”. A 90…
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját. Az Earth BioGenome Project (EBP) „a biológia következő Holdra szállása” az emberigenom-projekt után, amikor egy hárommilliárd dollárba kerülő program keretében 13 év alatt térképezték fel az emberi genomot. Az EBP várható költsége 4,7 milliárd dollár…
Az Árpád-ház eredete mítoszok és legendák ködébe vész, a köd növeléséhez nagyban hozzájárultak az elmúlt évtizedek áltudományos bohóckodásai. A tényekhez a tudomány segítségével juthatunk közelebb.
A rózsák legközelebbi rokonát megesszük.
A test élő archívum. Nem a nosztalgia, hanem a jövőről való gondolkodás helyszíne. Minden sejtben jelen van az egész élet lenyomata - meséli Wayne McGregor, aki legalább olyan izgalmas filozófus, mint táncos.
A kutyák és a Williams-szindrómások közötti kapcsolat első jeleire 2010-ben figyelt fel Bridgett vonHoldt és kutatócsoportja.
Az annak idején sok kritikát kapott kihívásból befolyt összegből hat kutatási projektet finanszíroztak.
Az öröklött emésztőrendszeri baktériumok befolyásolják testsúlyunkat brit és amerikai tudósok kutatásai szerint.
Szinte valamennyi bolygónkon élő férfi visszavezetheti eredetét egyetlen férfira, aki mintegy 135-200 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában - derült ki egy új genetikai elemzésből, amelynek eredménye először mutatta ki, hogy a közös férfi ős minden bizonnyal egy időben élt a nők közös ősével.
Na, most akkor ezt hogy is kell érteni?
Nemcsak férfi vagy nő – A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a biológiai nemekről - a teljes közlemény.
Leonardo da Vinci nemcsak a művészetben, hanem az emberi test és öröklődés iránti érdeklődésben is megelőzte korát.
Kóbor Léna története egy emlékeztető: még a legnagyobb örökség sem kötelez másolásra. Választhatjuk a saját hangunkat.
A takarkori múmiák genomját a kutatók a csehországi Zlatý kůň lelőhelyről származó 50 ezer éves emberi maradványok adataival is összevetették.
Az információ tárolása a DNS-ben fantasztikus megoldás az adattárolás problémájára - állítják izraeli kutatók.
A kutatók Beethoven apai ági leszármazottaival hasonlították össze a hajmintákból kinyert Y-kromoszómát, és meglepő eltérést találtak.
Frigyes luxemburgi herceg életútja és küzdelme inspirációt jelent mindazok számára, akik ritka betegségekkel néznek szembe.
Egyre népszerűbb a hajbeültetés azoknál, akik kopaszsággal vagy nagymértékű hajhullással küzdenek. Sokan felteszik azonban a kérdést, hogy vajon a beavatkozást követően milyen eredményekre számíthatnak, és kell-e hajnövesztő szereket használniuk a regenerálódáshoz. A válasz nem egyértelmű, mivel a hajbeültetést követően a hajvesztés kiváltó oka nem szűnik meg automatikusan, illetve a beavatkozás miatti stressz is kiválthatja a…