+ Történelem

Az Árpád-ház genetikájáról – túlzó magyarkodás helyett

Az Árpád-ház eredete mítoszok és legendák ködébe vész, a köd növeléséhez nagyban hozzájárultak az elmúlt évtizedek áltudományos bohóckodásai. A tényekhez a tudomány segítségével juthatunk közelebb.

A magyarság, és azon belül az Árpád-ház eredete számos/számtalan spekuláció és éppen ezért számtalan tévedés/félreértés/ferdítés táptalaja. Volt itt már szó mindenről, a kisgyermekek fenéken található piros folt a japán rokonságot bizonyítaná, s közben vannak, akik szerint a magyarok igazából sumérok. Megfordítva meg Jézus Krisztus is magyar volt. Naná! Könnyű az embereket elbolondítani, s utána annál nehezebb rendet tenni a fejekben.

Erre tesz kísérletet a Magyar Természettudományi Múzeum blogja az

AZ ÁRPÁD-HÁZ EREDETE – III. BÉLA KIRÁLY CSONTJAINAK TANÚSÁGA

című tudományosan megalapozott ismeretterjesztő cikkben. Az írás azért is figyelemre méltó, mert kis odafigyeléssel azok számára is érthető és értelmezhető lehet, akik egyébkor nem szoktak tudományos jellegű szövegekkel bíbelődni. A szerzők [Bernert Zsolt (MTM Embertani tár), Fehér Tibor, Németh Endre, Varga Dániel] a lehetőségekhez mérten igyekeznek közérthetőn fogalmazni, s mondandójuk megértéséhez ábrákat, táblázatokat is biztosítanak. Érdemes nekiveselkedni!

A magyar királyok, királynők, főemberek és családtagjaik legfontosabb temetkezési helye évszázadokig a székesfehérvári királyi bazilika volt, amelynek szervezett kirablása 1543-ban, a város török megszállásával kezdődött el. A mintegy másfél évszázados török hódoltság alatt az épület romba dőlt, kőanyagát fehérvári építkezéseken használták fel. 1848. december 5-én földmunkák során két, vörösmészkő lapokból összeállított sírkamrára bukkantak, amelyekben III. Béla király és első felesége, Anna királynő csontváza nyugodott. Ma a Budavári Nagyboldogasszony templomban találhatók maradványaik, amelyek az egyetlen hiteles képviselői az egykori Árpád-háznak.

Álmos fejedelem és leszármazottai meghatározó szerepet töltöttek be a korai magyar történelemben. A honfoglalás sikere, a keresztény magyar állam megalapítása és első 300 éve elválaszthatatlanul összefonódik e dinasztiával, amelyet – jóval később – Álmos fiáról Árpád-háznak neveztek el. Érthető, hogy az antropológusok és újabban a genetikával foglalkozó szakemberek egyaránt nagy figyelmet fordítottak az egyetlen hiteles Árpád-házi király maradványainak vizsgálatára…

III. Béla arcrekonstrukciója (Skultéty Gyula munkája)

A tanulmány folytatása – és érdemi része – elérhető IDE KATTINTVA.

***

A borítóképen III. Béla király koponyája.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top