+ Tudomány

Az egész világ próbálja értelmezni a Zamárdiban talált rejtélyes sírt

aura, hiúz

A hiúz jelenléte különös kérdéseket vet fel, mivel ez a vadállat ritkán kerül elő ép formában, különösen nem szándékosan eltemetve.

Ezerötszáz évvel ezelőtt hantolták be azt a sírt, amely most az egész világ tudományos közösségét lázban tartja. A rejtélyes temetkezési helyről állati maradványok kerültek elő, amelyek a tudósokat is zavarba ejtik. A sírban található állatok – egy hiúz és négy kutya – az 5-6. században kerülhettek a föld alá, amikor a hunok dicsősége már leáldozott, és az első avarok kezdtek megtelepedni a Kárpát-medencében – írta a divany.hu.

A Zamárdiban 2002-ben felfedezett sír keletkezése mögött egyes kutatók egy ismeretlen népet vagy szokást sejtenek. A sír mintegy 1,4 méter mély vermében egy hiúz teljes csontváza mellett négy kutya teteme feküdt. A kutatók szerint ez egyedülálló felfedezés, és elképzelhető, hogy egy vadászbaleset vagy egy hiúzkultusz emlékeire bukkantak.

A hiúz jelenléte különös kérdéseket vet fel, mivel ez a vadállat ritkán kerül elő ép formában, különösen nem szándékosan eltemetve. A négy kutya talán vadászként szolgálhatta gazdáját, és a hiúz elejtése közben lelték halálukat. A lelet a magyar és a nemzetközi régészszakmát egyaránt lázban tartja.

Bartosiewicz László, a Stockholmi Egyetem magyar származású archezoológusa szerint a hiúzcsontvázak rendkívül ritkák, mivel a hiúzhúst nem fogyasztották. A karmok esetenként bekerültek emberi sírokba, de ép csontvázakat ritkán találnak. A sír Zamárdi mellett, a Kútvölgyi-dűlőnél található, és a kora középkorra, az 5-6. századra datálható. A környéken egy kisebb település feküdt, ahol állattenyésztés és földművelés volt a fő megélhetési forrás, nem vadászat.

A hiúzcsontváz és a kutyák temetése rendkívül szokatlan, és a sír értelmezése nehéz, mert nincs ismert párhuzam. A hím hiúz egy méhkas formájú verem alján feküdt, mellette két-két kan és szuka kutya, amelyeket földrétegek választottak el egymástól. Az ebek a mai vizslákhoz vagy németjuhászokhoz hasonló testfelépítésűek voltak.

A régészek megosztottak a sír értelmezésében: egyesek hiúztisztelő szokás maradványaira gyanakodnak, míg mások kételkednek, mivel semmi egyéb nem utal rituáléra. Victoria Moses, a Harvard Egyetem zooarcheológusa szerint a sírban lévő vadállat jelenléte egy eddig ismeretlen rituálé gondolatát is felvetheti, de nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

Bartosiewicz László és kollégái szerint a Kárpát-medence multikulturális környezetére tekintettel a sírhely funkcióját további bizonyítékok nélkül nem lehet értelmezni. A népvándorlás korában az egykori Pannónia lakossága rendkívül összetetté vált, amit az anyagi kultúra és az emberi maradványok genetikai sokszínűsége is tükröz. Az állatokhoz fűződő viszony, illetve hiedelmek faluról falura eltérhettek.

A régészeti intézet honlapján megjelent tanulmányukban összefoglalták az eddigi eredményeket, fényképeket és infografikákat közölve a rejtélyes sírról. A lelet továbbra is sok kérdést vet fel, és további kutatások szükségesek a pontosabb értelmezéshez.

A legfrissebb tudományos hírek

Népszerűek

To Top