A fájdalom kell, a fájdalomcsillapítás már a létünket veszélyezteti
Az orvostudománnyal szembeni fokozott elvárás a csekélyebb fájdalmat is elviselhetetlennek tünteti fel. De mit tud erről egy filozófus?
typotex keresési eredmények
Van, ami a vírusnál is veszélyesebb
Arra van esélyünk, hogy a tudomány segítségével úrrá legyünk a pandémián. De mit tehetünk, ha az emberek között vírus módjára terjed a butaság?
Fél évszázada jelent meg magyarul a Kiberiáda, jó, hogy újra kiadták!
Sokszor megesik, hogy a régi olvasmányélmények felelevenítése csalódást okoz. Stanisław Lem robotmeséi viszont ma is jók! Kiberiáda…
Sátáni figura volt-e a világhírű magyar tudományfilozófus?
Lakatos Imre valószínűleg az egyik legizgalmasabb ellentmondásos figurája a XX. századi tudományos életnek. Figyelmet érdemel…
Elnyomottnak lenni sem annyira szörnyű, mint szeretet nélkül felnőni
Tatiana Țîbuleac regénye, az Üvegkert a társadalom aljáról nézve mutat meg egy nagy történelmi átalakulást. Fontos könyv!
Ez a legjobb könyv a rangsorolásról!
Az ember szinte mindent rangsorol. Ez néha jó, néha viszont nem több, mint az objektivitás látszatát keltő manipuláció. Érdi Péter végiggondolta…
A Covid megy, a pandémia marad? – kisokos akárkinek
Eleged van abból, hogy a tízmillió virológus országában élsz, ahol mindenki mindenhez ért? Ez a könyv segít eligazodni!
Mennyire számít a művész ivara a műkereskedelemben?
Ha azt hitted, a műtárgykereskedelem keveseket érint, tévedtél. Tanulságainak részese vagy, akkor is, ha nem veszel és nem adsz el műtárgyakat. Martos Gábor…
Az okostelefon elpusztítja a szépséget?
Byung-Chul Han nem csak a felszínre figyel, azt vizsgálja, miként hatnak a változások a mélyebb rétegekben. Mivé lesz az szép-ség?
Mit ettél össze az elmúlt százmillió évben?!
Az emberi táplálkozás történetéről nem írtak még annyira izgalmas könyvet, mint amilyen Stephen Le kötete: A táplálkozás százmillió éves története…
Vannak-e szuperhősök a Bibliában?
A Biblia a minket körülvevő civilizáció egyik alapja, a szuperhősökről pedig a XX. században hallottunk először. Mégis van összefüggés!
A Nyulacska is csak ember, az ember is Nyulacska
Már Lázár Ervin műfordítói munkája miatt is izgalmas a Nyulacska huszonöt meséje, de ez az információ sem kell ahhoz, hogy szeressük ezt a mesekönyvet.
Mióta zsidóznak a keresztények?
Gábor György vallástörténész arra is választ keres, hogy miért zsidóznak. Az A TÖRTÉNELEM TEKINTETE visszafogottságában is megdöbbentő olvasmány.
Tartsd féken a génjeidet!
A felelőtlen kezekbe kerülő génmanipuláció mindenki számára veszélyes következményekkel jár. Markéta Baňková: Semmi az egész…Nem semmi!
A bűnnél is nagyobb károkat okoz az elhallgatás!
Egy évtizedekkel korábbi családi dráma elhallgatott-elhallgathatatlan emléke átírja az utódok életét. Helena Henschen egy bűntény árnyékában nőtt fel.
Botho Strauss a mélységben keresi a magasságot
Megfejthetők-e – közelebb hoznak-e önmagunkhoz – a barlangrajzok, melyek annyira ősiek, amennyire maiak? Botho Strauss sajátos választ ad erre az Oniritti című szövegben.
A halottak nem hiányolnak minket
Cecilie Enger azt vizsgálja, miként lehet túllépni a tragédián, ami nem miattunk, de mégis általunk történt. Lélegezz!
Tabutörés – kék melleken innen és túl
Egy szexuálpszichológus és egy vizuális művész közös munkája új, szokatlanul normális szintre emeli a szexualitásról folytatható diskurzust. A kék melleken túl…
A fantáziánál nincs nagyobb kincsünk
Ana María Matute ifjúsági regénye igazi csemege a gyerekeknek, de a MEZÍTLÁBORSZÁG a felnőtteknek is üzen.
Amikor a mai ember a neandervölgyivel párosodott…
A genetika és a régészet eredményeinek összefésülésével személyessé tehető az emberiség története. Karin Bojs: Az én európai családom…
A képek ereje sokkal nagyobb, mint azt hinni szeretnénk!
Március 25-én Horst Bredekamp maga fog beszélni a KÉPAKTUS című könyvről, mely sokat javíthat látásunk érthetőségén. Az esemény linkje a cikkben.
Miként tekint az ember Istenre és önmagára?
Nyikolaj Bergyajev gondolatfutamai magukon viselik saját korának jellemzőit, mégis érdekesek a XXI. századi ember számára. Szellem és realitás…
Ilyen istent az Isten se látott!
Dúró Dóra ledarálná ezt a könyvet. Bódi Attila felforgatja a hagyományt, a PAX annyira szórakoztató, amennyire komoly.
Hogyan alakítja át a digitális forradalom a kultúrát?
Világunk gyorsan változik, akár az ellenállás, akár a sodródás mellett döntünk, szükséges a kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok ismerete.
Miért nem a boldogság az emberiség célja?
Logikus lenne, ha az emberiség a boldogság felé törekedne. De akkor miért nem vagyunk boldogabbak, mint a történelem hajnalán?
Rousseau képzelt karaktergyilkosai köztünk járnak?
Ki gondolná, hogy Jean-Jacques Rousseau-nak akad olyan műve, ami 2020-ban jelent meg először magyarul! Ráadásul a Párbeszédek nem egy apró kis füzetke.
A halaknak még mindig nincs lábuk!
Jón Kalman Stefánsson ott folytatja, ahol abbahagyta, mégis, minden szoros kapcsolat ellenére ez egy önálló regény: A MINDENSÉGHEZ MÉRHETŐ.
Kinyírja-e a mesterséges intelligencia az emberiséget?
Byron Reese a katasztrófát várók és a bódult optimisták kijelentései között vezet minket egy lehetséges jövő felé. Nem sci-fi!
Bullshit munka, ami felzabálja a többség hétköznapjait
David Graeber könyve – BULLSHIT MUNKÁK – lerántja a leplet a többség hétköznapjainak pokláról. A munkáról, amiről így nem szoktunk beszélni.
A rejtekjáratokban átformálódik a világ…
…egyszerre lehetsz felnőtt és gyerek, az álmok beteljesülnek. A rémálmok is! Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok