
Kertész Imre halála – Berlin egy nagy írót gyászol
Az osztrák kulturális miniszter és a berlini főpolgármester is megemlékezett a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas magyar íróról.

Az osztrák kulturális miniszter és a berlini főpolgármester is megemlékezett a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas magyar íróról.

A magyar írót 2002-ben Nobel-díjjal tüntették ki Sorstalanság című regényéért. Kertész Imrét 87 évesen, budapesti otthonában érte a halál.

A két napló témáját és szituációját – térben és időben – a hirtelen világhírbe robbanás meghökkentő fejleménye köti össze. A fecsegő felszínen. Innen ereszkedik le a naplóíró is, le a siker alvilágába.

Beszélnék arról, hogy a muzulmánok elárasztják, megszállják és elpusztítják Európát, és hogy az európaiak hogyan viszonyulnak mindehhez, az öngyilkos liberalizmussal és a buta demokráciával.

Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet, de a kitüntetés önmagában nem nagy ügy - mondta Kertész Imre.

Franciaország a kitüntetéssel kívánja elismerni Kertész Imre jelentős hozzájárulását a kultúrához és az irodalomhoz, valamint a magyar író életművének univerzális dimenzióját.

A holokauszt nem üzemi baleset volt, Kertész Imre azt mondta, nem a történelem kisiklása, hanem szükségszerűség vezetett ahhoz, hogy Auschwitz megtörténhetett.

Két kötetben öt Kertész-művet (Felszámolás, Az angol lobogó, Detektívtörténet, A nyomkereső, Jegyzőkönyv) mutat be kínai fordításban egy sanghaji kiadó.

A NYT a magyarországi helyzetről kérdezte Kertész Imrét, aki szerint az újságíró azt feltételezte, hogy megfélemlítve érzi magát a politikai hangulat miatt.

A Sorstalanság Nobel-díjas szerzője szerint nincs diktatúra hazánkban, a helyzetet kielégítőnek találja, sőt remekül érzi magát.

Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem lehessen – s talán ez az én igaz történetem. Ha így van, akkor e gyermekhalálból született művet a sok millió halottnak ajánlom, s mindazoknak, akik e halottakra még emlékeznek - fogalmazott Kertész Imre.

Az egyik legjobb interjú volt, amit az elmúlt években íróval készítettek. Friderikusz bemerészkedett az oroszlán barlangjába, és remekül helyt állt, de...

Sajnos vannak, akik szerint adni nem szabadott volna, mások az elfogadást tekintik árulásnak. Ne feledkezzünk meg azokról, akik egyszerűen csak örülnek és gratulálnak.

A végső kocsma című mű eredeti regényterve még az ötvenes években merült fel az íróban és A szodomai magányos címet kapta volna.

A konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről szól a díj elfogadása és átvétele - mondta Kertész Imre.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap, de egyelőre még sok a homályos pont.
A vizsgálatok csípőtáji törést állapítottak meg.
Az irodalmi Nobel-díjat azért kapta meg, mert dicsőíteni akarták "a tanúság irodalmát", előtte pedig meghívták Stockholmba, hogy tartson egy beszédet, de valójában azt akarták megtudni, hogy "jó benyomást keltek-e, vagy hogy kézzel eszem-e a rántottát" - mondta Kertész Imre a Die Zeitnek.
"Nem akartam öngyilkosságot elkövetni, mint ahogy nem akartam íróvá válni sem - legalábbis eleinte."
Két amerikai művész hozza Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát 2013. június 5-7. között. A darab a Kaddis címet viseli.
Tíz éve tépték szét a Sorstalanság néhány példányát Hódmezővásárhelyen. Az esetről Kertész Imre Mentés másként című műve is megemlékezik: az író azt a következtetést vonta le, hogy végre el kell szakadnia Magyarországtól. (Bakos András írása)
Amúlt csütörtöki, felolvasással egybekötött ünnepség végén igen nehezen állt fel kerekesszékéből, hogy egy biccentéssel kifejezze köszönetét a közönségnek.
Az író szerint az élet kifürkészhetetlen: túlélte Auschwitzot, most pedig Németországban „mentik meg” a munkásságát.
A 35 ezer oldal iratanyagban van többek között a Sorstalanság, A Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié.
A díj adományozói a két pólusú korszakban végig politizáltak, ám ehhez még hatalmas és izgatott közönség verbuválódott. [Csaplár Vilmos íróválasza körkérdésünkre.]
Amikor a miniszterelnökhöz készültünk Kertésszel és feleségével, először is kerestettem egy olyan évjáratú Tokaji aszút, amikor a Sorstalanság legelőször megjelent - Görgey Gábor író,volt kultuszminiszter visszaemlékezése. Fotó: Szabó Bernadett, nol.hu
Kertész ImreMentés másként című könyvének megjelenése alkalmábólkörkérdéssorozatot indított a Librarius.
„A káosz is rend, csak mások rendje” Kertész Imre Mentés másként – Feljegyzések 2001–2003 című új kötetének bemutatója 2011. október 18. kedd 17 órakor lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében (Budapest V. Károlyi Mihály utca 16.) A könyvről beszélgetnek: Dávidházi Péter irodalomtörténész Sándor Iván író, esszéista Selyem Zsuzsa esszéista, kritikus Moderátor: Szegő János, a Magvető…

A sorozatot Erdélyi Ágnes, a kollégium akkori igazgatója szervezte, az 1980-as években számos író-olvasó találkozót Szörényi László vezetett.

Oravecz Imre Alkonynaplója a kortárs irodalom egyik legnagyobbjának megrázó távolodása, búcsúpillantása - Szombathy Pál Élményolvasója.