
Meryl Streep feminista lett
Az erős nőket állítja a központba a szerdán kezdődő 59. BFI Londoni Filmfesztivál, amelynek nyitó filmje a Meryl Streep főszereplésével forgatott Suffragette című feminista dráma.

Az erős nőket állítja a központba a szerdán kezdődő 59. BFI Londoni Filmfesztivál, amelynek nyitó filmje a Meryl Streep főszereplésével forgatott Suffragette című feminista dráma.

Gárdos Péter Hajnali láz című regénye 2010-ben jelent meg először, amelyben a filmrendező szülei megismerkedésének különleges történetét dolgozza fel. Idén újra megjelent a regény a Libri kiadásában, ráadásul 30 országban jelenik meg hamarosan Gárdos Péter könyve.

A versenyben 13 olyan alkotás indult, amelyeket a berlini, cannes-i és velencei filmfesztiválokon bemutatott alkotásokból válogattak ki a szervezők.

Egy vak házaspár és látó gyermekük mindennapi küzdelmeit tárja a nézők elé Varga Ágota Szülei szeme című dokumentumfilmje, amelynek díszbemutatóját csütörtökön a Budapest International Documentary Festival (BIDF) keretében a Nézz szembe a sztereotípiákkal című szekcióban tartják az Uránia Filmszínházban.

A Tünet Együttes művészeti vezetője Szabó Réka Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilmet rendez Fahidi Éva 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélőről. A film befejezéséhez szükséges fedezet még hiányzik, így az Együttes közösségi finanszírozással próbálja előteremteni a hiányzó pénzösszeget.

Manapság a menekültkérdés foglalkoztatja legjobban a társadalmat. Egy, a Kibicen megjelent, portálunkon és a Mandineren is idézett interjú kapcsán tudósokat és művészeket kértünk arra: adjanak rövid elemzést a cikkek alatt szerepelő kommentek alapján. Elsőként Fullajtár Andrea, Csepeli György és Karsai László véleményét adjuk közre. Fullajtár Andrea színművész: Amit látok a kommentekben is, látok-hallok az utcán…

Azért segítek, mert zsidóként a holokausztból levonandó legfontosabb személyes következtetésem az: nem nézhetem tétlenül, hogy az állam tudatosan magára hagy csoportokat. E mellett soha többé nem mehetünk el szó nélkül - mondja Léderer András biztonságpolitikai szakértő.

A modern kortól elválaszthatatlan tömeges migráció ellentétbe kerül a modern európai történelem egy másik kulcsfontosságú képződményével, a francia mintára kulturális egyneműséget hirdető nemzetállammal - írja a Forrás folyóirat legújabb dupla száma, amely alaposan körüljárja a migráció kérdését.

Több tucat zsinagógát jártak végig, mintegy 40 helyszínen forgattak, Erdélyben, a Délvidéken, a Felvidéken, Burgenlandban és Kárpátalján is jártak.

A Saul fia forgalmazója szerdán jelentette be, hogy hazánkban immár nyolcvanezren nézték meg Nemes Jeles László filmjét.

Az izraeli titkosszolgálat ügynökei 1960-ban elfogják az Argentínában bujkáló egykori SS-alezredest, a zsidóság szisztematikus megsemmisítését célzó „végső megoldás" egyik értelmi szerzőjét és legfontosabb végrehajtóját...

A robotként járó-kelő Saul képes nyitni a teljesen beszűkült világán: meg akarja adni a fiának a hite szerinti végtisztességet. Akkor (és csak akkor) látunk totálképet, amikor a kamera a gyereket mutatja. Az a kisfiú állít emléket a meggyilkolt gyerekeknek - mondta Nemes Jeles László.

Mirjam két hét múlva lesz 93 éves. Mögötte elsőszülött fia, Leslie, akit egy koncentrációs táborban szült meg a holokauszt idején - írja az On the spot csapata Facebook oldalán.

1989 óta volt a Budapesti Rabbiság igazgatója, hosszú évek óta a rabbitestület vezetője. Tagja volt a Mazsihisz vezető testületének, vezetője a Magyarországi Rabbinikus Bíróságnak, a Bét Dinnek.

A Gödöllő Városvédő Egyesület 1993-ban határozta el, hogy helyreállítja a siralmas állapotban lévő, egy időben hajléktalanok által is lakott ótemetőt, ami a kétezres évek környékére valósult meg teljes egészében

Interaktív oktatófilmet készített Never Again címmel a gyűlölet és a gyűlöletkeltés ellen Hasulyó János és Szatmári Gergő.

Noha Gröning saját kezűleg nem ölt meg senkit, százezrek halála szárad a lelkén: az SS tagjaként 1944-ben az ún. "magyar akció" (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte.

Az 1909-ben született fiatal brit tőzsdei alkusz 1938-ban Csehszlovákiában járt és látta a németek elől menekülők táborait.

Gyászistentiszteletet tartottak és holokauszt-emlékhelyet avattak vasárnap a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére a helyi Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán.

A nagyhatalmak rendelkeztek fényképekkel azokról a vasútútvonalakról, amelyeken a vonatok a halálba szállították a zsidókat, keresztényeket, romákat és homoszexuálisokat.

Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznőt a Zsidó Világkongresszus díjával tüntetik ki még idén a Hölgy aranyban című új filmjéért, amely a szervezet szerint segít a nácik által elrablott műkincsekkel kapcsolatos ismeretek átadásában.

Nemes Jeles László első egészestés filmje a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel azzal, hogy a Sonderkommandót állítja a középpontjába.

Szezonja van ismét a hazafias diskurzusnak. Bár ha van lejáratott fogalmunk, akkor a haza az. Így hirtelen nem is tudjuk, hová tegyük ezt az egyébként igen tetszetős küllemű könyvet, mely tizennégy értelmiségi fejtegetéseit közli. Szerbhorváth György írása.

Az Anschluss idején vagyunk, Bécsben, a Bloch-Bauer család lakásában. A nevet talán nem tudjuk hova tenni, de ha úgy mondjuk Adele Bloch-Bauer, a Hölgy aranyban című híres Klimt kép múzsája, mindjárt beugrik kiről is beszélünk.

Többek között erre a zavarba ejtő kérdésre is keresik a választ júniusban a Margó Irodalmi fesztiválon. Akik pedig még a Margón is kívül rekedtek, továbbra is könyvekben érhetők el.

Teljesen új jellegű a film, nagyon erős és nagyon más. A holokauszt témájához ebben a filmben nagyon különleges módon nyúltak hozzá. És a rendező nagyon fiatal - mondta Sophie Marceau.

Franciaországban nőttem fel, filmes iskolát végeztem, de a filmes világban outsidernek tartom magam - mondta Nemes Jeles László, akinek megrázó érzés volt a filmes világ közepébe csöppenni.

Az elmúlt években nem sok olyan film volt, amiről annyi szó esett volna a magyar sajtóban, mint Nemes László első rendezéséről. A Saul fia első magyarországi vetítésén jártunk, heteken belül pedig a mozikba is megérkezik Nemes első filmje.

Ismét a magyar-zsidó tapasztalat és kulturális közege tört ki a világ színpadára. Mégpedig a holokauszt mint kultúra-fölfogás keretében. Röhrig Gézáról, a Saul fia főszereplőjéről mint költőről írják.

Közel fél évszázad múltán újra hazai elsőfilmest válogattak be a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába, ráadásul Nemes Jeles László filmje hatalmas sikert aratott a nemzetközi sajtóban.