A híres emberek zöme nem volt jó tanuló, de ez ne nyugtasson senkit: a rossz tanulók zöméből nem lesz híres ember. Persze, a jó tanulókból sem. Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom…” / Híres magyarok az iskolában című könyvéről.
A titkos laboratóriumok világa kívül esik a hétköznapi ember horizontján, ugyanúgy fejleszthetnek bennük tömegpusztító vírusokat, mint oltóanyagot. De mi lesz, ha bosszútól hajtott kommandós kezébe kerül a veszélyes anyag? Ingar Johnsrud: Kalüpszó című könyvéről.
Azt a tudást, amit őseink biztonsággal kezeltek, ma már csak tanfolyamok és könyvek segítségével sajátíthatjuk el. Persze, ez a könyv többet tud, mint amiről őseink valaha is álmodni mertek volna! Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve című könyvéről.
Valamiféle megmagyarázhatatlan bölcsész-gőgtől hajtva sokan vannak, akik nem látják a természettudományok szépségeit, és ez a viszony gyakran fordítva sem jobb. De mi van akkor, ha a kapcsolódási pontokat keressük? Lente Gábor: Vizilónaptej és más történetek a kémiából című könyvéről.
Tatjána vörös nő volt. Legtöbbször fekete ruhát hordott, és alt hangon beszélt. Azt hiszem, a sok erős pálinka és az olcsó cigaretták adták ezt a zengő, mély színezetet a hangjának. Nagyon ritkán volt jókedvű…
Ha megkérdezik, hogy melyik az a civilizációtól független adottság, mely a legtöbb kárt okozza, nem erre tippelnék. De, ha megmondják, akkor egyetértek!
Disznótort! De nagyon elegánsan. Hozatok egy ezerkoronás mintadisznót Yorkshireből, egy eredeti termelőtől. Meg fogjuk mosatni illatos szappanokkal és itt, az előszobában építünk egy drága, empire-stílű mahagóni ólat… Körner András: A magyar zsidó konyha / Kultúrtörténet 77 autentikus recepttel című könyvéről.
Persze, az is lehet, hogy zsákutca, ahonnan – éppen mert nagyszerű – nehéz lesz visszatalálni a Kokoschka babájából megismert vonalra. Afonso Cruz: Virágok [Flores] című könyvéről.
Nem nehéz felismerni a tüneteket: a mese ellenállhatatlanul árad, és a szövegben nyoma sincs az erőlködésnek. Így hat a rubinbogyó.
Az Apró csodák az amerikai valóságról mesél, a négerek helyzetéről és a fehérek tudott és tudhatatlan előnyeiről. Nálunk, Magyarországon is lenne miről beszélni…
Lehet-e családtörténetet írni egy olyan világban, a mi világunkban, ahol annyira leértékelődött a család fogalma is, hogy a töredékes kapcsolatok sehogy sem állnak össze egésszé?
Az első rinocérosz 1515-ben, Lisszabon kikötőjén keresztül érkezett Európába. Halhatatlan lett, Albrecht Dürer tette azzá. Orosz István: Szent Rinocérosz gyermekei – Typotex, 2017 – Képfilozófiák-sorozat
Eckhart mester a katholikus egyház mellőzöttjei közé tartozik, sem kiköpni, sem lenyelni nem sikerült, mellőzöttségén mostanság sem egy egyházi kiadó próbál változtatni.
A magyar történelemben viszonylag kevés olyan település van, amelynek neve a köztudatban valami rosszal – és szinte csak azzal – kapcsolódik össze. Azt nem kell magyarázni, hogy Recsk ilyen.
A címben szereplő mondat valószínűleg pont így hangzott el, s ha mégsem, akkor is így hangzott volna. A Párducpompából megértheti az utókor, hogy nekünk milyen világban kellet élnünk.
Félreismertük az írót, mert félreismertették velünk! Hiába – na, jó: nem hiába! – neveztek el róla körteret, attól még váratlan a kép, ami a lappangó művekből megrajzolható.
Befejezhetetlen könyvekről és lezárhatatlan életművekről kérdeztük a Nógrádi Gábort, akinek regényein gyerekek generációi nőttek fel. De lehet, hogy van, ami fontosabb ebben az impozáns méretű életműben?
A történelem lényegéhez nem juthat közelebb az, aki csak a nagy emberek nagy cselekedeteire figyel. Persze, az is fontos, de mihez kezdtek volna a nagyok, ha nincsenek mögöttük azok, akiknek neve kihullott az idő rostáján.
Az emberek általában megrekednek az ámuló csodálatnál és eszükben sem jut, hogy válaszokat keressenek a fel sem tett kérdésekre. Pedig ezek a válaszok léteznek, csak jó kérdésre várva bujkálnak.
Tatjána, a titokzatos orosz asszony fontos állomása lehet a Rejtő-életmű átértékelésének. Ja, és még szórakoztató is!
Volt egy fiú, akiről mindenki tudja, hogy meghalt egy koncerten. De, ki volt ő, honnan jött és hová tartott volna? ...és volt-e egy lány?
Abban talán nincs is vita, hogy a turul ma a jobb és a szélsőjobb nemzeti szimbóluma. Ha a fura madár rendszertani besorolását, eredetét és korát firtatod, akkor a válasz ritkán tartalmaz konkrétumokat. És még hány ilyen kérdés van!
Sok olyan dolog van, amivel – hétköznapisága ellenére is – nehezen tudunk bármit kezdeni. A halál, legyen szó szülőről, testvérről, rokonról, vagy ismerősről pont ilyen téma. Ideje lenne átértékelni a konvenciókat. Az Apufa talán segít.
A gyarmatbirodalmakban az őslakosok másodrendű állampolgárnak számítottak, de azért voltak kivételes esetek, amikor a tehetség áthidalta az áthidalhatatlant. Ez persze akkor izgalmas, ha a szálak napjainkig érnek…
Mi történik akkor, amikor elfogy az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom? Milyen eszközök maradnak, amikor a bűnözőket a politika, a politikus védi?
…az öreg Kossuth meg olthatatlan szerelemre gyulladt egy nála hatvanhárom évvel fiatalabb erdélyi leányzó iránt – Nyáry Krisztián nem kertel, mert nincs miért.
Nyilván sok olyan iskolás van, aki megfogalmazta már a címben szereplő állítást az Isteni színjáték kötelező elolvasása kapcsán. Nem biztos, hogy arra gondoltak, amire Dante…
Kissrácként utálod a faterodat. De minél öregebb vagy, annál jobban hasonlítasz rá. És a végén ugyanaz a szarházi vagy, mint aki ő volt – morfondírozott a Jeges a Sarkcsillagban.
Ha elhiszed, hogy a válasz nem rajtad múlik, akkor itt nem lesz változás. Pedig igény lenne rá, és a hogyanja is megvan! Könyvben is kapható.
Ebben a kötetben benne van minden, amit ma Recskről tudni lehet. A visszaemlékezések mellett nem csak a rabok, de az őrök névlistája is szerepel a pokolbéli visszaemlékezések mellett.
Grace csillogó megjelenésű, kiszámíthatatlan, fényes farpofájú, beszédes, néha agresszív jószág – olvashatjuk a Hodworks Lábán-díjas előadása kapcsán.
A legjelentősebb spanyol nyelvű portálokon péntek óta szerepel a magyar író halálhíre. Itthon nem: mintha nem lenne hírértéke. Persze, lehet, reméljük, hogy a némaság a gyász csendje.
Szerintem ebben a zenében és a belőle készült előadásban nem egy békés világ sejlik fel – mondja a Lábán-díjas rendező.
Az Oszmán Birodalomban megszokott családmodellről és az ezt jelképező háremről nehéz volt értékelhető információkhoz jutni. Eddig. Alev Lytle Croutier fellebbenti a fátylat.
Sokat dolgozol, de mégis keveset keresel? Mindig fáradt vagy, és mintha nem figyelnél eléggé a gyerekedre? Lelkiismeret furdalás gyötör, mert nem engedsz meg mindent? Tényleg annyira gáz vagy, mint amennyire a gyereked gondolja?
Rohadt dolog azt látni, hogy ebben az országban a tudás, a szakértelem, de még a siker sem garancia semmire. Persze, Fesztbaum Béla könyve ennél fontosabb dolgokról szól.
Mikor jön el az ideje annak, hogy a provinciális Akhilleusz elinduljon Végaknáról, és megostromolja Bécset? A választ mindannyian sejtjük, de Horia Ursu – aki nem pankrátor – tudja is.
Amikor a gyerekeid születésnapján fegyvert szorítanak a fejedhez, nem sokat gondolkodhatsz. Ha döntésre kényszerítenek, döntesz. Vagy mégsem?
Azt már megszoktuk, hogy a amerikai krimik lapjai közül szinte kifröccsen a vér, de van, ami ennél is durvább. És ez így van jól.
Az ember azt hinné, hogy egy ország, amely negyedszázaddal korábban még egy vasfüggönnyel volt elvágva Európától, utolsóként építene kerítést azoknak, akiket a háború kényszerített arra, hogy elhagyják hazájukat…
Milyen aktualitása lehet egy Finnországban és Amerikában játszódó disztópiának a forrongó magyar valóságban? A NEM TUDJÁK, MIT CSELEKSZENEK című regény szerzőjét erről is faggattuk a Könyvfesztiválon.
A Népszabadság kivégzése címmel olyan könyv jelent meg, melyet néhány év múlva talán érdemes lesz egy vádirathoz csatolni. Vallomásként.
Ritkán adódik lehetőség olyan pózmentes interjúra, mint amit a Szálkák szerzőjével sikerült kanyarítani a Könyvfesztiválon.
Annyi disznóság van a világban, oly sok dolog miatt lehet bosszankodni, vagy aggódni… Egy naplóíró Malac tényleg felüdülést jelent!
Egyre több olyan figura van komoly pozícióban, akinek a politikai hűség az egyetlen méltányolható tulajdonsága – mondja a regényíró.
Biztosan meg fog hökkenni, aki meglepi gyermekét Tóth Krisztina új mesekönyvével. A Felhőmesék nem csak a gyerekeket célozza, és ez jó!
Manapság ritkán esik meg, hogy egy filozófus a hétköznapi emberhez fordul, mert fontos mondanivalója van. Mi lehetne fontosabb, mint viszonyunk az idővel?
Krúdy, Kosztolányi, Karinthy, Ignotus csak néhány azok közül, akiket Ferenczi Sándor – Freud tanítványa – kezelt. Ady sógornője azt is elárulja, hogy miért pont Ady Endre maradt ki…
Márton Lászlót kérték fel arra, hogy megnyissa az Újragondolt Czóbel 2.0-kiállítást. Hol, hogyan kapcsolódik az író munkája a szentendrei festőéhez?
Nem hiszem, hogy Pál Dániel Leventéből díszpolgárt kreál a mostani vezetés, pedig aki tudni akarja, hogy milyen a nyócker, az fellapozhatja Az Úr Nyolcadik Kerülete című könyvet.
García Márquez kelet-európai kötete nem csak azért fontos, mert ő írta, hanem azért, mert mi mintha még mindig – már megint? – abban a világban élnénk…
Azt már régóta tudni véljük, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, éppen ezért érdemes megnézni, mi dolgunk lehet a középkori szentekkel.
Háborúzzanak mások, te csak házasodj, boldog Ausztria – mondogatták a Habsburg Birodalom polgárai, akik hitték, hogy világuk nem hullik darabokra…
Barki Gergely művészettörténész újrarendezi az állandóan változó szentendrei Czóbel-kiállítást. Mennyi tartalék van még a Czóbel-életműben?
Sem pszichiáter, sem gyóntató nem tudja megérteni, mi van a fejemben….
Egy prózaíró életében, a novellák után fordulatot hozhat az első regény megjelenése, különösen kegyetlen fintora a sorsnak, hogy Gerencsér János eltávozott néhány nappal a Kalászkirály megjelenése előtt.
Ha betévedsz a Kazinczy utca 30. alatt található pincehelyiségbe, olyan, mintha egy másik univerzumba kerültél volna. A Jancsó Art Galleryben színek és formák örvénylenek és tobzódnak.
Ha az a kérdés, hogy tulajdonképpen mit akart, mire vágyott ez a furcsa, vibráló és érzékeny nő, akkor több egymásnak ellentmondó, mégis érvényes válasz adható. Még akkor is, ha őt magát faggatjuk.
Az őrület mintha bele lenne kódolva a társadalomba és a kultúrába, ráadásul az sem mindegy, hogy miként kezelik az őrülteket: a normálisok néha őrült dolgokkal próbálkoznak.
Ha azt hiszed, hogy az állatmesék mára elsatnyultak, akkor figyeld Erwin Moser történeteit. Nem csak gyerekeknek szól A tigrisbogár.
Az Esti Iskola három diákját a CIA, az FBI és a katonai rendészet küldte továbbképzésre, persze, ez csak figyelemelterelés.
Kele Fodor Ákos most bemutatásra kerülő Echolália című munkája nem költészet, de ha mégis, akkor ideje kidobnunk az eddigi, szűkre szabott költészet-felfogást.
Sőt, nem csak levágták, de közszemlére tették a Monte Calvario hegyen lévő templomban. A cselekedetet nem valami véres bosszú, hanem a tisztelet motiválta.
A hetven éves költő hét év után jelentkezett új verseskötettel. Ideje volt, mert Nádasdy Ádám verseinek, mint megszólalásainak általában: tétje van. Hazánkban, fiúk, nem szabad csalódni…
A féltve őrzött titkot ráadásul egy olyan személy – Beck Weathers – leplezte le, aki részese volt a ’96-os Everest-tragédiának, és előtte már több veszélyes csúcsot is meghódított.
Van-e a múltunknak jelenben formálódó jövője? – kérdezhettük volna Vinkler Zsuzsitól. Nem tettük, hiszen az Középkezdés című kiállítás maga a válasz.
Vörösmarty Mihály halála után árván maradt gyerekeinek gyámja Deák Ferenc lett. De milyen ember volt a Haza Bölcse?
Aki lemaradt az első előadásról, február 20-án a Trafóban megnézheti a magyar valóság lenyomatát a TÁP Színház előadásában. Nyelvében él a nemzet.
Létezhet-e olyan családi kapcsolat, amiből csak a gyilkosság kínál kiutat? És ha nem/igen, akkor lehet-e jól élni a gyilkosság után?
A történelemnek vannak olyan fordulatai, melyek miatt egy egészséges lelkű kislányt komolyan foglakoztat az öngyilkosság gondolata. Nem kellene felejteni!
Az vitathatatlan, hogy néhány nehézkesebb erkölcstanoktató a kardjába dőlhet,amikor a könyv miatt a gyerekek az első szexuális élményről kezdik faggatni.
…sőt, még egy új vallás kialakulása is valószínű. Michel Walden szerint érdemes végiggondolni a kolonizálás eddig elhanyagolt aspektusait is.
A minikertek – hallucinogén gombák nélkül – színesítik a szürke hétköznapokat, nem kell rájuk vagyonokat költeni, és azoknak is ajánlható, akik már az általános iskolában is bukásra álltak biológiából.
Minden családban vannak titkok, s az el nem mondott történetek néha a rációnál erősebben befolyásolják a döntéseket. De vezet-e valahová a titok feltárása?
Most meggyőződhetsz arról, hogy jó az, ha valaki nem csak azzal törődik, ami a dolga. Bagdy Emőke lopott időben foglakozott azzal, ami legalább olyan fontos, mint a munkája.
Könnyebb és egyszerűbb lenne azt hinni, hogy Szálasi Ferenc egy velejéig romlott, rosszindulatú és rafinált gonosztevő volt. De naplói bizonyítják, hogy ennél súlyosabb a helyzet.
Az anyját faggató Kismackó nem azért jó, mert egy pszichológus alkotta, hanem mert a gyereked úgy fogja olvasni a gyerekének, ahogy most te olvasod neki.
Újságíróként szerzett bevételeimből nem tudtam kicsengetni 44 milliót Czóbel rekordáron elkelt Ringelspiel című festményéért, de legalább megnézhetem. A márciusig Szentendrén megtekinthető festményről Barki Gergellyel beszélgettünk.
A fenti állítás elsőre meredeknek tűnhet, de nem lesz kisebb a veszély, ha nem számolunk ezzel a reális lehetőséggel.
Kevesen vannak, akik kortárs filozófiai szövegeket olvasnak. Miért is tennék? Roland Barthes könyve akár egyfajta beavató mű is lehet, ha eljut az Olvasókhoz.
Kevés olyan géniusz volt, akit ennyien akartak volna megfejteni, Freud például elég rendesen mellélőtt, és Paul Valery is inkább a saját kitalációit erőltette. Mire jutott Daniel Arasse?
Nincs még egy olyan ingoványos területe a magyar történelemnek, amiről azt hinné a hétköznapi ember, hogy annyit tud, mint a Honfoglalásról…
III. Honóriusz pápa 1216. december 22-én hivatalosan megerősítette a Domonkos Rend megalakulását. Azóta eltelt nyolcszáz év! Mit csinálnak ma? Mi dolguk ma Magyarországon?
Szlovákiában nem volt pszichoanalízis, és ezt pont egy olyan könyvből kell megtudnunk, mely arra vállalkozott, hogy bemutassa a pszichoanalízis szlovákiai történetét!
A meghökkentő és elbűvölő atlasz lapozgatása felér egy kiadós lakomával, viszont nem hizlal. Annyi a világ, amennyit megismersz belőle.
A Trafó Galéria idei utolsó, Interferencia című kiállítása bizonyos szempontból erősebben kötődik a jövő évhez, mint a most kimúlóhoz. Fenyvesi Áront ezért nem csak a négy művészt felvonultató tárlatról kérdeztük.
Ezt imádni fogod, ha te is találkoztál már dallal, amit széltében-hosszában nyomott a rádió, s aztán meg úgy beleült a füledbe, hogy nem tudtál szabadulni tőle.
Nem nagyon van ma Magyarországon olyan, akinek ne lenne véleménye az iszlámról, az iszlamizmusról, a terrorfenyegetésről, a vallásról... Ugyanakkor nem nagyon van olyan, aki ismerettel is rendelkezne a témában. Ez ciki.
Mindössze három év adatott meg arra, hogy a magyar költő és a cseh szatirikus író kézen fogva kísérgethesse a kis Borist egy párizsi parkban. De mára már szinte egyívásúvá értek...
A Jön Mordor és felfal minket… című kötet budapesti bemutatója előtt nem tekinthettünk el attól, hogy a magyar és a lengyel helyzet hasonlóságán csámcsogjunk az ideiglenesen hazánkban állomásozó lengyel íróval.
…ócskavasat akart adni, nem tehetett róla, hogy ezüst, sőt időnként sárga, csillogó, lágy fémes elem gurult ki a kezéből, maga sem tudta, hogy az bizony arany – írta Kellér Andor a tragikus sorsú, bohém és tehetségben dúskáló Rejtő Jenőről.
Aki egy kicsit is odafülel a magyar komolyzenére, az már biztosan találkozott Kokas Dóra csellójátékával. Legközelebb december 11-én, vasárnap lép fel a Müpában. A koncerten – Elgar mellett – Kodály és Sibelius művei hallhatjuk. A debreceni Kodály Filharmonikusokat ez alkalommal Vásáry Tamás vezeti.
Lehetséges, hogy George Sand híres szerelmei közül egy színésznő volt a legfontosabb? Lehetséges, hogy a férfiak hosszú sora csak a Marie Dorval utáni vágyakozás csillapítására szolgált?
Ungváry Krisztián történész nem vádiratot, hanem mérleget készített a Horthy-rendszerről, s bár nem a jelenről akartuk faggatni, az mégis bele-beleszűrődött a beszélgetésbe…
A szlovák tudományos élet képviselői évtizedek óta örömmel és némi büszkeséggel hivatkoznak Sigmund Freud professzor zsolnai előadására. De mi történt valójában Zsolnán?
El kell döntened, melyik Názáretinek hiszel! S ha ez megtörtént, akkor arra is választ kell adnod, hogy hited nevében mihez kezdesz a többivel.
Naná, hogy a főnöködben, a kollégádban, a házastársadban vagy az anyósodban előbb felismered, de – és ezt veheted jó hírnek is – benned is megvan a machiavellista gondolkodás valamilyen foka.
Itt egy újabb pofon azoknak, akik azt hiszik, hogy a matematika száraz, sótlan és az élettől elrugaszkodott tudomány. Egy saller azoknak, akik nem látják a matek, az élet és a humor összefüggéseit.
A vörös nyelvű párduc több, mint aminek látszik. Legalábbis azok, akik kapcsolatba kerültek vele, így érzik, miután megváltozott az életük.