+ Irodalom

A mi világunkban nem volt semmi, amit nem szennyezett be a politika

Nem az számít, hogy valójában mi történik, hanem az, hogy minek látszik – vonja le a következtetéseket a MÉRGEZŐ NÁSZ női főszereplője.

E. C. Fremantle: Mérgező nász [The Poison Bed] – General Press Kiadó, 2019 – fordította Kiss Rita – 348 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-452-314-7

Az angol olvasók számára nyilván egészen mást jelent a Mérgező nász című regény, hiszen – lévén szó történelmi regényről – ez mégiscsak az ő történetük, olyasmi, amiről ők akaratlanul is többet tudnak, mint mi itt Európa túlsó felén. I. Jakab angol király nem a történelem frekventált helyén teljesítette – több-kevesebb sikerrel – uralkodói kötelességeit, hanem egy kicsit korábban, viszont ellentmondásos tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kitört az angol polgárháború, s fia, I. Károly a vérpadon végezte.

A Mérgező nász ad annyi háttérismeretet, aminek segítségével az olvasó – történelmi felkészültség nélkül is – eligazodhat a történetben; s van annyira izgalmas, hogy a cselekmény és a rejtélyek által elsodortatva belefeledkezzen ebbe a borzongató történelmi thrillerbe… melynek végét az is nehezen tudná megjósolni, aki jártas Anglia XVII. századi történelmében.

E. C. Fremantle regényének főszereplője Robert Carr, az alacsony sorból származó királyi kegyenc, aki szeretői státuszának köszönhetően fényes – de bukással végződő – utat járt végig; és felesége Frances Howard, aki előkelő és a hatalom birtoklásáért folytatott harcban nagyon aktív családból származott. A regény címét is ez a házasság adja.

A könyv rafinált felépítése és a történet szerkesztettsége lehetőséget ad arra, hogy az író a feszültséget fenntartva játsszon. Míg az egyes szám első személyben megírt „férfi fejezetek” lineárisan vezetnek végig a történeten, addig a közéjük ékelt „női fejezetek” Frances letartóztatásával indulnak, s onnan, visszaemlékezések formájában mesélik el ugyanannak a sztorinak a másik nézőpontját. Így már a regény elején tudhatjuk, hogy a vád:

 gyilkosság.

De az csak a regény közepe táján derül ki az olvasó számára, hogy ki az áldozat, s a történet végén értjük meg, hogy ki volt az elkövető, és mi volt az indíték. Lenyűgöző és összetett történet, mely – miközben lebilincseli az olvasót – sok mindent elárul a korszakról, a hatalom természetéről, az emberi gyarlóságról, ármányról és szerelemről.

Vallási-társadalmi szempontból hallatlanul izgalmas

a XVII. századi Anglia, hiszen miközben a hétköznapi élet kereteit a vallás – a katolikusok és protestánsok vetélkedése adja – azonközben a hit már régen nem jelenti azt a biztonságos erkölcsi alapot, amit a középkorban jelenhetett. A vallás nem rettent el (szinte) semmitől. Így lehet az, hogy a király és fiúszeretőjének története – amíg nincs körülötte hírverés – nem zavar senkit. A királyi udvarban zajló intrikák is elsősorban a személyes hatalomról és a befolyásról szólnak, és mai szemmel is elképesztő gátlástalansággal zajlanak. A fondorlatok és a törtetés meghatározzák a királyi kegyre ácsingózók és a királyi kegyet megtartani próbálók közötti harcokat. A regény legfontosabb kérdése:

milyen szerepe lehet itt az érzelmeknek?

A szerelem csak álca? Eszköz? S ha valódi, akkor a bukás vagy a felemelkedés útját egyengeti? Lehetséges-e olyan összetartozás, mely átsegít az intrikusok támadásai között?

A Mérgező nász, miközben történelmi regény, mely a XVII. században játszódik, azonközben egy ízig-vérig mai történet, melynek tanulságai, ha vannak, korok és korszakok felett állnak. E. C. Fremantle ötödik regénye nem csak borzongat és szórakoztat, de gondolkodásra is készet. Emberről, jellemről, emberségről és árulásról fest lenyűgöző képet. (A General Press Regényes történelem című sorozata egy igazán izgalmas kötettel gazdagodott.)

A mi világunkban nem volt semmi, amit nem szennyezett be a politika
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top