+ Irodalom

Amikor magyar várományosa volt az angol trónnak…

Vannak a történelemnek olyan poros, félhomályos zugai, amelyekről a történészek is keveset tudnak. Jó lehetőség ez a regényírói fantázia kibontakoztatására!

Joanna Courtney: A walesi királyné [The Chosen Queen] – General Press Kiadó, 2016 – fordította Tóth Bálint Péter – 424 oldal, kemény kötés – ISBN 978-963-643-900-2

A XI. századi Anglia valószínűleg jobban hasonlított az akkori Magyarországra, mint a mai Anglia a mai Magyarországra. Abban az évszázadban, az előző ezredforduló után a Brit-szigetek még önálló, egymással is torzsalkodó, a vikingen támadásának is kitett királyságokból állt, ahol az állam stabilitását a fegyverek mellett a trón biztonsága, a trónörökös megléte adta. Joanna Courtney főhőse Edyth alig tizennégy éves, amikor 1055-ben szülei oldalán feltűnik az angol királyi udvarban, ahonnan egy szerencsétlen fordulat miatt szinte azonnal száműzetésbe kényszerül. Az elsőre riasztónak tűnő fordulat következtében ő lesz Wales királyának a felesége, és Griffin király csúfos haláláig – saját emberei végeztek vele – hű társa az uralkodónak.

Joanna Courtney Hódítók asszonyai című regénytrilógiájának első kötete attól igazán érdekes, amivel és ahogyan a szerző kitölti az ismert történelmi tények közötti űrt. A történelmi tények, a „férfiak világa” csak háttérként szolgál ahhoz, hogy kibontakoztassa a nőalakok jellemét és karakterét. Nyilván részben ebből is következik, hogy a valódi, jól felépített személyiséggel rendelkező női szereplők körül felbukkanó férfiak alakja mintha kissé elnagyolt lenne. Persze, ez az elnagyoltság tekinthető úgy, mint reakció arra, amit szinte észre sem veszünk: regények százaiban-ezreiben volt úgy, hogy – egy-egy kivételes esettől eltekintve – a nők csak bábok voltak.

A kép bal oldalán Joanna Courtney koronával (forrás: facebook)

A kép bal oldalán Joanna Courtney koronával (forrás: facebook)

A walesi királyné lapjain kibontakozó történetből nem csak a főhős döntései és sorsa bontakozik ki, de az Olvasó megismerheti Edyth gondolatait, érzéseit, kételyeit és elszántságát is. Sőt, mély erotikus gondolatokkal teljessé tett szerelmi fantáziálásaiba is bepillanthatunk, s nem ritkák az olyan leírások, melyek a hálószobába engednek némi bepillantást:

Harold megcirógatta Edyth egyik mellbimbóját, amolyan szenvtelen mozdulattal, mintha csak egy pénzérmét venne a kezébe, az asszony mégis beleborzongott. Úgy sóvárgott utána, mint ahogy jobbágy vágyik a finom falatra szüretkor, és mindenáron jól akar vele lakni a rájuk váró, szűkösebb időszak előtt. A csípőjét ringatva a férfihoz dörgölőzött, egyre jobban felizgatva őt.

A szokatlan hangvételű regénynek persze nem az ilyen jellegű leírások a fénypontjai, de talán felvillantanak valamit abból a világból, mely legalább annyira különbözött a maitól, mint amennyire hasonlított is rá. Sokan vannak, akik a világlátás különbségeit hangsúlyoznák inkább, Joanna Courtney mégis a hasonlóságra, az érző-vágyó emberre helyezi a hangsúlyt. A történelem – benne Skóciai Szent Margiton (1047-1093) keresztül az Árpád-házig – pedig jó terep, ahol az írói kalandozáshoz kellően ritkásak, de a biztonságos eligazodáshoz megfelelően ismertek a történelmi tények. Azt hiszem, ez a női író által létrehozott, nőkről szóló regény elsősorban a női olvasókat célozza meg, s éppen ezért a férfiolvasók figyelmére is érdemes.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top