Mit hoz a keleti nyitás Kínából? Nem pandát!
A kínaiak már a spájzban vannak, s ha már így alakult, akkor – pánikolás vagy örvendezés előtt – érdemes lenne jobban megismerni őket. Kezdésnek ott a kínai alkotmány.
typotex keresési eredmények
A kételkedés sokszor messzebbre vezet, mint a hit
Remélem, a címben foglalt állítás miatt nem fognak megkövezni: leszögezem, hogy ebben az esetben nem a vallásról lesz szó. Inkább a tudományról és a művészetről és Schiller Róbertről.
A szimmetria önmagában létező vagy ember által létrehozott jelenség?
Hogyan jelenik meg a tudományban és a művészetekben a szimmetria? Egyáltalán mit jelent számunkra ez a fogalom? A Dialógusok sorozat harmadik előadása ezt a kérdéskört járta körbe Mátrai Erik képzőművész és Patkós András fizikus segítségével. Tudósításunk a beszélgetésről.
Mindörökké szimmetria
Január 31-én Mátrai Erik a képzőművészet, Patkós András pedig az elméleti fizika felől közelítve vizsgálja meg, hogy vajon a szimmetria önmagában létező vagy ember által létrehozott jelenség-e.
A mesés India – mesék nélkül
Európánál alig kisebb India. Mindenki rendelkezik valamiféle ismeretekkel, de a többség, ha megpróbálna beszámolni tudásáról, akkor erősen elbizonytalanodna. Gáthy Vera könyve segít, hogy elrendezzük, elhelyezzük az ismeret töredékeket.
A lenyugvó Napnak is van ereje…
Martin Walser, egy öreg író. Az öregkorról írt regényt, cseppet sem öregesen, de annál őszintébben. Vannak-e, lehetnek-e érvényes életstratégiák ebben a fiatalságra szabott világban?
A magyarok irtják az amazóniai őserdőt és ölik az őslakókat
Egy Amazóniában lelőtt ember gyilkosa mögött ott állsz te is. És ott állok én is. A globalizáció furcsaságai közé tartozik, hogy tényleg minden összefügg mindennel.
Amiben a katolikusok közelebb állnak az muszlimokhoz, mint a protestánsokhoz
Kár arra várni, hogy Mohamed próféta követői kereszténnyé legyenek, ahogy a protestánsok sem lesznek katolikussá. De kell mindig a különbségek között turkálni?
A Pokol alsó-sziléziai kapuja elnyelt egy várost
Történetünk a régmúltba nyúlik, de legpokolibb fejezete a második világháború utáni évtizedekben zajlott. Lezárult egy történet, eltűnt egy város.
Emlékszem, milyen érzés volt 89-ben Magyarországra utazni – Interjú Giedra Radvilavičiūtė litván írónővel
Giedra Radvilavičiūtė Ma éjjel a falnál alszom című kötete tele van fanyar humorral és öniróniával. Novelláiban olvashatunk öregedésről, magányról, szerelemről, a szovjet időkről, és megismerhetünk egy pszichológiai önanalízist is. Az írásokat a szerző saját élettörténete ihlette, mégis meg-megjelenik bennük a fikció. A könyv szerzőjével beszélgettünk.
Az is marha, akit nemzeti érzésében sért a PISA-teszt eredménye!
Gyerekeink jövőjéről van szó, ilyenkor tényleg nem érzékenykedni kellene. Ráadásul most már közelről megnézhetjük, hogy miféle ármány a PISA-teszt. Próbáljuk meg!
Azt hiszed, tudod, mikor tört ki a második világháború?
Ez azt jelenti, hogy az iskolában megtanultad. De lehet, hogy távolabbra nézve ez csak tantárgyi elem, és nem világtörténelem! Traumák és tanulságok a Typotextől.
Mérő László: Nem bízok senkiben, aki azt állítja, hogy megmondja a tutit
Összeesküvés-elméletek, álhírek, pletykák, propagandák tömkelege zúdul ránk a médiából. De mit hiszünk el és mit nem? Mi a tény és mi nem az? A Dialógusok című előadássorozat második részében a tényekről beszélgetett Mérő László matematikus és Matsuzaki Diána, a HírTV munkatársa. Ott voltunk mi is. Beszámoló a Kossuth Klubból.
Valóban két, egymástól teljesen különböző megközelítésben gondolkodnánk a világról?
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a természettudósok ugyanazt próbálják megfogalmazni, mint a bölcsészek, a kutatók azonban ritkán cserélnek eszmét, és szinte soha nem osztják meg egymással az értékes tapasztalataikat.
Nevetségesnek tartom a cseh nacionalizmust – Interjú Jaroslav Rudiš íróval
Ősszel jelent meg a Typotex Kiadónál a Nemzeti sugárút – Magányos bunyósok klubja című kisregény, mely egy Vandam nevű verekedős, ámbár olvasott kocsmatöltelék életét és egy prágai panelváros rögvalóságát mutatja be. A kötet szerzője, Jaroslav Rudiš a Margó Irodalmi Fesztivál alkalmából Budapestre látogatott. A Nemzeti sugárútról, a szocializmus hatásairól, a menekültkérdésről és még sok minden…
Egy másik lélekkel jött Budapestre a lengyel író
– Úgy látom az életet, mintha egy vagonba zárva száguldanánk a teljes sötétségben egy ismeretlen cél felé – mondja Łukasz Orbitowski a Kazinczy utcában.
Az égből leeső dolgok sakkban tartanak minket?
Elsőre talán marhaságnak tűnhet a kérdés, de talán érdemes megfontolni az égből leeső dolgok elhazudott fontosságát. Selja Ahava regénye támpont.
Marie Curie Budapesten
Marie Curie tudományos tevékenysége mellett szerelmei is szóba kerülnek október 26-án, a Francia Intézetben. Irène Frain könyve és Marie Noelle filmje.
Dr. Falus András: Nem igaz, hogy a tudomány mindenható
Milyen etikai és társadalmi kérdéseket vetnek fel az új génmódosítási technikán alapuló kutatások? Hogyan lehet ezeket alkalmazni a gyógyításban? A génmódosítás segítségével akár az éhínséget, a betegségeket is visszaszoríthatjuk? Dialógusok – Párbeszédek a valóság sokoldalúságáról címmel indított ismeretterjesztő sorozatot a Typotex kiadó és a Kortárs művészeti és irodalmi folyóirat. Az est két főszereplője Dr. Falus…
Gutenberg galaxy not dead
A szegedi bölcsészkar és a Grand Café adott otthont az első Magyar Könyvkiadók Napjának, amely jóformán egy könyvhétre elegendő programmal várta az érdeklődőket. (Részletes tudósítás)
Párbeszéd a valóság sokoldalúságáról
Valóban két, egymástól teljesen különböző megközelítésben gondolkodnánk a világról? Mit mondhat egymásnak a természettudományos és a humán/művészeti látásmód? Kiderül a Typotex és a Kortárs közös estjén.
A magyar tudományos élet olyan, mint az ország…
– Úgy érzem Magyarországon ma a szakszerűség háttérbe szorult – mondta Mosonyi Emil 1994-ben Szentgyörgyi Zsuzsának. Mi változott azóta?
Megöli-e apját a jó fiú?
Paul McVeigh főhőse – nacionalista, etnikai és vallási villongások közepette – fegyverek árnyékában próbál kamaszként jó fiú lenni. Lehetséges volna? Paul McVeigh: A jó fiú című könyvéről.
Rengeteg program az 1. Magyar Könyvkiadók Napján
Az egész napos programot egyfajta könyves „Gesamtkunstwerk”-nek szánják: a kerekasztal-beszélgetések és író–olvasó találkozók mellett kiállítást, könyvvásárt és könyvcserét is rendeznek.
Orosz István: Az írás számomra izgalmas kihívás
Júliusban jelent meg Orosz István grafikus, képzőművész, rajzfilm rendező, könyvillusztrátor legújabb kötete, a Szent Rinocérosz gyermekei. A könyv bemutatójának az Útisz Galéria adott otthont, ahol kiderült, költőként kik gyakorolták a legnagyobb hatást Orosz Istvánra és mennyire foglalkoztatja manapság a rajzolás.
A bárány, aki a temetőnél elharapta a farkas torkát
De bárány-e ez, ha egyszer felkoncolta a farkast? Nem változott-e ő is farkassá? Vagyis, és ez a legvalószínűbb, félig bárány, félig farkas. (Daniela Hodrová)
Az étkezés manapság lassú öngyilkosság
Végiggondoltad valaha, hogy amit magadba tömsz – természetesen az étkezésre gondolok –, az milyen hatással van a testedre? Joacim Lund megtette helyetted.
Marie Curie, a tüzelő nősténymacska…
…aki egy nős férfivel folytatott viszonyt. Legalábbis a korabeli sajtó ezen csámcsogott, ebben a hangnemben. Irène Frain utánajárt a tényeknek.
Ámulj, ilyen is lehetett volna a KGST autóipara!
Ma, retróként sokan élvezetet lelnek a KGST-s autókban, s valljuk be, megvan a bumbordi bájuk. De ne feledjük, menyire irigyek voltunk még a ’80-as években is a nyugati személygépjárművekre.
Hogyan lett a náci tudósból egyetemi rektor a hetvenes években?
A ’70-es évek liberális felsőoktatási reformjának elősegítője, akinek irodalomtörténeti műve példaként szolgált a germanisztika modernizálásához. 1945 májusáig vérbeli náci volt!