Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában május 9-től. A kommüniké szerint a JPM és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) régészeti intézetének közös, Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai…
Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében – közölte szombaton a régészeti minisztérium. Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik. Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési…
Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, a sírban egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra – közölte…
Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés csütörtöki bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely,…
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden. Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók…
Egy 2500 évesnek becsült sírhely feltárásakor régészek épen megmaradt tojásokra bukkantak egy cserépkorsóban a Kína keleti partjainál fekvő Csiangszu tartományban – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség kedden. A Nanking Múzeum régészeti intézetének munkatársai elmondták: a lezárt cserépkorsót egy nagyméretű sírhelyből emelték ki a Lijang városhoz tartozó Sanghszing településen. Hogy ne tegyenek kárt a…
A kora újkorra keltezhető régészeti leleteket találtak a Koszta József Múzeum munkatársai a szentesi Tóth József Színház alagsorában. A szecessziós épület rekonstrukciója során a múzeum régészeti munkatársainak szakmai megfigyelést kell végezniük, ami már a kezdeti szakaszban nem várt eredménnyel járt. A színházépület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több régészeti objektum foltját fedezték fel,…
Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában – tájékoztatott Lukács Nikoletta ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: Bácsbokod déli határában, a Sole-Mizo Zrt. új szennyvíztisztító telepének építését megelőzően mintegy ötezer négyzetméteres területen végeztek megelőző régészeti feltárást. A…
Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok…
Három egykori település maradványaira bukkantak a régészek a BMW Group leendő zöldmezős beruházásának is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezet területén – közölte az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ csütörtökön. A 400 hektáros területen a debreceni Déri múzeum szakembereinek irányításával három múzeum 150 munkatársa vesz részt a feltárásban. A beruházási területen összesen 15 régészeti…
„Egy Közép-Európa területéről érkező népességvándorlás alakította át az Ibériai-félsziget ősi lakóinak genetikai összetételét a bronzkorban – derült ki egy új tanulmányból, amely nyolcezer évet felölelően vizsgálta a régió népességtörténetét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az Ibériai-félsziget 403 ősi – az i. e. 6000 és i. sz. 1600 között élt – lakójának, valamint…
Egy ősi taoista szöveg alapján az örök élet elixírjeként azonosították a régészek azt a folyadékot, amelyet egy Nyugati Han-dinasztia (i.e. 202 – i.sz. 8) idejéből való sírban találtak a közép-kínai Honan tartományban. A bronzedényben lévő, nagyjából 3,5 liternyi folyadékot tavaly októberben fedezték fel egy nemesi család sírjában Lojang városában. A régészek eleinte szeszes italnak vélték…
Ötödik századi görög nyelvű szamaritánus mozaikszöveget találtak régészek Izrael középső részén – jelentette szerdán a helyi média. A Háárec című újság értesülése szerint a Saron-vidéken lévő Cur Natan izraeli településen egy új lakónegyed építése előtti régészeti leletmentésen találták az értékes, igen ritka maradványt, amely egy jómódú gazda borászatát díszíthette. Az ősi szőlőprés szomszédságában kiváló állapotban…
Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a…
Bronzkori telepnyomokat, valamint Árpád-kori bogrács- és fazéktöredékeket, egy kemence omladékait és egy sírt is találták a régészek egy Baja határában zajló építkezésen – tájékoztatott Keszthelyi Orsolya ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke már a hetvenes évek óta régészeti lelőhelynek tekinthető, az akkori feltárás során ugyanis a régészek egy avar…
Érem és kincsleletek 1526-ból címmel tartott előadást Nagy Balázs, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeke és numizmatikai gyűjteményvezetője a MűvészetMalomban. Az előadáson a tavaly ősszel az érdi Duna-parton előkerült kincsekről is hallhattak az érdeklődők.
Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek a kelet-csehországi Ostrov település közelében, ahol két éve folynak a D35-ös autópálya építésének előkészítő ásatásai – közölte az iDnes című prágai hírportál. Cseh szakértők a portállal azt közölték, hogy valószínűleg ez a legrégibb faszerkezetes kút Közép-Európában. „Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról…
Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban. Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap…
Mintegy negyven, jó állapotban konzerválódott múmiát fedeztek fel Egyiptomban egy sírkamrában régészek – jelentette be Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter szombaton. A Kairótól délre fekvő Minja tartományban felfedezett, kőből készült sírkamra feltehetőleg egy középosztálybeli család tagjainak múmiáit rejtette. A sírok a római vagy a bizánci korból származhatnak és jó állapotban maradtak fenn. A múmiák mellett…
Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár 20 méterre is célba találtak. „Korábban úgy vélték, a…
Két, agyagból készült, több ezer éves lófejet hozott felszínre a viharos esőzés Izraelben – jelentette a Háárec című újság honlapja kedden. Bár hasonlítanak egymásra, a két, lófejet ábrázoló szobrocska egészen más időszakban készült, és Észak-Izrael különböző részein mosta őket ki a lezúduló esővíz. Az egyik mintegy 2800 évvel ezelőtt, Izrael királyságában készülhetett még a babiloni…
Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták – idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használatára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett…
Megnyúzott emberek bőrét viselő papok mutattak be rituálékat Sipe-Totek prehispán istenségnek, akinek az első templomát fedezték fel Mexikó középső részén, Ndachjian-Tehuacan régészeti lelőhelyen. A kutatók két áldozati oltárt, két megnyúzott emberfejet ábrázoló szobrot és egy törzset találtak, ez utóbbi valószínűleg magát a Sipe-Totek (Megnyúzott urunk) néven ismert termékenységistent ábrázolja. A maga nemében példátlan leletre Puebla…
Két, ezerhétszáz éves mellszobor-síremléket találtak Izraelben, Bét-Seán város késő római kori temetőjében – jelentette a Háárec című újság. Már számos alkalommal találtak hasonló mellszobrokat errefelé, de most először bukkantak rájuk eredeti helyükön. Egy arra sétáló nő vette észre őket, miután az esőzések lemosták a földet a tetejükről. A két, egyenként mintegy harminc kilogrammos mészkő mellszobor…
Egy magas rangú katonatiszt felszerszámozott lovának megkövült maradványait találták meg egy fényűző külvárosi villa istállójában, Pompeji ókori romvárosban. A régészeti park igazgatója, Massimo Osanna szerint a Nápolyi-öbölre és Capri szigetére néző villa egy parancsnoki rangú katonatiszté lehetett, talán egy tábornoké. A telivér hátán megtalálták a fából készült nyerget, amelyet bronz berakások díszítenek. A felszerszámozott ló…
Az „év legszebb sírját”, egy főpap 4400 éves érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is csaknem egykori pompájukban ragyognak, kivételes felfedezésről van szó. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű papot helyeztek…
Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban. Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel. A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akiknek 50 ezer éve már voltak ismereteik arra, hogy mammutagyarból elegáns…
Ez mindössze a második olyan Poncius Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve látható.
Feltehetően egy kelta szekér maradványait találták meg kincsvadászok fémdetektorral az Egyesült Királyság Pembrokeshire megyéjében, ez az első, amelyre Walesben bukkantak – adta hírül csütörtökön a BBC hírportálja. A régi kelta hagyományok szerint a magas rangú vezetők eltemetésekor nemcsak a testét, hanem vele együtt szekerét, lovait, szerszámait, és akár fegyvereit is elföldelték. Mike Smith kincsvadász úgy…
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, októberben egy több mint 2000 darabos kincsleletet találtak a megapadt, rekord alacsony Dunában Érdnél. A leletekről és a kutatás jelenlegi állásáról Nagy Balázst, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészét és numizmatikai gyűjteményvezetőjét kérdeztük.