+ Riport

Földből előkerült kincsek után kutatva

Érem és kincsleletek 1526-ból címmel tartott előadást Nagy Balázs, a Ferenczy Múzeumi Centrum régészeke és numizmatikai gyűjteményvezetője a MűvészetMalomban. Az előadáson a tavaly ősszel az érdi Duna-parton előkerült kincsekről is hallhattak az érdeklődők.

Február 8-án Nagy Balázs régész tartott előadást a MűvészetMalomban az 1526-ból fennmaradt érem és kincsleletekről, valamint mesélt a 2018 őszén az érdi Duna-parton előkerült kincsleletekről is (utóbbi kapcsán készült interjúnkat itt olvashatod). Előadása elején Nagy Balázs tisztázott néhány numizmatikai kifejezést: érdemes megkülönböztetni az éremlelet és a kincslelet fogalmát.

„Az éremlelet azt jelenti, hogy kizárólag érmeket találunk, ezzel szemben a kincslelet egy olyan leletegyüttes, melyben nem csak pénzek, de ékszerek is lehetnek”

Egy éremlelet vagy kincslelet feldolgozásakor a szakemberek több tudományágra támaszkodnak, így ugyanolyan fontos szerepet kap többek között a régészet, a geográfia és az archeometria is. Egy restaurált érme esetében sokat elárul a pénzen található körirat, az ábrázolás, a kibocsátási hely, idő, a súly, az átmérő.

„Amikor kimegyünk egy lelőhelyre, fontos, hogy a GPS koordinátákkal rögzítsük a felszínen talált tárgyak helyét. A tárgy tágabb környezete is fontos információkkal szolgálhat”

Mesélt az elektronmikroszondáról is, melynek segítségével megállapítható, hogy milyen fém található például egy érem bevonata alatt. A régész diagramon mutatta meg, milyen intenzitással kerültek elő érem- és kincsleletek a Kárpát-medencéből 1866 óta. A megtalált leletek jelentős része földmunkákhoz köthető. 1969-ben Mohácson egy útépítés során került elő az a két korsó, melyekben összesen 34186 ezüstpénzt találtak, ezek feldolgozása a mai napig zajlik.

A késő középkori szürke korsó 25043, míg a vörös színű 9143 ezüstpénzt tartalmazott – fotó: Füzi István/ Janus Pannonius Múzeum

Az egyik korsóban 25043, a másikban pedig 9143 darab érem volt. Nagy Balázs az első korsóban található érmék feldolgozása közben fedezte fel, hogy a pénzek többsége nem szerepel olyan részletességgel az éremhatározóban, hogy azonosítani lehessen őket, ezért kidolgozott egy tipokronológiai rendszert.

„Az elő és hátlapi feliratokat is összekötöttem, ami egy szisztematikus rendszert mutatott. Összesen huszonnégy köriratváltozatot lehetett elkülöníteni, amiből jól megszervezett éremverésre lehetett következtetni

A régész jelenleg is dolgozik Hunyadi Mátyás pénzeinek feldolgozásain. Körmendi Tamás címlettani szempontból foglalkozott Mátyás címerábrázolásaival, az ő észrevételei rengeteget segítettek Nagy Balázsnak az érmék azonosítása során.

„Az 1526. évi lelethorizonthoz köthető érem és kincsleletek jellegzetessége, hogy I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos pénzeit tartalmazza.”

Az előadáson Nagy Balázs az érdi kincsleletről is mesélt, melyet októberben találtak a megapadt, rekord alacsony Dunában. Egy helyi lakos hívta fel Tauser Péter, a Ferenczy Múzeum szerződéses fémkeresősének figyelmét egy Szent György ábrázolásos kulacsra, amit a parton sétálva talált. Az elsőként a helyszínre érkező Tauser Péter egy nap alatt körülbelül 100 db érmet gyűjtött, majd másnap Nagy Balázs is csatlakozott a kutatáshoz, mely a partszakasz körülbelül 8×25 méteres területén zajlott.

„Nagy örömömre ott ragadtam a helyszínen. Én is fémkeresőt ragadtam, és Péterrel együtt gyűjtöttük a leletanyagot. Rájöttünk, hogy nagy leletsűrűsödéssel van dolgunk. Realizálódott bennünk, hogy ketten nem fogjuk tudni feltárni, segítségre lesz szükségünk”

Ezután a Ferenczy Múzeum több fémkeresőse is csatlakozott a kereséshez, melyben a helybéli lakosok is sokat segítettek.

 „Már a kutatás elején furcsállottuk, hogy a partszakasz tele volt nagyméretű kövekkel. Ahogy a köveket megmozdítottuk, újabb és újabb tárgyakat találtunk. Ahogy teltek a napok, sikerült lehatárolnunk egy területet, ami a leletegyüttes központja lehetett.

Az érmék mellett különböző vaseszközök, fegyverek is előkerültek, ezekről majd egy specialista állapítja meg, hogy hol és mikor készültek. Az éremlelet feldolgozásán jelenleg is dolgoznak a Ferenczy Múzeum szerződéses fémkeresősei Nagy Balázs koordinálásával. Ahogy a korábban készült interjúnkban elhangzott, az Érdnél talált kincsek várhatóan 2020-ban kerülnek kiállításra.

Hogyan kerültek elő a kincsek a leapadt Duna medréből?

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top